Tegnap még kaptam egy felhívást egy lastminute soproni útra, elfogadtam, de már nincs hangulatom szerkesztgetni a tegnapi posztot így ide kerül majd a statisztika.
Ma Budapest volt az egyik cél már vagy huszadjára. A találkozó után a Magyar Ćehó (igen, amolyan cseh bötűvel) tudott magához vonzani, mivel a cégér szerint Staropramen sörük is van, azt pedig még nem kóstoltam. Legalábbis nem emlékszem rá. Volt ezen a helyen még egy valag cseh étek is, innen az elsőre fura név, de belőlem csak a sör váltott ki "azonnal kell" érzést. A pultos fiatal srác, kissé mintha belassult volna, a sör enyhén kesernyés, de teljesen rendben van az íze, a pincehelyiség hangulatos ugyan, de volt valami béna, kellemetlen alapszag odalent (penész? Fene tudja), így az ajánlottnál kissé visszafogottabb minősítést adok. Enni is ideje volt már - van a Keleti mellett, a McDonald's előtt, még a sarkon egy hentes. Lehet ott mindenféle húsételeket is fogyasztani, állva. Immár sokadjára ettem ott, imádom a kajáikat. Kolbászra esett a választásom, mustárral, ubival, kenyérrel. Na most a mustáradagoló kezelése elég nehezen megy a felszolgáló hölgynek, így ha ötször rászólsz, hogy "kevéééés mustárral!", akkor elérheted azt, hogy a kolbászt csak félig fedi el a mustársárga (mégis, milyen legyen?) folyadék. Úgy negyed liternyi mehetett étkezésem végén a kukába, ami inkább mustárgyűjtő volt, jelentéktelen mennyiségű szalvétával és műanyag villát leszámítva. De mondom, a kolbász isteni volt, a kenyér puha, az ubi is frankó, és a kiszolgálás gyorsabb mint akármelyik gyorsétteremben a környéken, azok túl felkapottak és ezért kissé leterhelik a személyzetet.
Irtó fura volt úgy átutazni Győrön, hogy nem szállok le, csak nézem az állomást, olyan elveszettség-érzés uralkodott el rajtam, ugyanis délután Szombathelyen is vártak rám. Jó nagy városnézéssel töltöttem most az időt a találkozóig, de legbelül már alig vártam hogy a Restiben ismét csapolt Kőbányait ihassak. A gyanúm beigazolódott, itt egy hangyányit finomabb mint Miskolcon volt! Az is üt, ha nem állsz le vele időben akkor szó szerint, de ha most hirtelen rám szakadna az ítélet hogy kétezer évig fogok élni és válasszak inni valamit erre a csekély időre, akkor a Zámolyi Ser után ez a Kőbányai lenne a következő kiszemelt, annak ellenére hogy másfélszer annyit kérnek érte mint Borsod székhelyén. Fizetném is kétezer évig boldogan, közgázpélda estére: sörhitel 2000 évre CHF alapon, napi egy sör, havi százezer fizu, négyévente idióta kormány, kivitelezhető-e adósbörtön nélkül?

Győr-Sopron és vissza: 2x85km (3360ft)
Győr-Budapest-Szombathely-Győr: 2x234km (7900ft)