Miért úszta meg Albert Speer? (Reagálás a Telex cikkére)

Telex: Hitler építésze okos manőverrel úszta meg a halálbüntetést

Ma jelent meg ez a cikk, és pár gondolatot és tényt ezzel kapcsolatban hozzáfűznék.

Rendkívül intelligens ember volt, de ehhez a manőverhez ez nem lett volna elég. Albert Speer és Hermann Göring is egyaránt 138–140-es intelligenciahányadossal rendelkeztek, de Göring nem úszta meg az akasztást, miközben ő még elébe is ment az amerikaiaknak, ott jópofizott velük, akik annyira zavarban voltak, hogy eleinte nem tudták a dolgot mire vélni. Majd a helyi parancsnok szépen letartóztatta.

Miért úszta meg Speer, és miért lett halálra ítélve Hermann Göring?

Hirdetés

Eltérő pozíció

Göring birodalmi vezető volt, Reichsmarschall, Himmlernél is magasabb beosztásban, Bormannal vetekedve, de Bormann egyébként is akkor még eltűnt – aztán kiderült, hogy meghalt –, Hitler pedig bizonyítottan halott volt. A Führer lett volna az elsőszámú trófea, de ő öngyilkosságba menekült. Göbbels szintén, de ő propagandaminiszter volt. Göring volt a második számú vezető. A másodikat nem lehetett tisztára mosni.

Albert Speer ezzel szemben "csak építési és fegyverkezési miniszter volt". A bíróságon igen, okosan játszott, de valami még ezen felül is kellett. Alapvetően a beosztása miatt – itt erőltették, hogy építész... könnyebben el lehetett adni a győztesek népeinek, hogy ő a jó náci.

De miért akarták kimenteni a szövetségesek, amikor egyértelmű volt, hogy tudnia kellett a borzalmakról?!

Nos, először is csak a nyugati szövetségesek akarták menteni, másodszor pedig azokon belül is az amerikaiak.

Az információ

Albert Speer a Harmadik Birodalom végnapjaiban, keresztül-kasul utazgatott Németország még megközelíthető régióiban. Az utazások célja az adatgyűjtés és adatmentés.

1941. június 22-én hajnalban csaknem 3 millió katonával a Wehrmacht betört a Szovjetunióba. Mögöttük az SS egységek haladtak. Nemcsak gyilkoltak, és osztották a halált, de német precizitással feltérképeztek mindent. A Luftwaffe felderítő gépei mindent lefényképeztek fentről, még a földi csapatok lentről...

Kicsivel kevesebb mint négy év múlva a harcok már nem a Szovjetunióban, hanem Németország területén folytak.

1945 tavasza. A náci vezetők között a világosan látók előtt tiszta a kép: a Harmadik Birodalom elvesztette a háborút. Ez egy alaptétellé válik, egy evidenciává. Ekkor sok náci önkezével vet véget az életének, és sokszor nemcsak a sajátjának, hanem a családjáénak is, mert tudják, hogy nincs más kiút. A nácik legmagasabb köreiben azonban még 1945 áprilisa előtt nem söpör végig az öngyilkossági hullám. Albert Speer pedig felismeri, hogy a helyzete neki is kétségbeejtő, de még vannak opciói, melyek a következők:

1. Az öngyilkosság
2. A menekülés
3. Halálos ítélettel való szembenézés
4. Lóhalálában összeszedni mindent, amihez javarészt már csak ő férhet hozzá, és ezt alku tárgyává tenni.
Ez az egyetlen esélye.

A Clausewitz keretében Berlinben elkezdték megsemmisíteni a népírtásról szóló bizonyítékokat.

Azonban nem maradt mindenre idő, és nem minden volt Berlinben. Az SS alakulatok által begyűjtött adatokhoz természetesen hozzáfért Himmler is, de Himmlert még Göringnél is sárosabb volt, hiszen az SS fejét nem lehetett rehabilitálni, akármilyen adatokkal is bír. Maximum megszöktetni, de az rettentő bonyolult lett volna, és ekkor már Speer is képben volt, úgy, hogy neki még talán többje is van, mint Himmlernek.

Ráadásul hivatalosan nincs köze az SS-hez.

Speer nyilván alkut kötött ezen dokumentumok átadásáról az amerikaiak számára. Ne felejtsük el, hogy ekkor még nem voltak sem műholdak, sem U2-es felderítőgépek, de a hidegháború már elkezdődött. Így egy ilyen ember, szó szerint, aranyat ért!

