2019. március 24., vasárnap

Gyorskeresés

Tokió blog - Április 5-6.

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

4.5. Csütörtök
Szokásos menetrend szerint kilencre érkeztem, persze még csak pár ember lézengett az irodában. Náluk nincs fix munkaidő, így kényelmesre veszik a figurát, még úgy, hogy kb. kilencre járok is, szinte mindig az elsők között vagyok. Érdekes. Ezt át kéne tőlük venni… Megjött főnököm, aki valami kínai csodaszerrel kikúrálta magát a náthából, és rögtön el is vitt egy körre állatházat takarítani. Nos, ez egy maradandó élmény volt. Az állatházat itt nem egészen úgy kell elképzelni, mint nálunk. Ez egy kettős zsilipelésű, totál high tech cucc. Gyakorlatilag egy komolyabb műtétet simán végre lehetne hajtani benne bármiféle fertőzés veszélye nélkül. Arcfelismerős beléptető rendszer, védőruha, csizma, kesztyű, sapka, maszk. Csak ezután lehet belépni magába az állatszobába. Nem is mertem megkérdezni, hogy esetleg lehetne-e fotózni. A válasz azt hiszem egyértelmű okokból kifolyólag egy hatalmas NEM lett volna. Itt almoztunk. Steril doboz, steril alom, polcok fertőtlenítése, fertőtlenített ivóvíz, koszos cuccok kizsilipelése, felsöprés, felmosás, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Itt elhiszem, hogy lehet mindenféle kényes genetikai hulladékot tenyészteni. A témavezetőmtől kezdve az asszisztensekig mindenki részt vett a munkában, teljesen egyenlően, itt nincs állatgondozó. Persze, rögtön befogtak engem is. Cipekedtem, pakoltam 2 órán keresztül. De nem bántam. Egyrészt érdekes volt, másrészt nagyon hiányzott már egy kis fizikai munka. Takarítás után ebéd, majd cikkolvasás, este meg levezetésnek megnéztem pár műtétet, ami épp zajlott. Egerek gerincvelőjét sokkolták némi szolid erőhatás segítségével, és utána egy PACAP-nak nevezett anyag oldatát tartalmazó mini pumpát ültettek beléjük, és nézték a gyógyulást. Azaz, csak nézték volna, mert minden egér megpusztult. Talán majd legközelebb… Este hétkor jelentkeztem ki, kerestem némi vacsorát, majd belezuhantam az ágyba.


Shinagawa ward

4.6. Péntek
A reggelek a legrosszabbak, és ez eddig vitte a prímet. A jet lag még javában tombol, nem használ ellene semmi. Ami hatott volna, az a melatonin tabletta, de azt elfelejtettem venni otthon, így most szívás van rendesen. Mivel itteni idő szerint reggel nyolckor otthon éjjel egy van, nehéz megértetni a hülye agyammal, hogy itt most nem azért fekszem az ágyban mert aludni kell, hanem épp ellenkezőleg. Utána meg dél-két óra között le akarok fordulni a székről, mert otthon hajnalodik. Remélem, lassan elmúlik, nagyon idegesítő. Hiába vagyok a koffeinre az átlagnál jobban érzékeny, most persze nem hat a kávé. A mai napom nem telt hasznos munkával. Megérkeztem az irodába, imitáltam némi agyi tevékenységet (munkának álcázva a laptopon keresztül csiholtam netet a telefonomra…), majd 12:40-re visszaballagtam az International Officeba. Innen elmentünk a Shinagawa ward-ba, a területi okmányirodába alien card-ot igényelni az itt tartózkodáshoz. Megnéztünk egy a földrengésekről szóló roppant izgalmas filmet, amellyel megpróbálták nekünk szimulálni, milyen is egy tisztes rengés, illetve mit tegyünk, és mit ne ilyen helyzetben.


Földrengéééééés!!! - szimuláció. Fotó: International Exchange Center

Szánalmasan szar volt. Olyan japán szappanopera jellegű. 20 perceb megpróbáltak vagy 6 szereplőt szimpatikussá tenni, majd végigfutottak a szerencsétlenek megpróbáltatásain. Kezdve az előző esti vacsorától a rengés végéig. De szerencsére happy end lett a vége, és Beethoven is túlélte (ne kérdezzétek, fájdalmasan gagyi). Viszont, ha a lakás is úgy mozog, mint ahogy a székek, nos, akkor azt az élményt kihagynám. Kb. 20-20 centis kilengés jobbra-balra gyors ismétlésben. Először poén, de ha minden így mozogna, akkor garantálhatóan lehánynám a fél környéket, többször is. Ezután következett a tűzoltás szimuláció. Mert, mindenkinek tudnia kell használni a tűzoltópalackot. Ehhez már-már emberfeletti képességek szükségesek. Meg kell ragadni a palackot, ki kell tépni a nagy, sárga biztosító pöcköt, amire rá van írva, hogy "Húzd ki!", majd a slag végét a tűzre irányítani, és lenyomni a gombot. Félelmetes. Gondolkodtam egy kis vízipisztolyosdin, de nem hiszem, hogy díjazták volna.


