A következőkben egy kis főzőcskére szeretnélek invitálni benneteket eme különleges, ám mégis egyszerűen elkészíthető kaja receptjével.

A történetéről röviden annyit, hogy a párommal egy belvárosi étteremben tett látogatásunk alkalmával rendeltem az étlapról ezt a fogást, vagy ha nem is ezt akkor valami Poulet à la moutarde de Dijon et estragon-t, vagy ilyesmit(igen, a fordítóba írtam be ).
Lényeg a lényeg, hogy megtetszett így gondoltam, mivel amúgy sem ma kezdtem már a főzőcskézést, lemásolom, egy kicsit tovább finomítva.
Így hát megpróbáltam kitalálni az összetevőket és ízlés alapján "újrafőztem" ezt a fogást

Ez annyira jól sikerült, hogy azóta már sokadjára készítettem el a családnak, illetve édesanyám kérésére neki is lepasszoltam a receptet

Mielőtt az agglegények és notórius porleves evők futva menekülnének, megnyugtatnék mindenkit, hogy valóban egyszerűen és viszonylag gyorsan elkészíthető étel ez, ami még nem is mondható túl drágának(ha mondjuk nem 10 főre és minden másnap készítjük).
Alkalomszerűen elkészítve, a teltebb ízeket kedvelő hölgyek és urak számára tökéletes lehet, pl bevágódós gyertyafényes vacsira is.

Hozzávalók:

Miután kellőképp lyukat beszéltem mindenki hasába,
vágjunk is bele a hozzávalók felsorolásába, melyek kb négy becsületes adagot tekintve a következők:

- 700gr csirkemell vagy combfilé
- Oliva olaj (ha nincs, megteszi a napraforgóolaj vagy a zsír is)
- Só, bors
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 kisebb fej vöröshagyma
- 3-4ek. dijoni mustár(mindegy milyen, csak dijoni leyen)
- 1,5dl hús vagy zöldség alaplé(pl maradék húsleves tökéletes)
- 2,5dl főzőtejszín
- Kb. 2 púpos teáskanálnyi szárított tárkonylevél
- Kb. 1 púpos teáskanálnyi szárított, petrezselyem(ha van friss, annál jobb)

Nem létszükségletű dolgok:
- Szerecsendió(ez lágyítja a mártást, de csak óvatosan)
- Kurkuma(Ez elég semleges ízzel bír, viszont szép "mustáros" színt ad a mártásnak)
- Metélőhagyma( ad egy kis plusz színt és ízt, illetve díszítésnek is tökéletes)

A köret

A köretként a rizst preferálom, ez lényegében lehet bármilyen ami van otthon, tán a barna rizst leszámítva.
Pl. eredetileg vadrizs jár hozzá,de lehet hosszú szemű, vagy esetleg sima "A" és "B" is.
Aki csalni szeretne, nyugodtan használjon "gyorsrizst", semmivel nem lesz rosszabb, továbbá az elkészítésén sem kell agyalni, mivel mindegyik gyorsrizs dobozán van elkészítési javaslat.

Ha valaki arra adja a fejét, hogy saját kezűleg készíti el, annak az alábbiak fognak kelleni.
- Egy lábos
- kb 2,5dl rizs
- étolaj
- kb két és félszeres mennyiségű víz
- csipet só
- Ízlés szerint egy fél vöröshagyma és egy csipet petrezselyem

Hű, megvan minden?

-Nagyjából.
Már csak egy vágódeszka, egy éles kés, és lehetőleg egy jól működő tűzhely kell

Mielőtt belefognánk magába a főzésbe, egy nagyon egyszerű tippet adnék:
Ha ismerjük a receptet és az elkészítés módját, rengeteg időt és fáradságot spórolunk meg magunknak, ha megfelelőképp előkészülünk.

A megfelelő alapanyagokat megfelelő formába hozzuk, esetleg megtehetjük, hogy előre ki is porciózzuk azokat, így amikor el jön az idejük, csak bele kell zuttyantani őket az edénybe...

..miután a lángot magas fokozatra tekertem és egy kis olívaolajat hevítettem a wokban, én is így tettem a felcsíkozott csirkemellel.

Miután épphogy kifehéredett a hús, hozzáadtam ízlés szerint a borsot, sót, az apróra vágott fokhagymát és a vöröshagyma felét(!)-a másik felét félreteszem egészben, de erről majd később, a köretnél-.
1-2 perc elteltével hozzá is lehet csapni az első teáskanál tárkonyt.
Ha esetleg túlzottan száraznak találnánk, nyugodtan tehetünk még rá zsiradékot.

-Így pirítom néhány percig, gyakran átkeverve, míg a hús helyenként meg nem pirul.

