Sziasztok. A mostani blogom arról fog szólni, amit valamelyik nap az XDA böngészése közben megláttam, egy hozzászóló képi aláírását:
Vááá, mondtam magamban. Vajon hány percet, vagy órát szánt rá, mire vissza tudott emlékezni mindre? Egy ilyen "nosztalgia iromány" nekem is kell, döntöttem el. Egy órámba telt, mire mindent fel tudtam idézni a telefonokat, és a hozzá fűződő emlékeket. El is kezdem...
1995. Az első. Ebben az esetben is igaz a mondás, hogy az elsőt az ember nem felejti el. Hogyan is tehetné? Akkoriban még a pólót is betűrve hordtuk, csak hogy mindenki láthassa, hogy van telefonunk a nagrágszíjon. Piszok menő volt. Vagyis annak éreztük. A márkája: Maxon MX 3000, kétsoros kijelző, semmitudó telefon, alacsony akkuidő. Körülbelül ennyit tudott. Sajnos az elsőt használtan vettem, még így is drága volt, azért mégis szerettem. Később húgom megörökölte. Emlékszem, annyira kevés embernek volt telefonja akkoriban, hogy amikor a szekszárdi Harlem diszkóban udvaroltunk a haverokkal kettő csajnak, és kiderült, hogy mindkettőnek drága mobiltelefonja van, csak ámulva néztünk; úhhh, gazdagok!
A második telefonom már új volt, és egyben hatalmas minőségi előrelépés is. Nokia 5110. Sok napos akkumulátor idővel, szép menüvel, tetszetős dizájnnal és igényes műanyaggal. Előfizetésre vettem kb 25.000 ft-ért, az akkoriban 20-25 ezres fizetésemből. Ha jól emlékszem, talán még a gombok is világítottak. Igen jó kis darab volt.
Igyekszem a továbbiakban is időrendben felsorolni a telefonokat, az eltérésekért élnézést kérek előre is, a múlt homálya miatt elég nehéz sorrendbe rakni az emlékeket.
Nokia 3210 (csajom első telefonja). Nagyon szép kézbeillő forma, animált menük. Azt hiszem itt találkoztam először az azóta híressé lett "snake" játékkal, és a nagyon egyedivé tévő csengőhang szerkesztéssel. Akkoriban minden haverom azzal volt elfoglalva, hogy kinek jobb a csengőhangja. Nokia 3310. Az egyik legtöbbet eladott telefon. Annyira nem tetszett, mint a 3210, de elment. Lényegében ugyanaz is volt, csak más külalakban.
Nokia 3410. Ez már jobban tetszett, mint a 3310, ha jól emlékszem, sokkal több lehetőség volt a menüben, mint az előző szériáknál. Ha emlékezetem nem csal, akkor még villogni is tudtak a gombvilágításai, még a csengőhangra is. Az akksi is már egész jól bírta itt a gyűrődést. Közben főnököm ekkor már a 6210-es Nokiával rohangált. Hiába...a kiváltságosok. Azért irigy voltam marhára rá.
Nokia 3510i. Az első színes kijelzős telefonom. Kereken 96*65 pixel terpeszkedett rajta. Azt hiszem ezen használtam először a prediktív szöveg bevitelt, és arra még emlékszem, hogy kellemes volt vele sms-t írni. A csengőhangok nagyon szépen szóltak rajta. Samsung R210. Kék-fekete kijelzős , kicsit jobb felbontás mint a 3510i-é. Úgy emlékszem, hogy ezzel tudtam először "wap-olni". Egy darabig el voltam ezzel is.
Motorola RAZR V3i. A Vodafone-nál vettem előfizetésre (nem volt olcsó), ez már tudott mp3-at is beállítani csengőhangnak, és gyönyörűen szólt. Hatalmas színes kijelző, 2.2 colos, és egész jó képeket csinált a fényképezője. Menő volt ki és be nyitogatni. Nokia 6600. Az első okos telefonom. Sajnos nagyon sokáig nem tudtam megvenni, mert a Westel 900-nál 50.000 forintot kértek "előlegbe" érte, plusz előfizetés két évre. Valami hihetetlen, de 150.000 ft volt újonnan ez a telefon. De szerencsére 8-10 hónappal később kifogtam egy jó állapotban lévő használtat, 35.000-ért. Itt ismerkedtem meg a Symbian rendszer-el. Részlet a wikipédiából: "Jellemzője az egyfelhasználós, többfeladatos végrehajtás, grafikus kezelői felület. Egyéni igények szerint alakítható, szoftverekkel fejleszthető szemben az operációs rendszerrel nem rendelkező telefonokkal." Imádtam. Nagyon sok tudást halmoztam fel ezekben az években, köszönhetően a Symbian-nak. És nem utolsósorban, az alakja, a formája is nagyon tetszett! A kamera nem volt nagy szám, az hiszem, csak vga volt. Ennél a telefonnál, már tudtam feltelepített hívásszűrő alkalmazást használni, ami jól jött a kéretlen taxit hívók miatt. (Ekkor is még taxis voltam) Itt tanultam meg a hack-elést is, például a nem szignózott sis fájlok telepítését, stb, stb.