A rakétatudósok és az orvosok

Speer ezen felül rendelkezett még két aduásszal. Az első a rakétatudósok "exportja", a második azon orvosi feljegyzéseké, melyek csak etikátlan módon készülhettek el, de a jelentőségük pont azért volt nagy, mert normál esetben elvégezhetetlen kísérletek eredményeiről volt szó, amelyeket koncentrációs táborokban készítettek, és felbecsülhetetlen eredményeket jelentettek.

A rakétatudósok, mint Wernher von Braun, nem akartak orosz kézre kerülni. Speer pedig kapcsolatot tudott létesíteni az összes hasonló gondolkodású tudóssal, akik hamarosan az űrbe juttatták az Egyesült Államokat!

Mi lett volna az igazságos? Nyilván ha Speer sem tudott adatbrókerkedéssel kislisszolni a bitófa alól. De az ítélet csak harmadsorban szólt az igazságról; felülírták a politikai és tudományos érdekek.

  • GoodSpeed

    addikt

    LOGOUT blog (1)

    válasz Hieronymus #5 üzenetére

    A Molotov–Ribbentrop-paktum mindkét fél számára létfontosságú volt. A szovjeteknél a franciák és a britek is tapogatóztak, de Hitler és Ribbentrop beelőzte őket, mert amazok nagyon óvatoskodtak, mivel a kapitalista berendezkedés szöges ellentéte volt a Szovjetunió szocialista rendszerének. Hitler gyűlölte a szovjeteket annak ellenére, hogy a náci párt, az NSDAP, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt volt – már a nevében is. A miértekről akár egy külön oldalt is lehetne írni. Lényeg azonban, hogy Hitler soha nem találkozott személyesen Sztálinnal – bár elvi lehetősége volt erre mintegy húsz évvel korábban, amikor mindketten Bécsben tartózkodtak. Erre azonban nincs bizonyíték. Maga helyett Ribbentropot küldte Moszkvába, valamint egy fotóst, akinek az volt a feladata, hogy lefényképezze Sztálin fülcimpáját, és azzal támasszon alá bizonyos feltételezéseket. Sztálin is tudta, hogy Hitler már hat éve őrjöngve szónokol a bolsevizmus ellen, de a náci Németország közelebb volt, mint Franciaország vagy Nagy-Britannia. Mindkét fél a másik megtámadására készült akkor is, amikor éppen aláírták a megnemtámadási szerződést. Sztálin ekkor volt túl a nagy tisztogatáson, amelynek a következményeit 1941-ben is vastagon viselni fogja. Nem állt készen. Mindazonáltal Lengyelország feldarabolásához a Szovjetuniónak is volt ereje, így viszont létrejött egy több száz kilométer hosszú közös határ a Harmadik Birodalommal. 1939 és 1941 nyara között Németország sem állt készen, mert a nyugati fronton nem tudott győzni a britek ellen, akiket a La Manche-csatorna és a RAF akadályozott meg abban, hogy a németek egyszerűen páncélosokkal lerohanják Nagy-Britanniát. Volt egy másik ok is, ami miatt Hitler nem tudta az eredeti terv szerint megindítani a támadást. Olasz szövetségese, a Duce és a gyengén teljesítő olasz hadsereg saját háborút folytatott Észak-Afrikában, ahol az angolok megfutamították őket, és az olasz hadsereg szétszóródott a sivatagban. Hitler nem hagyhatta, hogy Olaszország vereséget szenvedjen, ezért ejtőernyősöket dobott le Máltára, és a még olasz kézen lévő Tripoliba 1941. február 12-én behajóztatta az Afrika Korpsot, Erwin Rommel legendás parancsnoksága alatt. Ez pedig több hetes csúszást okozott a Barbarossa-hadművelet megindításában.

  • Gerasz

    aktív tag

    válasz aquark #6 üzenetére

    Miért kell szegény kedves nagypapákat bántani, mikor ők csak az unokákkal szeretnének fagyizni? Az akták jórészét egyébként is széthordták meg megette a moly.

    Ez a jelenlegi állampárt cinikus álláspontja is a pártállami múlt kutathatósága kapcsán, miután 35 éve akadályozzák a nyilvánossá tételt.

    A fenti életutakból az rajzolódik ki, ha valamit tudsz (információ vagy szakértelem), az segítheti a rezsimeken át tartó túlélést.*

    *kivéve, amikor pont azért csinálnak ki.

