Csodálatos volt ma az idő, nem? Szeptember végéig nem is kellene sem több, sem kevesebb, a Balaton meg jó lesz húszfokosnak.

A tegnap reggeli zápor közben Békéscsabára tervezgettem a mai utamat, és azon gondolkoztam, mit felelnék arra a kérdésre, hogy miért nem logisztikázom kissé jobban össze az utakat? Meg a válaszon, miszerint a találkozóim nem minden esetben várhatnak egy hetet hogy rájuk kerüljön a sor mert "akkor már amúgy is arra járok". Biztosan sokan tolerálnák ezt, én azonban magammal szemben nem, így ha hívnak valahová, akkor az első szabad alkalommal megyek.
Most kicsit kedvezőbb volt a szitu: holnapra Kiskunfélegyházára volt betervezve egy találkozó, de gyorsan írtam a kollégának hogy kissé korábban, a mai nap délután is megfelelne-e neki? Igenlő válasz jött, így hatékonyabbá tehettem a mai napomat. Ezért holnap szabadnapom lesz, de most már tényleg! A tegnap nem Komárom miatt nem számított annak, hanem a tré időjárás miatt.
Kiskunfélegyházára 105 perc ráhagyással, 14:30 helyett 16:15-re terveztem a találkozót, azaz ennyivel mondtam későbbi időpontot a várható érkezésre, mint ami igazából bekövetkezhetett volna. És a dicső vasúttársaság engem igazolt, Szolnokon egy nyolc perces késéssel sikerült egy órát elhasználnom a tartalékból, majd a Szeged felé tartó vegyes is lenyúlt magának csaknem húsz percet. Ajvé, ez van ha az utazás nem köthető Budapesthez, senki nem csatlakozik senkihez.
Amúgy itt is baromi régen voltam, az utolsó itteni majdnem-emlékem a húgomhoz főződik: úgy tizenöt évesen egy randija lett volna itt egy kiskunhalasi sráccal. Mi már úton voltunk, de a srác nem jelentkezett - bánhatod, öreg! -, le sem szálltunk hát a vonatról, hanem megnéztük gyorsan Szegedet ha már így alakult.
Most sem vittem túlzásba, a belváros (?) felé vettem az irányt, majd a Teddy bár bizonyult elég vonzónak ahhoz hogy beállítsak oda. Nem közvetlenül az utcafronton van, egy mesterséges mikrosikátor tántorítja el a félősebbeket a barlangtól, de igazán nem félelmetes a kuckó. A pultos csaj Teddy Bear hangján még kedvesen meg is említette aktuális akciójukat, ami pont a csapolt Borsodit érintette, kértem hát egy csupor Teddy Beer-t. Cinkes, kissé cinkes az íz, nem teljesen ugyanolyan mint két éve Marianna és Laca esküvőjén, de azért még rendben van. Ahogy a belső tér is, barátságos barna (milyenre számítottál mégis?) szövet mindenhol, a süppedős székekkel pedig csak óvatosan mert kilencven kiló fölött és három sör után ölég nehéz lehet feltápászkodni onnan. Javasolt távozási eljárás: finoman oldalra billenve feltűnésmentesen omolj a földre, majd négykézláb cammogj ki a sikátorba, búcsúzóul brummoghatsz egy "csókolom a mancsát"-ot.
Zuglóban egy találkozó zárja a mai akciósort, este pedig összekészítem a holnapi pihenés kellékeit. Még megálmodom hova-merre, remélem, ezúttal félezer kilométer alatt megúszom.

Győr-Komárom és vissza: 2x37km (1490ft)
Győr-Békéscsaba-Kiskunfélegyháza-Győr: 2x327+2x58km (10320+2240ft)