A fenti állítás rendben lenne, de nem úgy, ahogy falun szokás.
A múltheti szmogmizéria a Győr környéki településeket nem érintette túl érzékenyen: szinte mindenhol sűrű füst gomolygott reggel és este (időnként napközben is), mert sokan ilyenkor hatalmas máglyákat gyújtanak avarból, használt gumiabroncsból, döglött macskából, gumicsizmából, nejlonszatyrokból, meg még ki tudja miből, amit egy kis fáradt olajjal vagy benzinnel locsolnak meg. Mondjuk akkor sem zavartatták magukat, amikor tűzgyújtási tilalom volt, boldogan égették ami a kezük ügyébe került. Azért érdekelne, hogy a helyi önkormányzatok miért nem jelölnek ki évente 1-2 napot amikor mindenki eltüzelheti a nagymama rekamiéját (nem szabad rajta ugrálni kislányom), Babylont meg a többi szemetet. Tavaszig - vagy amíg el nem fogy a sok klumpet (öreganyám hívta így a használhatatlan kramancokat) -, masszív ködbe borul minden, mert ez egyfajta hungaricum: a falusi ember imád tüzelni.
Mia sz@r az a Fyah haffi bun?
"Mindig is első szerettem volna lenni!" - II. János Pál pápa