Remek volt ez a 2 évad, tudnak az angolok ha akarnak! Márpedig a legtöbbször akarnak, aminek örülök. A sorozat gerincét a londoni rendőrség oszlopos tagja Gillian Anderson adja, aki kiemelkedően teljesít a munkájában, ezért sejthető hogy nem áll le míg el nem kapja a belfasti sorozatgyilkost. Egyébként szexmániás amiről naplót is vezet (ennek később nagy jelentősége lesz), ezért is tud azonosulni a szexuálisan aberrált gyilkossal, aki emellett szerető családapa is egyben.
Epizódról-epizódra folyamatosan szorul a hurok a gyilkos nyaka körül, miközben a belfasti lakosok gyűlölik az angol rendőrnőt és ennek folyamatosan hangot is adnak tetteikkel. Ez a feszültség nőttön nő a gyilkos minden egyes lépésével. A sorozatban lappangó érzelmeket és feszültséget a skandináv "The Bridge"-hez tudnám hasonlítani. Ebbe az angolok belecsempészték még a folyamatos követéssel, megfigyeléssel és kihallgatással járó akciót/izgalmakat is!
Ez a szellemi és fizikai sakkjátszma az utolsó 3 epizódban csúcsosodik ki: vajon elkapják a gyilkost és megmenekül az utolsó áldozat? A választ a sorozat tudja megadni. Az összes szereplő remek teljesítményt nyújt, beleértve az ügyön dolgozó rendőröket, egészen a gyilkos kislányáig bezárólag. Az egyik szereplőt viszont kiemelném: Katie a sorozatgyilkos rajongója, lelkileg a hatása alá kerül. Az ő színészi játéka kiemelkedik a többiek közül. Remélem, viszontlátjuk majd hasonlóan remek karakterek alakítása közben.
petipetya oldala