Amikor már aranybarna foltokat is felfedezek fel rajta, jöhet is a mártás ereje, a mustár.
Nem kell lacafacázni, mehet bele kapásból a 3-4 evőkanálnyi(közben a másik kéz szorgalmasan jár, természetesen a fakanalat szorítva)
Ezen a ponton akár meg is ijedhetnék, mert megjelennek "kozmáék", de aggodalomra semmi ok.

Mert ezután rázuttyantom az előtte kimért alaplevet(esetemben maradék húsleves), ami szépen felszedi az edény faláról a pörkanyagot, ami majd értékes részét képezi a mártásomnak.

Eddig zsír...

- Ha zsír(os), akkor bizony kicsit elsokaltam az olajat, ezzel együtt pedig túlhígítottam a mártást, de segáz.
Itt még lehet kompenzálni ha hagyom tovább rotyogni mint amúgy kellene.

Ha viszont kissé homogén, levesszerű, akkor jó vagyok, 5 percig így forralom, közben kóstolgatva, vegetázom, sózom, borsozom és most hozzá adom a cukrot.

Mert ha fura, ha nem, a mustár a melegítéstől még savanyúbb lesz, ezt pedig valamivel kompenzálni kell.
Ha túl édes, semmi gond, teszek bele még sót.

Ez is zseniális ebben a kajában, igazából csak akkor lehet elrontani, ha egyszerre, kilószámra szórunk bele valamit.

Így apránként adagolva lassan, de biztosan haladok a siker felé, az 5 perc forralás lassan lejár, így beledobom a petrezselymet is, eztán pedig jöhet hozzá a tejszín.
A leírt mennyiség nem szentírás, de alaposan el kell keverni, hogy megmaradjon a homogén állag.
A lángot takarékra is veszem, nagyon kiugró, túl tolakodó íz már sehol nem lehet, miután a tejszín zsírossága és krémessége szépen összerántotta az ízeket.
Így hagyom lassan fortyogni, fedetlen edényben.
Esetleg szórhatok bele apróra vágott metélőhagymát, reszelhetek bele egy kis szerecsendiót, és tehetek hozzá max 1 mokkáskanálnyi kurkumát.

További 10-15 percig így hagyom, néha átkeverve.

Amikor kellemes, sodószerű állagúvá sűrűsödött, félrehúzom a tűzről.

Akkor ez egy pipa

Jöhet a köret

Ha már így felbuzdultam, magam készítem el a rizst is, ami pofon egyszerű...kivéve, ha nem szúrja el az ember az 1000 jól sikerült után az 1001. alkalommal.
Elég sokféle módon készítettem már rizst, pl. nem reklámozom, hogy táppörvér' edényt használva mikróban is.
De ez most legyen az alap "gázos"

Ami nekem kell, az a bögrényi rizs.
Zutty bele a lábosba.
Annyi olajat teszek rá, hogy ha elkeverem, szép fényes legyen tőle az egész.
Ennél több tényleg felesleges, jobb nem lesz tőle.
Alágyújtok, és vigyázzállásba vágom magam, aztán fülelve a kis sistergő hangokat, szorgalmasan kevergetem.
Amikor már szép színt kap és jön az illata, a kimért vízmennyiségből(2,5x-es) kb azt a felest most itt ráborítom.

Úgymond, felfőzöm a rizst.

Ekkor jöhet bele a pici só- a mártásnak jó sósnak kell lennie, ezért a rizs maradjon csak sótlan-, ízlés szerint egy kis petrezselyem és itt jön képbe az előzőleg félretett félben hagyott vöröshagyma.
Ha közben nem ettem meg zsíros kenyérrel.
Fogom és az elvágott felénél beleteszem a rizs közepébe, majd kicsit átkeverem és mehet rá az összes többi víz.
Közepes lángon, nem lefedve addig főzöm néha óvatosan kevergetve, míg szemlátomást felveszi a vizet és kóstolásra már majdnem egyenletesen puha.
Ekkor és csak ekkor fedem le, de most aztán alaposan és közben a tűzről is lehúzom.

Kb húsz percet állva hagyom és reménykedek, hogy nem lesz belőle valami ipari ragasztó-szerű rettenet.

Minden kész, tálaljunk.

Alap helyzetben ez annyiból áll, hogy fogom a rizst és nyakon öntöm a trutyival.

De most megmutatom, hogy flancolni is lehet.
Hogy miért?
- Mert pofátlanul egyszerű.

Kell hozzá egy kicsi edény, ami valami ilyesmi:

Belemerem a rizst

A végeredménynek pedig valami ilyesminek kell lennie.

Tokkal-vonóval, előkészületekkel együtt, -ha ügyes voltam- 1 óra alatt megfőztem, ettem és még el is mosogattam(vagy az asszony )

Remélem kedvet kaptatok hozzá.

Jó étvágyat kívánok!