2019. március 24., vasárnap

Gyorskeresés

A Verseny

Írta: | Kulcsszavak: novella . derekas . mrderekas . verseny . irodalom . művészet

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Dühöngött a hőség. Szinte elviselhetetlen volt a fények vibráló játéka az aszfalt feletti, lustán hullámzó levegőben. Az üvöltő, vagy épp csak duruzsoló motorok hangja, a tömeg zsibongása, a millió nappali zaj és hangkavalkád tette dzsungellé a kisvárost. Igazi őserdő, de a fák helyett a házak ugrottak az égnek, buja aljnövényzetként terpeszkedett a rengeteg beton és aszfalt. A hangok orgiájába, bőgőmajmokként óbégatott itt-ott egy-egy türelmetlen sofőr vad tülkölése, banki automaták vagy épp autók riasztója. És rátelepedett mindenre a hőség...
Itt állunk. A vonalon, a rajtnál, ahol kezdődik nekem a minden. Bele sem gondolok hány éve annak, hogy így éreztem magam, hogy ennyire sóvárogtam a viadalt, akartam a győzelmet. Túl rég töltötte meg orrom az üzemanyag gőzével keveredő aszfaltszag, csípte orrom a kénes kipufogógáz forró, szinte nyúlós bűze, saját verejtékem vadállatias gőze... De most! Most itt vagyok. A nap harsányan tűzi az alumíniumot, kezem alatt szinte megolvad a csúszásgátló lélegző műanyaga. Megjáratom ujjaim, nyugodt táncot lejtve, tenyeremet fel nem emelve.
Vakítanak a fények, ahogy vad orgiába egyesülve, szélvédőkön, krómon, napszemüvegen megbicsakolva csapnak szemembe késpengényi villanásaik, hogy aztán büszke ívben reppenjenek az égbe, rebbenjenek szerte a hőtől nehéz szélben, s egyesüljenek újra a legváratlanabb csillaghegyek alatt feszülő fém és üveg csodákon. Fény és hőség minden. Újra érzem... Újra érzem a vágyat, hogy egy legyek a küzdelemmel, hogy egy legyek a forró levegővel, a sebesen villanó fényekkel, a dübörgő motorokkal, egyetlen szívdobbanással, a bennszakadó lélegzettel, a pattanásig feszült idegekkel, a már-már kihívóan érzékké élesedett érzéssel... Hogy egy legyek a győzelemmel!!!

Összpontosítok. Érzem, van még időm, s a kínzóan lassan vonagló fülledt másodpercek sorát szánva, lassan elhagy a külvilág. Tompuló zajok, lassuló mozgás terelget az összpontosítás tűhegynyi szentélyébe, a legélesebb érzék és a legsebezhetőbb pillanat eszményi nyoszolyájára. Elhagynak a hangok, s nem marad más nekem, mint saját szívem még zaklatott dobbanása. Egyedül vagyok a tömegben.
Négyen állunk egy sorban, s egyszerre indulunk majd... Ketten vannak balomon. Nézem - túl fiatal. Megvan benne a tűz, megvan benne a frissesség... S mégsem győzhet. Nincs benne tapasztalat, s fiatalsága nem elég ahhoz, hogy bajnokká legyen... Csak gyors lehet, de győztes nem! A mellette álló már komolyabb ellenfélnek tűnik. Unott nyugalommal forgatja fogai közt a sokat szenvedett rágóját. Szinte várom, hogy unalmasan szenvedő arccal a szinte lángoló betonra köpjön... Önhitt. Önmagába vetett hite az egyetlen erőssége, s egyben önnön képességeinek korlátja. Buknia kell! Jobbomon kifürkészhetetlen arcú ember nézi közönyösen a lámpát. Egyenletesen lélegzik, dögmeleg van, de alig izzad. Milyen korú lehet...? Harminc és ötven közt bármennyi... Nem tudok olvasni belőle. Semmi érzelem, semmi nézelődés, semmi és semmi... Szinte egyénisége sincs. Ő lesz, csakis ő lehet az ellenfelem. Nem tudom, mit tud, mit tudhat, mire képes, de érzem, hogy rá oda kell figyelnem. No ne-em. Félni nem félek. Ő is csak egy változó az egyenletemben. Számolni kell vele, még ha az eredményre az értéke semmilyen hatással sem lehet. Csak egy változó... Nehogy én adjak neki értéket....
Megmozdul a teljes belsőm, hatalmas dobbanásban teljesedik ki szívem ereje, hajtja vérem fejembe, gyújt adrenalinbombát testembe, űzi elmém a küzdelembe, a versenyek versenyébe. Most! Itt! Annyi év után, most megadatott nekem, hogy versenybe szálljak egykori önmagammal, egykori önmagammal szemben! Most győznöm KELL!!! Már érzem, hogy itt az idő, a lámpa vöröse kialszik, hogy utat engedjen a zöldnek, a győzelemnek, a bennem dühöngve, éhesen, vak szenvedéllyel ébredő állatnak! Éreznem kell a pillanatot, hogy én lőhessek ki először, hogy felöklelhessem a diadalt. Nem elég a szemem, az elmémmel kell elkapnom a pillanatot.

