De azért megköszönheted, te tahó, ha már átadták a helyet!
Bővebben...
Egyszerű melóba buszozás a téma (szóval "micsoda nagy történet"). Egyszercsak felszáll egy tata, viszonylag jó karban, viszonylag jól öltözötten. Busz X megállóban állt kb. 5 mp-et, szóval nem irigylem ilyenkor azokat, akik le vagy fel akarnak szállni. Leugrott vagy két ember, persze már ordított a jelző, hogy nyomás-nyomás, mozogni emberek. Papa felszáll, mindjárt benyögi az utasok közé jó erős hangon, hogy "nem most kell lelépni". Hát mikor, te ütődött? Nekik se volt fél órájuk leszállni...
Néz mindenki, ennek meg mi baja? Baromarcú, mindegy. Mellettem ülő hölgyemény felajánlotta, hogy átadja a helyet, vénember mindjárt ordította, hogy "igen, 71 éves vagyok, nem fogok állni". Azzal leült. És cső. Semmi kösz bazzeg vagy valami.
Azért az derék. Többször is utaztam már a paraszttal együtt, legalábbis hangról megismertem azonnal, mert amúgy még sose láttam. De rendszeresen járatja a pofáját. Kicsit el van tévedve az öreg illemet illetően. Ahogy felszáll, máris szóvá teszi, hogy a sok bunkó fiatal nem adja át a helyet. Hát a tudod mit vén barom... tőlem biztosan nem fogod soha megkapni. 71 évesen ne a pofáját járassa, ha már odáig jutott és meglehetősen jó állapotban van (látszólag, de ettől függetlenül leszarom mije fáj, ha ilyen nagy pofája van).
Velem is volt már hasonló, egy bunkó öregasszony kezdett el kiabálni, hogy miért nem adom át a helyem (mindig átadom a helyet, csak most zenét hallgattam, és bambultam kifelé).
Mikor felpattantam egy elnézést kíséretében, a válasz a következő volt: végre b@z+. Csak néztem (sok utastársammal együtt), aztán megkérdeztem tőle: Ugyan mennyit fizet a tömegközlekedésért? ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Válaszként 2 megállón át ordibált, és káromkodva szidott engem, és éltette kádárt (szándékosan kisbetű). Persze én egész jól szórakoztam és ez még jobban dühítette. 
Szóval nem egyedi eset... ...sajnos.
Mentalita'
