Az előző bejegyzés óta eltelt időben rengeteg dolog történt. Például lezajlott a Veletech.

Na de mi történt a hajóval? Először is, el lett nevezve. Kraken Mod. Ennek a miértjéről viszont ebben a bejegyzésben még nem írnék, legyen meglepetés.
Természetesen az építkezés is gőzerővel haladt, többnyire sikerült is befejezni időre.

Az oldalakra ki lettek fúrva az ágyúnyílások. Az abszolút domináns négyszögletes, és csapóajtóval fedett ágyúnyílások helyett viszont kerek nyílások mellett döntöttem.

Sok fúrást és egy fúrószár eltörését követően

Sajnos az öntolásos 16-os fafúróm hegye egyszerűen beletört a fába, amikor pont a bütyöknél fúrtam, a másik oldalon.

Egy hajó elengedhetetlen tartozéka a horgony. A Kraken egyből kettőt kapott, mindkettőt fémből öntöttem, majd reszelővel, és csiszolópapírral finomítottam. Az öntőformát gyertyánból készítettem, a felületi égéstől eltekintve a feladatát maradéktalanul ellátta.

Az oldalak felragasztása után jöhetett a csiszolás. Az fenti képen is látszik, hogy a kiinduló állapot egy szögletes darab, ami középen meg van törve. Ebből alakítottam ki csiszolással a körte szerű, íves formát. Ezek után a tetejét kellett simára csiszolni, hogy a fedélzetdeszka jól illeszkedjen.

40-es csiszolóvászon elég gyorsan megoldotta...

Az első és a középső árboc alsó darabja már a helyén van, a fedélzettel együtt

Kormánykerék is szükséges egy hajóra. Eleinte fából akartam elkészíteni, de az annyira bonyolult lett volna, hogy inkább a horgonyokhoz hasonlóan fémből kiöntöttem.

Az öntőforma

És a nyers öntvény

A tatra egy felépítményt terveztem. Először a két oldallapot vágtam ki rétegelt lemezből. Először a teteje egyenes lett volna, de mivel az túl egyhangúnak találtam, így vágtam egy íves toldást a tetejére, amit utólag ráragasztottam.

A négy darab előkészítve

Összeillesztve pedig így mutatnak

Az összhatás miatt úgy döntöttem, hogy ezek az oldalak ne csak úgy függőlegesen legyenek, hanem dőljenek be. Ahhoz, hogy ez megoldható legyen, először elkészítettem a felépítmény vázát. Meglehetősen összetett volt kézzel megmunkálni a fát, hogy mindkét ív egyforma legyen, és az elején még függőleges darab a végére 7,5°-os szögben bedőljön.

Azért csak sikerült

A hátul lévő, két kis darab csak plusz merevítőkén funkcionál, a tatfedélzetet csak az elején van rögzítve.

Ezt követően rá lettek ragasztva a rétegelt lemez idomok. A hajtás miatt eléggé feszültek, ezért apró szögekkel is megerősítettem. Ezek után a tat elejére is tettem egy korlátot, és egy lépcsőt, amin fel lehet jutni. Utóbbi teljesen kézzel készült, csak vésőt használtam az illesztések elkészítéséhez, végül ragasztóval rögzítettem a lépcsőfokokat az oldalához.

Az oldalak hátulja a helyén, a korlátként funkcionáló részük egyelőre még szabadon

A lépcső is a helyére került. Itt már a kormánykereket is rögzítettem

Közelről

A hajótest festése után következett az ágyúnyílások díszeinek felragasztása. Közben a kormánylapátot is elkészítettem.

Az alsó dísz a helyén

Végül elérkezett a Veletech napja is, ahol már a szoftveres vezérlés is működött. Elvégre miért van 38 ágyú beépítve a hajóba, ha nem tudnak mozogni? Az előző bejegyzésben látott láncos megoldást viszont végleg száműztem, mert megbízhatatlan volt. Helyette gyors ütemben egy teljesen új megoldást csináltam, visszaszerelve a villanymotort a gyári áttételébe. Ez egy M6-os menetes szárat forgat, amin két háromszög alakú karos megoldás mozog, és ezek tolják ki az ágyúkat tartó deszkákat.

Itt már a kiállításon, az árbocok és a kötélzet teljes összeállítása után


19 ágyú vár a tűzparancsra...

Ugyan lőni nem tudnak, bár ez talán elnézhető "hiányosság". A mozgatáshoz szükséges elektronikát teljes egészében én terveztem, és építettem. Egy natív USB támogatással rendelkező AVR mikrokontroller (ATMega32U4) az alapja, ami USB-n keresztül fogadja a PC parancsait. Így egyszerűen kivitelezhető, hogy amikor a megfelelő gombra kattint a felhasználó, akkor a mikrokontroller az ágyúkat vagy a tálcát mozgató motort elindítsa/megállítsa (a megállítás automatikus egyébként, de manuálisan is van rá lehetőség). És a legszebb az egészben, hogy USB HID eszközként működik, tehát nem kell hozzá semmi spéci driver, az operációs rendszer automatikusan fel tudja hozzá tenni a beépítettet, amivel teljesen működőképes.

A NYÁK-ot szintén kézzel készítettem. A mintázatot egy ipari tintát tartalmazó filccel rajzoltam föl, miután gépen megterveztem, és a furatokat pontozóval átjelöltem. Nem néz ki túl szépen, ám a használhatósága teljesen rendben van, a vezetősávok nem maródtak meg, és nagyon könnyű volt forrasztani.

A NYÁK maratás és fúrás után

Képet sajnos nem készítettem az ágyúmozgató mechanikáról, az idő szűkössége miatt, de az alábbi videón megtekinthető, ahogy kijönnek az ágyúk.

Nem mondanám, hogy a Veletechen bemutatott állapotot véglegesnek tekinteném. Néhány apróság eszembe jutott, amit átalakítok a hajón, vagy éppen kiegészítem vele. És néhány kevésbé apróság is: a tálcamozgató áttétel olyan hangos, hogy nem lehet megmaradni mellette. Ez a kiállításon nem volt zavaró, mert ott alapból zaj volt, de csendes környezetben borzalmas. A kivitelezés is lassan elindul, az alkatrészek megvannak hozzá. De először a tálca rögzítését alakítom át, mert szerintem úgy sokkal jobban fog mutatni. És kitaláltam néhány díszt is, hogy ne legyen a fedélzet annyira üres.

Remélem elnyerte a tetszésedet a munkám, és ezen írásom.