És ahogy múlt az idő, jöttek a minél nagyobb és szebb kijelzők, és gyorsabb / jobb telefonok. Nokia N73 és N95. A 8 gb-os verziót nem tudtam tesztelni. Nagyon szép telefonok voltak, szerettem őket. Itt már lehetőségünk volt az akkor msn-ben hangüzenetet küldeni az írás helyett. Kicsit egyszerűbb volt. Ki lehetett tenni a "értesítési sávba" a névnapokat és a horoszkópot is. Itt természetes volt már az mp3 csengőhang, és volt már fm rádió is. Az N95 szép képeket lőtt szerintem az 5 megapixeles Carl Zeiss optikával, de ez szubjektív.
Nokia 5800 XpressMusic, piros. Az első érintő kijelzős telefonom. Bár ez még csak rezisztív kijelző volt, az élmény akkor is mindent vitt. Hatalmas képernyő méret, minőségi recsegésmentes műanyag, elképesztő forma és dizájn. Ez volt az első telefon is, amin romot flesseltem. És ezen már tudtam rendesen filmeket is nézni a taxiban, a korábbiakkal azért nyűglődés volt a kisebb kijelző miatt. Találkozásom az érintő kijelzővel már mindjárt a második nap reggelén megviccelt. Este beállítottam a reggeli ébresztőt, el is kezdett ébreszteni hajnali 5.00-kor, nyomkodtam is serényen a stop gombot, és nem értettem, hogy miért nem áll le. Végül rájöttem, hogy nem csak érinteni kell a kijelzőt, hanem végighúzni rajta az ujjam. Mire sikerült, már minden szempontból felébredtem. Jó telefon volt, szerettem.
Az első androidos telefonom. ZTE Skate. Bár "csak" 512 mb ram és egy magos 800 mhz-es proci, plusz 4.3-as kijelzője volt, mégis az emlékeimben nagynak és gyorsnak tűnik. Elég nehezen jutottam hozzá ehhez is, itt is előfizetéshez kellett folyamodjak az akkor már T-mobilnál. Sajnos 3-4 hónap után, a rosszul ragasztott kijelző hibájánál fogva, a megjelenítő tetején beszivárgott a por, de olyan mértékben, hogy szinte a felső rész már csak por volt. Garanciában kicserélték, de a másik is elkezdett porosodni, így eladtam. Amúgy nem volt rossz kis teló. LG Optimus 2X. Az első kétmagos telefon a világon, és az én első kétmagos telefonom. A hírekben és a cikkekben később azt szajkózták a világnak, hogy nincs jól a rendszer optimalizálva, de ennek ellenére szerintem ütött a telefon. Nem kicsit. Az előző skate miatt a kijelzőt és a telefon méretét kicsit kisebbnek éreztem (itt 4 col), de minden másban odavágott mindennek, amit addig a kezemben fogtam. Minden alkalmazás és játék elindult rajta, akadás nélkül. A fényképezője az eddigi legjobb volt , amit láttam. Volt már benne iránytű, gyro szenzor, és gyorsulásmérő is. Kicsit gyengús volt az akksija, azért később vettem hozzá egy dupla akksit, kissé kiálló hátlappal. Erre a telefonra raktam rá először az android 4.0/4.0.4 ice cream sandwich romokat is. Szó szerint szénné lehetett romolni ezt a telefont. Legalább 50-szer flesseltem. A tetején egy hdmi kábelt lehetett rácsatlakoztatni, amit monitorra vagy tv-re kötve tükrözte a kijelző tartalmát. A kábel még mindig megvan.
