2024. március 28., csütörtök

Gyorskeresés

A villám nem csap kétszer ugyanoda..!?

Írta: | Kulcsszavak: Astra G . Vectra C GTS

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Az utolsó helyzetjelentésben említett két korábbi problémából egy „megoldódott”, a másikat pedig meg sem piszkáltuk. Mint kiderült a párásodás normális, ugyanis mikor a klímakompresszor nem dolgozik csak a ventik fújják a kinti levegőt, az már nem szárított levegő lesz, emiatt tud kicsapódni a szélvédőn és persze rajtam is.
A tempomat visszajelző CC-LED még mindig a borítékban pihen, felkerült a „majd egyszer” polcra.
Itt vége is lehetne a bejegyzésnek, mert a címnek megfelelően a villám kétszer nem b.sz ugyanoda. Pedig…
Az Astra egy régóta érő álomból és egy apró impulzusból keletkezett hirtelen felindulás eredménye. Autót venni viszont nem így szokás. Megjelenik a vélt vagy valós igény, ez felülvizsgálatra kerül, megvalósíthatósági terv, auditálás, vásárlás, tapsol-fütyül. Akik azt hitték ezek tudatában nem követek el az Astra vásárlásához hasonló állatságot, azoknak csak annyit üzennék: de.
Seatbelts on, please.

2007 júliusát írjuk, az öregem pedig hosszas gondolkodás után arra jutott, hogy ideje eladni a ’93-as születésű F Astra Caravan-t. A számlálóban pihenő 380K km egyáltalán nem adott okot az aggodalomra, hiszen az 1.7 Isuzu dízel egy igen megbízható konstrukció és kis falumban van egy példány, amiben átfordult az óra és még mindig vidáman szalad. A körítés azonban kezdte feladni a harcot, ami a típusra jellemző rozsdásodás formájában jelentkezett. Az Opel márkaszervíze 120 ezer forintos ajánlatot adott a lakatolásra és fényezésre (sima akril fehér). Az öregem mert egy nagyot álmodni és a tatarozás helyett úgy döntött új autóba ül.
Rövid tanakodás és mérlegelés után egy G kombi lett a nyertes, szintén 1.7 dízel, de már a CDTI változat. Isuzu koppintás, mely az adatlapon 3.8 literes fogyasztással mosolyogtatta az embert. (Mint utóbb kiderült nem csúsztatás, képes hozni az 1200km-t egy tankkal.) Az öregemnek ez kellett, hiszen munkája miatt a Németország – Svájc vonalon mocorgott. Papírozás, hitelügyintézés elindult – itt még persze senki nem látta mit hoz majd 2008…– és hipp-hopp augusztus van, mikor az átvételhez érünk. Míg kigurították a járgányt a szalonból, aláírtak itt meg ott, én a bemutatóteremben bóklásztam és katalógusokat, kiállított autókat nézegettem. A magamnak vezetett tárlat felénél láttam meg egy „óriási” alufelnit az üveg vitrinben, alatta címkével: C Vectra GTS. Nagyon tetszett az a papucs, úgyhogy kerestem is egy Vectra katalógust is és beeeng….mire átnyálaztam beütött az instant love.
Persze volt nagy öröm az új ótó bal1-jobb1 ülésein, de már akkor benyögtem, hogy nekem Vectra kell. Megnyugtatlak, senki nem gondolta komolyan. Én sem, abszolút elérhetetlen volt.
Időugrás. Realizálódott a világnézet, lassan mindkét lábam a földig ért, kicsit nem figyeltem oda és ’15 novemberének végén magaménak mondhattam az Astra-t. Jó alapnak szolgált az Opel topic látogatásához. Móka, kacagás és fejtágítás segítőkész arcoktól - így tudnám jellemezni a topicot. Jó közösség, de bizony vannak olyan figurák, akik képembe vigyorognak és közben hátba döfnek. Felajánlják hogy visznek egy karikát a repülő szőnyegükön, mert attól majd szélesedik a látókör – meg a horizont – és legalább lássak már ilyet is.
Persze mindenhez két ember kell, én voltam az állat, hogy rábólintottam a próbakörre, de nem tudtam mire vállalkoztam tisztelt bíróúr. :D A sors egy 3.2 V6 Vectra jobb első ülésére sodort powered by herr Szada85. Dióhéjban: az élmény rövid volt, de intenzív – pont mint az a snitt, amiben a próbakör végén az autó mellett állva épp lepössentem a bokám.
Napokig csak az volt a felszínen, hogy #ytalert 1:19-ig.
Aztán ez is lecsapódott és a kezdeti sokk után előbújtak a részletek. Pl hogy csendesebb, simább és nyugodtabb futású, valamint érezhetően szellősebb az utastér is. Plusz volt még pár izgi és hasznos fícsör, de a fentebb soroltak adták a wow érzés sarokkövét.
Nem vagyok az a világutazó típus - a szokásos havi 350km (200 pálya, a maradék város és főút) szinte bármivel megtehető - viszont van pofám azt állítani, hogy vájtfülű igen. Nem mindegy milyen zajban/csendben utazom, így a lehetséges kényelmi ugrásra alapozva hagytam, hogy szurkáljon a kisördög és elkezdtem túrni az itthoni Vectra kínálatot.
Jónak tűnt az a pakk, amibe sikerült betenni az alvázam, úgyhogy erre a spec-re szűkítettem a keresést is. Majd másfél évig tartott és bár látszólag kellően összetörtem magam igyekezetemben – napjában csak hatszor néztem meg az itthoni, majd később, felismerve hogy idehaza épeszű ember nem mert vagy tudott 3.2-t venni, már a külföldi piacot is, de azért titkon reméltem hogy nem lesz telitalálat. Biztos öregszem, de megnyugtató dolog stócolni a dellát otthon és arra gondolni, hogy józan ésszel akár lakást/házat is vehet majd belőle az ember. További évek munkájával persze.
Ez lett volna a racionális döntés.