Tökéletes ritmusban, tökéletes pillanatban, hibátlan lendülettel... Igen! Én! Elindulok.... s iszonyatos roppanással a velőt is összerázva bennem, fájdalmas transzban vonaglik meg kezem alatt a fém... Valami történt. Elakadtam... Sötét van.... és meleg, nagyon meleg...

Döbbent, néma csendbe fagyott álldogáló szemtanúk meredtek értetlenül a földön heverő mozdulatlan testre. Kihagyó szívdobbanással együtt ült el a mozgás s a fullasztó melegben, túlexponált képként fagyott meg a pillanat. Aztán megtört a varázs, s emberbe gyúrt segítőszándék lépett a testhez:
- Ejj Pistabá'! A jó életit! Há' ilyen vehemensen nekiugrani a zebrának a maga korában, ráadásul járókerettel!??? Mi maga, tán pilóta? Vagy meg akar halni? - hajolt le kedveskedő évődéssel egy fiatalember a lassan eszmélő idős bácsikához.
-Ha már elfeledem a küzdeni vágyás emlékét is - rázogatta kissé kótyagosan fejét a bácsi, s morogta maga elé - ideje lesz meghalnom is...

by Goór László

Hozzászólások

(#1) TheLázs


TheLázs
(újonc)
LOGOUT blog

Hogy ez mennyire szuper volt!

"Annyi mindenféléhez nem értek, hogy az már sokoldalúságnak számít” – Örkény István

(#2) cinemazealot


cinemazealot
(PH! addikt)
LOGOUT blog (1)

Ú, bakker! Ezt most nem láttam jönni... Pedig már itt pörgött a gondolataimban David Guetta Dangerous c. száma. :D

(#3) Somatom


Somatom
(PH! kedvence)

A végletekig terelt. Szinte már én is ott ültem az autóban, totálisan átéreztem a pillanatot. Aztán .... Nagyon jóóó! Ne hagyd abba!

Harley is the best (Dyna Sport 2003). Az első 25 ezer hsz. -em a "#79335424" Nick alatt olvasható.

(#4) MrDerekas válasza TheLázs (#1) üzenetére


MrDerekas
(PH! addikt)
LOGOUT blog

:R Igyekszik az ember ;)

www.derekas.webnode.hu

(#5) MrDerekas válasza cinemazealot (#2) üzenetére


MrDerekas
(PH! addikt)
LOGOUT blog

:C Ilyen patkány stílusom van. :DDD Elringatom az olvasót, aztán jól odaverek ;)

www.derekas.webnode.hu

(#6) MrDerekas válasza Somatom (#3) üzenetére


MrDerekas
(PH! addikt)
LOGOUT blog

:R Az első mondatban össze is foglaltad a nekem sokszor feltett kérdésre adható legegzaktabb választ :R Legközelebb ha valaki megkérdi "Milyen novellákat írsz?", már vágom is rá, hogy "végletekig terelt" vagy röviden, terelőset :C
Köszi! Igyekszem motiválni magam a visszajelzéseitekkel támogatva. Egykor Nemere István is ezt mondta nekem, aztán mégiscsak abbahagytam jó hosszú időre. Mondjuk csináltam más dolgokat az írás helyett :B

[ Szerkesztve ]

www.derekas.webnode.hu

(#7) Chaser


Chaser
(Jómunkásember)

nem rossz:)

"Az üvöltő, vagy épp csak duruzsoló motorok hangja, a tömeg zsibongása, a millió nappali zaj és hangkavalkád tette _a_ dzsungellé a kisvárost." oda nem kell névelő

_tejesen'® joálapotpan'™_

(#8) MrDerekas válasza Chaser (#7) üzenetére


MrDerekas
(PH! addikt)
LOGOUT blog

:R A helyreigazítást is :R Javítottam :B

www.derekas.webnode.hu

(#9) UnA


UnA
(Korrektor)

Tetszett a sztori, de leginkább a stílus, ereje van.

("se egyszerre" - itt valamit javítani kellene)

(#10) MrDerekas válasza UnA (#9) üzenetére


MrDerekas
(PH! addikt)
LOGOUT blog

Nagyon köszönöm :R A korrektúrát is :B Javítva.

www.derekas.webnode.hu

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.