Pisis korom óta szeretek legózni, kamaszkorom óta szeretem a pénzt. Csak idő kellett, hogy ez a kettő összeálljon valahol. Úgy 20-30 év, ami semmi erre, igaz? Amíg nem az Instagramon pózolok félpucér Lego-hoszteszcsajok gyűrűjében addig lehet valami elképzelésed a kimenetelről is: nem vagyok túl sikeres az ötvözésben. Addig is ajánlom figyelmedbe sorozatomat: miért is nem állt össze jobban a két alapalkatrész?
Tavaly kora tavasszal pattant el bennem végre valami. Angliában melózom az év hűvösebbik kétharmadában, és egy ottani kirakodóvásáron belebotlottam egy autó tetején díszelgő összerakott Porsche 911 GT3 RS-be:
https://www.lego.com/hu-hu/product/porsche-911-gt3-rs-42056
100 fontért (38000ft akkor kb.) kínálta az eladó, fizetéskor 90 font lett belőle, és egy ilyen üzlet során az első szó ami elhagyja az eladó száját: "Hiánytalan". Ez többnyire egyáltalán nem, vagy csak nagyon korlátozottan igaz. De nem kell rögtön rosszindulatot feltételezni, sőt! Nagyrészt ártatlan tévedésről van szó, de komolyan; egy durvább készlet összerakásakor előfordult, hogy három összeszerelés után három különböző hiánylista keletkezik előttem, pedig én csináltam végig a folyamatot.
Nem érdekelt semmi, egy kívülálló szemével nézve is hihetetlenül lenyűgöző készletről beszélünk, akkor is megvettem volna ha garantáltan egy kis buktával szállok ki belőle. Boldogan hazavittem, szétszedtem, összeraktam, hiánylistát készítettem. Odaadtam egy szintén frissen Lego-öntudatra ébredt barátomnak, ő is el volt ájulva tőle, közben elkezdtem rendelgetni a hiányzó elemeket. Úgy 40 darab hiányzott, ez riasztó lehet első olvasatra, de egy körülbelül 3000 darabos készletnél nagyjából semmi ez a szám, amennyiben nem kulcselemekről beszélünk.
Összerendelgettem ami kellett innen-onnan - https://www.bricklink.com, megvan? -, ennek során jött egy iszonyú fontos tapasztalat: szinte biztos, hogy egyetlen eladótól nem tudsz majd egyszerre megvenni minden szükséges hiányzó alkatrészt (neeem, a Lego-tól való közvetlen kunyerálás nálam nem játszik, tartás is van ám a világon), így a postaköltségek simán összemérhetők lettek a megrendelt bigyók áraival.
Nyáron, immár Magyarországon eljött a nap, amikor úgy éreztem hogy elválhatunk végre: meghirdettem a jószágot, jött is sok érdeklődő, de végül vagy 2 hónapba telt mire új, méltó helyre került a gép. Nyereségről nem is biztos hogy beszélhetek, egyrészt nem követtem le a kapcsolódó költségeket pontosan, másrészt olcsón adtam akkori szemmel, mostanival meg pláne. Felismertem, hogy érdemes lehet egy készletet akár évekig is őrizgetni otthon, mert idővel pont olyan jó befektetés lehet mint valami létfontosságú nemesfém.
Folytatás jön
...ja és megvolt szerencsére minden darabja: 
(pár apró elem maradt ki, az szerintem tartalék volt: nem számoltam, mennyit építettem bele... majd ha szétszedem és dobozolom, akkor átszámolom)