Ekkor viszont felbukkant a fiatalembör - tudjátok aki bef.satott a Vectra ülésén - és mivel jól tudta hogy keresgélés folyik, meglepett egy linkkel. Itten megjegyezném: gyorsabban jött tőle PM, mint a mobile.de beállított mail értesítője új szekér megjelenése esetén. :D Kis híján tökéletes volt a pakk, már-már túl jó is hogy igaz legyen, de rögvest megindult a nyálelválasztás. Szombat lévén gondoltam kialszom majd, de nyilván nem így lett, különben nagyon hamar véget ért volna a bejegyzés. Hétfőn megejtettünk egy telefont az esélytelenek nyugalmával és legnagyobb meglepetésünkre jól ment a dolog.
Bár az arc hang alapján arab/török volt, beszélt eleget angolul és hajlandó volt elküldeni a forgalmit is, rajta az alvázszámmal. Mivel még ekkor sem jött meg a jobbik eszem, gondoltam akkor toljuk át a felelősséget másra: miután szerelőm nem ért rá azon a hétvégén, így heccből megkérdeztem a szintén autóbuzi munkatársam, megyünk-e a szomszédba autóért? 0.015 másodperces reakcióidővel érkezett a válasz: naná! Kereskedés felhív, hiba elkövet: kértem tegye már félre nekem a járgányt hétfőig. Rákérdezett tuti ott leszek-e? Mondom még szép. Oké, félre van téve. Na mondom remek, akkor menjünk.
Pakolás, egyeztetés, szabadságolás és vasárnap (08.12) indulhatott a rocknroll.

11:30 – mélygarázs. Beszórtuk a felszerelést a csomiba és irány Kassel.

