Kezdek veszélyesen elkényelmesedni. A Münchenből érkező Kálmán Imre EuroNight ma azért nem felelt meg énfelségemnek, mert nem volt rajta első osztályú kocsi, meg "sokan" is voltak rajta (értsd: kintről nézve 30-40 ember egy 60-80 ülőhelyes kocsiban), így inkább megvártam az öt perccel később közlekedő belföldi InterCityt. Persze az öt perc hasznosan telt, vehettem egy pogácsát indulás előtt.
Én ezt nem értem, egy fesztiválon nem okoz gondot ha a kánikula legerősebb napjain több tucatnyi tökig izzadt rocker közé kell beülnöm a sörrel. Ott, ahol a magánszféra sugara a tokiói metrón tapasztalhatóval vetekszik, van ám ott véletlen test-a-testtel érintkezés bőven, és többnyire nem csajokkal, ó nem. Akkor meg? Igaz, így húsvét előtt nyilván nem olyan... khmm, kultúrált egy Németországból jövő vonat népe, valószínűleg kint melózó magyarok ők. És ha én is kint dolgoznék? Mégis mivel közlekednék? Pfuj, te komformista, műlaza sznob. Itt az ideje egy zsúfolt döcögőssel is kirándulnom végre, mondjuk az nem fog motiválni ha nem is KELL utaznom. De megteszem, mert az hagyján hogy más nem ilyen finnyás hamburgerseggűnek ismert meg, de én sem magamat.

A Nyugatinál átvettem egy Vaterán talált könyvet, orosz nyelven írt Anyegint - egy ismerősöm kért meg rá, nem én fogom olvasgatni. Majd irány Szolnok, de a hugi szólt tegnap este hogy ő is ma kora délutánra tolja haza a képét, így megleptem Nyíregyházán. És mivel ő sokkal, de sokkal jobb vendéglátó nálam, egy fincsi csokis pitével teltebben léphettünk haza. Nem, már megint nem a döcögőssel...

Győr-Nyíregyháza 401km (5940ft)
Nyíregyháza-Szolnok 170km (3130ft)