Oltsd a tüzet vazzeeee!!! - Mongólia vs. Kína, Fotó: International Exchange Center

Miután képzett katasztrófa elhárítókat faragtak belőlünk, átmentünk az okmányirodába elrendezni a formaságokat. Ennyi hivatalnokot egy helyen ritkán lát az ember. És mindegyik dolgozott… A legkomolyabb várakozási idő kb. 5 perc volt, pedig viszonylag tele volt az ügyfél fogadó rész is. Nem semmi. Minden logikusan elrendezve, munkára optimalizálva. Nincs fölösleges szarrágás, hanem dolgozni kell. Mégis, senki sem stresszelt, nem kiabáltak káromkodtak, végtelenül kedvesek voltak még hozzám, totális analfabétához is, akinek lövése sincs arról, hogy épp mit ír alá, és miért. Megismerkedtem azokkal a post-doc diákokkal is, akik velem egy időben kezdtek az egyetemen dolgozni. Vegyes társaság: indiai, kínai, madagaszkári, mongóliai, és Magyar. Én nyertem. Rólam, illetve Magyarországról nem nagyon tudott senki semmit. Ez nem is volt akkora probléma, miután hétfőn Hiro kollégám első kérdése az volt, hogy mi az a botrány az elnökünkkel, amit a világ összes csatornáján nyomatnak. Erre most mi a francot lehet válaszolni? Nagyjából vázoltam, mi a szitu. Nem égett a pofám kicsit se… Ehhez képest a post-doc diákok megkérdezték, hogy nálunk angol-e a hivatalos nyelv, és hogy Törökország határos-e velünk. Tökéletes kérdések, de nem is lehet többet várni, annyira messze vannak tőlünk, mintha másik bolygón élnénk. Ezek után nem volt gáz, hogy pl. Mongóliáról nekem nem volt halvány lövésem se, csak Ulánbátor, meg jurta, meg kurva nagy sivatag. Mondjuk, a mongol csaj semmilyen emberi nyelven nem kommunikált (japánul se), úgyhogy nem lettem okosabb a beszélgetés alatt, ha lehet a kézzel, lábbal kommunikációt annak nevezni. Azért ő is bátor. Eljönni egy évre egy idegen országba, úgy, hogy se angolul, se japánul nem beszél közel semmit. Én se vagyok normális, na de ő… Viszont, rájöttem, hogy 2 kínai srácot leszámítva én vagyok a másik szerencsétlen, aki nem tanult legalább 6 hónapot japánul. Nem mintha különösebb előnyben lett volna bármelyikük is hozzám képest, ugyanúgy halványlila ibolyájuk sem volt a dolgokhoz, de akkor is. Ők legalább megpróbálták. Kínaiak nem számítanak, mert írásban egész jól tudnak kommunikálni a japánokkal, úgy, hogy szót nem tudnak japánul. A kanji 80%-ban egyezik írásban, csak a kiejtése más. Ez nem kis segítség nekik.