4 megállót is tartottunk kifelé menet, mert bizony elmacskásodik az ember lába, de így is meglepően jó menetidőt autóztunk. 23:00-kor már a kinti BK burgerét toltuk az arcba. Elfoglaltuk a szállást, töltők bedug, egy utolsó olvasópróba a másnapi forgatókönyvből és éjfél körül kidőltünk. Másnap reggel 7:00-kor kipattantunk, pakolás és gyors roham a Supermarket-ban, hogy ne két autóval kelljen kódorogni és ne haljunk éhen míg várunk az okmányirodában, majd kis csúszással
08:15-kor landoltunk a kereskedésnél.
Ofkorsz már vártak minket, de emberünk (Tony, aki nem Stark) autója már járt és a hátsó ülésen pihent a bőröndje, mert 9-kor indult Frankfurtba. Jeleztem ennyi idő nem lesz elég. Mondta velünk lesz ameddig tud, aztán itt hagy valakit magad helyett felvigyázóként. Álmoskönyv szerint ez az egyik legrosszabb opció, mikor az eladó nincs ott, de gondoltam legyűrjük így is. Nekiestünk az autó átvizslatásának cimbivel. Ő egyszerűen a józan eszére hagyatkozott, én meg a ChrisFix-féle checklistet vettem elő és ikszelgettem vadul. Hiába no, az ember ilyenkor nem tud elfogulatlan lenni és nem akartam, hogy gyermeteg rajongásom áldozata legyek. Jónak tűnt az autó, a gondosan nem fényképezett hibák pedig abszolút kopóalkatrészek formájában jelentkeztek, plusz néhány esztétikai bibi, de simán javíthatóak. Jöhetett a szembesítés. Beszambáztunk az office-be és még mielőtt bármit is mondhattam volna, az orrom elé toltak egy előre kitöltött adásvételit, amiről csak a nevem hiányzott. Eszembe jutott az egyik útravalóként kapott mondat: Was zum Teufel ist das!, de inkább nem sütöttem el. Helyette vázoltam mik a kifogásaim, igyekeztem mindent IS felsorolni, ami kicsit is eltér leírásban és képen látottaktól vagy éppen nem látottaktól, de Tony félúton megszakított és rákérdezett mit is szeretnék? Erre én: 800 euro engedményt.
Itt nagy csaták következtek, az utolsó alkudozások sajnos már telefonon történtek, mert emberünk ott hagyott minket. Végül sikerült összekardozni egy elfogadhatóbb árat, és egy a hirdetésben nem jelzett, de valahonnan előkerített 16” alufelnire szerelt téli garnitúrát. (utóbbi eladó) Néhány aláírás, majd egy ígéret Tony-tól, hogy az ügyeltes felvigyázó segít az ideiglenes rendszám beszerzésében. Kocsiba be, ablakot…fel, mert épp esett és elgurultunk a kb 200 méterre lévő okmányirodába.
Azt hiszem minden használtautó-vásárló álmaiba csöppentünk. Nem ám csak úgy hogy okmányiroda és kész. Az épület 20 méteres sugarában megtalálható volt minden. TÜV vizsgaállomás, szerviz, „rendszámgyár” – egy szóval minden, ami ahhoz kell, hogy elvihesd az autód akár még aznap, amit épp most vettél.
Szóval megérkezést követően az arc kipattant az autóból, leszedte a piros rendszámot és huss már el is tűnt, mondván itt tudnak angoluk, intézhetem a dolgot egyedül is. Kérdem ez lenne a segítség…? Erre ő hogy neki vissza kell mennie a boltba. (…) Oké, köszipuszi. Az ügyeletes Erzsike néni ugyan tudott angolul is, de nem volt hajlandó beszélni, csak németül. Két magyar hölgy sietett segítségünkre. Átirányítottak a kb 20 méterre lévő irodába, ahol a hozzánk hasonló auslandereken segítenek ha rendszámról van szó. Remek angolsággal elregéltem mit is szeretnék, mire az idősödő úr megnyugtatott: ő mindent elintéz nekem. Egy órát kért a varázslatra, addig mi megebédeltünk a reggel szerzett zsákmányból. Csúsztatásnak nyoma sincs, tényleg csak egy órát vett igénybe a papírmunka és máris kézhez kaptuk a piros rendszámot.
13:20 - Tankolás, walkie-talkie próba, navi indít és andiamo. A missiont nehezítette egy közel 1 órás dugó és egy másfél órás eső. Utóbbi egész rendkívüli volt, mert mindenki betartotta az ilyen esetre érvényes 80km/h-s korlátozást, pedig még ez is túlzónak tűnt, úgy szakadt az égi áldás. Ezekkel és a négy pihenővel tarkítva is parádés időt autóztunk. ~ 12 óra és 1050km, Astra 5,6 & Vectra 8,1.
Szóval ezt sikerült.

Nagyon nagy önfegyelem kell ahhoz, hogy ne ezzel járjak mindenhova IS. Az Astra-val nem volt gond azt mérlegelni hogy tömeggel vágjam-e át a várost és megkíméljem magam az araszolástól vagy tényleg szükség van-e az autóra. Na, hát itt ez nem két perces döntés, kb egy egész napos vívódás. :DDD
Egész napos zsebzsötem van, az Astra pedig meghirdetésre került.

Szeptember 3. - műhelylátogatás. Időszerű néhány kacat cseréje a kordéban, úgyhogy műtét után jelentkezem.

Batman out

Hozzászólások

(#1) bitpork


bitpork
veterán
LOGOUT blog

Granulálok! Legyen hű társad sokáig :K

https://hardverapro.hu/apro/audi_q7_hibrid_2016/hsz_1-50.html

(#2) Luck Dragon

Gratulálok, szolgáljon téged sokáig.

A káosszal teremtek rendet. Philips & TPvision primary visitor. Philips Design line.

(#3) Petyyyyy


Petyyyyy
addikt

Köszi srácok. :)

Szemed az úton, pedál a padlón || Whatever, Im the star

(#4) BigBlackDog


BigBlackDog
veterán

Grat a gépsárkányhoz és vigyázz erre is legalább úgy, mint az Astrára! :C

(#5) Petyyyyy válasza BigBlackDog (#4) üzenetére


Petyyyyy
addikt

Köszi, rajta leszek. :K

Szemed az úton, pedál a padlón || Whatever, Im the star

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.