  • aquark

    aktív tag

    LOGOUT blog

    https://telex.hu/kulfold/2024/08/21/irmgard-furchner-99-ev-gonosz-titkarnoje-masodfok-elitel-nacik-stutthofi-koncentracios-tabor

    Ennek is mi értelme volt? Úgy érzem, itt már saját farkába harap a kígyó...
    :(

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz GoodSpeed #4 üzenetére

    Értem amit írsz és részben igazat is adok neked.

    A Molotov–Ribbentrop-paktum egy 1939. augusztus 23-án aláírt német–szovjet megnemtámadási szerződés volt, amely titkos záradékban Kelet-Európa felosztását is tartalmazta. Ez közvetlenül előkészítette a második világháború kitörését.

    Lengyelországot két részre szakították. A 2. VH lezárásakor a SZU meg tarthatott kb. 100 km mélységű terültet Lengyelországból, amit Németország kárára valamelyest kompenzáltak Lengyelországnak.
    Sőt! A SZU nagyobb területet tarthatott megszállás alatt, mint az eredeti német szerződésben leírtak. Ausztriát 1956-ban engedte el a szovjet. A SZU körüli országok gyarmatként megtartása, a 90-es évekig tartott.

    Ne keress logikát, pedig egyszerű. Mindig a győztesek írják a történelmet. A használható embereket nem dobják ki.

  • GoodSpeed

    addikt

    LOGOUT blog (1)

    válasz Hieronymus #3 üzenetére

    Speer irányítása alatt, hosszú éveken át dolgoztattak kényszermunkán - sokszor halálig - származásuk alapján koncentrációs táborokba zárt foglyokat, akiknek a minimális egészségügyi ellátást sem biztosították. Télen-nyáron ugyanabban a göncben voltak, keveset kaptak enni, ha megbetegedtek, kivégezték őket, ha meg nem akkor többek között a Dora alagútban szerelték a V2-eseket később...

    Erről az összes rakétatudósnak is tudnia kellett. Egyrészt nem korlátolt emberekről volt szó, másrészt pedig mindennap bementek a munkahelyükre, és rendszeresen kimentek terepre is. Pl ellenőrizni a munkát.

    Ezzel szemben Speer előadta, hogy ő aztán semmiről sem tudott, és hát skandalum ... helyette a kollektív felelősséget ismerte el. Kapott 20 évet Spandauban pihengetett.

    Wernher von Braun

    A második világháborút követően amerikai hadifogságba került, ahol az amerikaiak a Gemkapocs művelet keretein belül alkut ajánlottak a rakétatudósnak: áttelepítik az Egyesült Államokba, ahol az amerikaiak rakétaprogramjain fog dolgozni – a vele szintén áttelepített peenemündei mérnökcsoport élén –, cserében a nemzetiszocialista múltját nem vizsgálják. 1945 augusztusában megérkezett az Egyesült Államokba, ahol a hadsereg rakétakísérleteibe kapcsolódott be (az USA hadizsákmányként kb. 300 vagonnyi V–2 alkatrészt és dokumentációt vitt haza, ezekből épített repülőképes rakétákat, amiket a White Sands Rakétakísérleti Telepen bocsátottak fel, Új-Mexikóban).

    Börtön helyett luxi munka az USA-ban.

    De, hogy legyen más példa is: a japán 731-es egység még talán a németek Mengeléjén is túltett. A vezetője Isii Siró szintén alkut kötött az amerikaiakkal. Igaz, nem volt olyan jó puccos állása mint Braunnak, de nem is kellett menekülnie egész életében mint Mengelének.

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz GoodSpeed #2 üzenetére

    Azt gondolom, hatalmas különbség, ha valaki kiszolgálja vagy ha valaki építi is a diktatúrát és az imperátor tevékenységét.
    Nyilván nem Speer volt az aki tudatosan építette a bajszos birodalmát. Kiszolgálta. A tudósok egy része is kiszolgálta. A későbbi munkaadójukat is kiszolgálták.
    Ráadásul az átlag emberek számára a diktatúra elején jobb körülményeket teremtett a diktátor.
    Sokan úgy gondolták, jobban éltek akkor, mint előtte.
    "Lehet, másnak nem jó, de nekem jó. Meg van mindenem amire szükségem van. A főnököm is az NSDAP támogató."

    Akkor most mindenkit?

  • Oldman2

    nagyúr

    Politika, politika, politika...

    Az lett volna meglepő, ha nem ez van a háttérben.

Tovább a fórumba.