Az új év első napján az jár a fejemben, hogy idén nem tudok viccelődni Emmával, középső unokámmal. Eddig elidétlenkedtem vele azon, hogy én vagyok Emma, ő pedig "Mikipapa". Az ünnepi látogatás alkalmával (oh, ártatlan, őszinte gyermeki száj...) azonban a gyerek elkeseredett tiltakozással robbant be az ajtón: "Ne mondd nekem többet azt, Mikipapa, hogy én vagyok Mikipapa! - Jó, nem mondom, de miért?! - Azért, mert te ronda vagy és én nem akarok rád hasonlítani!"
A gyerek őszinteségét becsülöm; a fiamat viszont majd jól 3.14csán rúgom, hogyan neveli azt a kölköt...
