Péntek délután 2 körül jött egy e-mail hogy lehet menni nyomdába dolgozni. Szombat-Vasárnap, összesen majdnem 10 ezer forintos kereset. Nekem se kellett több, szóltam haveromnak. Szombat reggel együtt vágtunk neki a melónak. Reggel fél7-kor találkozó. Bolt, nekem kaja meg kávé, neki cigi, és elindultunk a közel 1,5-rás úton. Metró utána busz. 8-ra odaértünk.

Felírják a nevünket, megmondják a helyünket. Könyvjelzőt kellett tenni újságba, meg egy csekket meghatározott oldalak közé. Ez ment 3 órán keresztül. Utána megkérdeztük hogy ki lehetne e menni 5 percre. A válasz az volt: Teljesítménybérbe vagytok, azt csináltok amit akartok. Na mondom ájájj. Nem ez volt megbeszélve. Telefon a diákszövetkezetnek, onnan telefon a melóhelyre. 2 perc múlva megjelent a főnök, és átvitt minket egy másik részre ahol órabérért dolgoztak az emberek. Én a befóliázott újságokat szedtem ahogy jött ki a gépből. Haverom hátul adagolta az újságot. Eltelt a nap. Go home.

Mai napon megint találkoztunk fél7-kor, indulás meló. Tegnapi napból okulva ma már vittem magammal zenét. Meló kezd. Hát nem volt egy leányálom. Olyan újság volt, ami mellé esernyőt csomagoltak, viszont a levegő benne maradt. Szal én tartottam az újságokat, velem szembe lévő lány pakolta a kezembe. Mikor összejött a 10 akkor összenyomtam hogy kijöjjön a levegő és továbbadtam.
Mellékesen a csaj 18 éves, de aszem akaratomon kívül sikerült magamba bolondítanom (elkérte az msn-em, és most is egyfolytában ír ) Mikor lejárt az idő indultunk haza.

Érdemes volt elmenni, mert így legalább megérezhettem milyen is dolgozni, és nem mellékesen kerestem egy kis pénz.

Köszi hogy végigolvastad, üdv: mocsanisi