Most, hogy túl vagyunk a karácsonyi hajtáson, és mindenki örömmel - kisebb, nagyobb - bontotta ki az ajándékait, nézzük át a karácsonyi felhajtás tipikus vásárlóit. Az alapokat a munka adja, én már csak összefoglalom, hogy miket is tapasztaltam.

A mostderögtöndeazonnal ügyfél: ők voltak a személyes kedvenceim. Az okos vásárló már a decemberi hajtás előtt tisztában van azzal, hogy mit szeretne és mikorra szeretné megkapni. Tudom, IT cuccok esetében ez necces, főleg ha nem is ismerjük azt, akinek vennénk. DE! Volt olyan, aki a gyerekeinek szeretett volna venni zenelejátszót. Az a raktárkészleten is jól látható volt, hogyha 22-én rendeli meg, az nem fog megérkezni 23-ára. De neki akkor is kell. Mert ő akarja! Én is szerettem volna sokmindent, mégse jött össze. De nem baj, kedves emberként elmondtam, hol tudná még megnézni, hol is lehetnek olyan termékek. Köszönöm persze nem jött rá válaszként. Minek is....

A mostderögtöndeazonnal ügyfél - agresszív kiadás: nah ők azok, akiket messzire szeretek telefonban elkerülni - a való életben szívesen találkoznék velük, mert ott vagy elnyomottak, vagy olyan cégvezetőknek - hiszik - képzelik magukat, akik mindent megengedhetnek. És így is viselkednek a telefonban.

A kivagytekissenkiházi ügyfél: ők azok a típusok, akik csak akkor telefonálnak, ha nem értenek valamit - de ezt természetesen nem így adják elő, mert hát miért is. Ők - majdnem - mindent jobban tudnak, mint mások. Időnként saját magukkal is összevesznek - azt már nem lehet leírni, hogy milyen.

A kedves nagyi: imádom őket. Saját szavaikkal leírják, hogy mit szeretne az unoka, vagy a dédunoka. Fantasztikusak. És ők elismerik, ha valamit nem jól gondoltak - feléjük könnyebb embernek mutatkozni, mint az előzőeknek.

folyt. köv.