Szakadt az eső, ahogy kiértem a boltból. Az emberek húzódtak befelé metró-/buszmegállóba, az Árkád bejáratához, aluljáróba...
Nekem éppen ekkor kezdődött Axi-tól a Cyberline a fülemben. Gondoltam egy kis vízbe még senki nem halt bele, úgyhogy esernyő maradt a táskában.
Sehol senki, szinte üres volt az egész Örs, mivel mindenki elmenekült az eső elől. Én meg azon kaptam magam, hogy hihetetlenül élvezem az egész szituációt. A levegő pont kellemes hőmérsékletű volt, az esőcseppek csorogtak le a karomon és kezdtek eláztatni. A cipőm seperc alatt beázott egy tócsától, mert kicsit meg van repedve a talpa. És mégis, egyszer csak azt vettem észre, hogy vigyorgok, mint a tök.
Fogalmam sincs mi lelt, de valahogy rettentő jó érzés volt.
N