LG G2. Kétségkívül az egyik legjobb telefon, amit eddig kiadtak a gyártók (vagy az LG). Számtalan innováció és feature jellemezte a kiadásakor eme zászlóshajót. Csak hogy párat felsoroljak: knock on, knock off, knock code, a hátsó gombok bevezetése, a hétszínű notify led, a hátsó gombvilágítás / led pulzáló hatása, infra modul, stb. Ha 5.5 colban is létezne, a mai napig ez lenne nekem. Amikor megvettem, az antutu pontszáma az első 5-ben benne volt, úgy emlékszem. Nagyon gyors, szép / érzékeny kijelző, minőségi anyagok jellemzik a telefont. Rengeteg rom született hozzá az xda köreiben. Az fullhd-s 5.2 col ellenére nem voltak nagyok a méretei, ehhez jól ért az LG. Kitűnő telefon a mai napig, noha a kameráját már túlszárnyalták az újabb kiadásúak. LG Optimus G Pro. Erre a telefonra is régóta vágyakoztam. Pont a méretem. A home gomb körüli beépített led notify fények pedig pazarok. Kicsit kevés volt neki a 4 mag teljesítménye, de elég jól összerakott termék lett ez is. Kedveltem is ezt a telefont.
LG G3. Sajnos azt kell mondjam, vagyis írnom, hogy csalódás volt ez a telefon a G2 után. Többet vártam tőle. Mind teljesítményben, mind akkumulátor időben, vagy kamerában. Jó, kicsit jobb képeket lőtt, mint az elődje, de akkor is. A kezdetekben még laggolt is az ui a felbontása miatt (1440 x 2560), ezt később tudták csak orvosolni szoftveresen. Elég zavaró volt, hogy egy drága flagship így akadjon. És ráadásul még repedt is alul is, felül is a műanyag. Csalódás volt. LG G3s. Hát... mit is mondjak erről. Középkategória, ha más nincs , jó ez is. Nem volt nagy szám. Kellett gyorsan egy telefon pár hónapra, arra pont jó lett. De ne tovább 
LG F60. Munkahelyi telefonnak vettem anno, és arra pont elég is volt. A 4.5 col-hoz párosuló 2100 mAh akkumulátor meglepően jól bírta, 5 óra SOT is összejött vele. Sajnos se recovery, se custom rom nem volt rá. Pedig megmókoltam volna. Galaxy Grand Prime. Úhhh. Röviden. Hosszabban pedig: munkahelyi telefon szintén, ma is. Lassú, kevés tárhellyel. Anyaghasználata elmegy. Néha még a hívásrögzítő is elfelejt bekapcsolni a hívások közben, utána meg pont az nincs meg amit keresek. Óvakodj az 1 gb ramos occsó samuktól! Nem vagyok vele túlzottan elégedett. Akkumulátor: már az ezredik telefonba rakja a Samsung ezt a 2600 mAh akksinak nevezett valamit, áhhh.
A következő négy telefont csak szerettem volna annak idején megvenni, de sajnos nem volt rá keret / lehetőség. Gondolom, sokan voltunk / vagyunk így vele.
Az LG 2x után sejtettem, hogy egyszer lesz "folytatása" is, így is lett. Mikor megjelent az LG 4x HD csak áhítozva nézhettem rá. A Galaxy S3-at egyik utasom kezében, mint taxis, láttam meg. Azonnal megtetszett. Kellően nagy kijelző (akkoriban), szép forma, gyors rendszer, és az életemben látott legnagyobb notify led. A nokia N8 és N9 szintén drága és minőségi telefonnak számítottak, nagyon jó kamerákkal. A symbian rendszerrel már korábban jól összebarátkoztam, így azzal biztos nem lett volna gond, A MeeGo 1.2 Harmattan-ról pedig határozott elképzelésem volt, mégpedig, hogy mellényúlás. Hát az idő engem igazolt, el is tűnt.
A jelenlegi telefonom egy kínai mtk procis kis erőmű: uleFone Power. Noha vannak már igen erős mtk-s procik is, jelen esetben az erőművet az akkumulátor képviseli inkább: 6000 mAh. Nehéz is lesz nélküle, ha majd a lecserélés ideje eljön, heti egy-kétszer kell csak tölteni, aktív használat mellett is. Gyors, smooth kis telefon, 5.5 col FHD felbontás, 8 mag, 3 gb ram, infra modul, notify led, ujjlenyomat olvasó, dedikált kamera gomb, stb....
A következő telefonon pedig jövőre egy korallkék S7 Edge lesz. Bár az infra modul hiánya, a Knox megléte és a nem túl acélos akkumulátor zavar kissé, de ennek ellenére a telefon annyira tetszik, hogy ez lesz a következő áldozat. A gyorsaság, az "edge" dizájn és a kamera majd csak kibékít valahogy. Azért csak jövőre, mert megvárom míg a mostani 145-155 ezerből az ára lecsökkenjen 120-100 ezer alá. Az S8 és bátyja alapos megfogdosás után nem tetszett.
Ezek szerint 21 telefonom volt a 22 év alatt. Ti vajon fel tudnátok sorolni az első öt telefonotokat? És mi lesz a következő delikvens?
Köszönöm, ha végigolvastatok. Sziasztok.