The Alien-team + a két kísérőnk, Fotó: International Exchange Center

Fél ötre érkeztem vissza az intézetbe, épp a welcome party kezdetére. Itt most indul a tanév, ide is most jöttek új post-doc. kutatók, nem tudom hányan, mert nem fogtam a bemutatkozásból szinte semmit. Egész jó kis buli volt. Volt szusi, pizza, és sör. Ezt megfejeltem még egy kis hazai Unicummal, de nem igazán ízlett a népnek. Közölték, hogy a 40% “atomic strong”, de azért sokan megkóstolták. Utána viccesre torzult az arcuk, és itták a sört, a zöld teát, meg a narancslevet ezerrel. Persze senki nem merte mondani, hogy ez szar, és szopassak mást, viszont őszinte elismeréssel nézték, ahogy minden gond nélkül lazán kortyolva iszom a szeszt, és még látszólag élvezem is. Pedig én se szeretem az Unicumot… Megtörtént a hivatalos bemutatkozás is, legalább 30 percig próbáltam okosan nézni, amíg ők japánul elmondták, amit kellett, utána viszont én büntettem igaz csak öt percre angolul. Ritka helyzet. A mondókám végére benyomtam egy japán mondatot, amit minden bemutatkozás zárásaként hallottam, ez láthatólag tetszett nekik. Utána kajáltunk, és ittunk. Ki többet, ki kevesebbet. Részemről beszélgetés csak elvétve volt, mindenki inkább a japánt részesítette előnyben. Ez nem is baj, egyrészt otthon sem vagyok ilyenkor a társaság középpontja, másrészt, eléggé egysíkú volt a téma, ha valaki szóba állt velem. Itt most virágzik a cseresznyefa, és erre mindenki totál rá van pörögve. Kaptam prospektust, webcímet, nyomtatott, és rajzolt térképet, meg útvonal leírást is, hogy hol lehet cseresznyefát találni, és a lelkemre kötötték, hogy feltétlen nézzem meg az összes parkot (legalább hatot említettek), mert ilyet csak egyszer lát az ember. Én is szeretem a tavaszt, de ez már kórós, ami itt megy. Ha egész évben virágoznának ezek a fák, tuti az összes japán becsavarodna. Meg én is. Amikor mondtam, hogy igen, nálunk otthon hátul a kertben szintén van cseresznyefa, nem is egy, és nemsokára virágoznak, odáig voltak az örömtől. Aztán közöltem, hogy én inkább enni szeretem a cseresznyét. Na, ezt annyira nem értették, mert, mint kiderült, a japán cseresznyefa nem terem, csak virágzik. Legalábbis, ezt mondták. Gyanús, de, majd pár hét múlva megmondom, hogy így van-e, vagy csak én értettem valamit nagyon súlyosan félre. Nem mertem mondani nekik, hogy ez gáz, tök finom pálinkát lehetne ennyi termésből főzni, mert a végén még meglincselnek.


桜の木 - sakura no ki - cseresznyefa

Parti végén 15 perc alatt elpakoltunk (igen, mindenki együtt, nem csak a takarítónő), minden visszakerült az eredeti helyére, minden szemét eltűnt. Még kicsit beszélgettünk, mi másról, mint a cseresznyefákról, majd nyolc körül lepattantam haza. Útközben még vettem egy sört, ha már egyszer alkohol, akkor érezzem én is jól magam, és úgy döntöttem bepótolom az elmúlt napok blogját.

Hozzászólások

(#1) amanoba


amanoba
(őstag)

szórakoztató volt ismét, ez cseresznyefás dolog kikészítene engem is az tuti.
és igen, egy érvem lenne mellette, a majdani pálinka, de ha nincs termése, fúazdeciki..

ezen meg rohadtul ki lennék borulva, hogy nem vágják, hogy hol vagyunk.
nem mintha akkora ország lennék, vagy olyan jelentős nemzet, hanem szerintem ez az alapműveltség része, (meg hát kutatók vagy mik, 'szal eszes emberek vagytok ott) hogy országokat, ha nem is pontosan, de saccra be kéne tudni lőni..vagy lehet ez csak nekem ilyen fontos? de ha tőlem megkérdeznék hol van Bhután, vagy Dzsibuti, nem jönnék zavarba.

Zene nélkül az élet tévedés volna - Friedrich Nietzsche

(#2) darál0w


darál0w
(Jómunkásember)

cseresznyefán nincs cseresznye? akkor ki kell vágni és a törzséből kell pálinkát főzni! :DDD

ja és köszi ismét. jo az ilyet olvasni :R

Aki viszkető seggel fekszik, az büdös ujjal ébred... :]

(#3) Crystalheart


Crystalheart
(senior tag)

Hazánkban is ültetnek cseresznyefa-sorokat, nem láttál még? Csodásan virágoznak, de utána csak olyanok, mint egy sor terméketlen cseresznye. Ám megéri, tényleg nagyon szépek, de a faápolási munkái megegyeznek a cseresznyéével, tehát érzékeny a moníliára és a lombhullató betegségre. Összegezve a japán cseresznyefa díszfa, mint nálunk a vadgesztenye, de azért ott is terem rendes cseresznye is, ahogyan nálunk is szelíd gesztenye. :DDD [/Kertész OFF]

Asszem, jól kijönnék a helyiekkel. :D

A mongolokról azért csak tudsz pár dolgot, hiszen magyar vagy. Nem csak a tatárjárásra gondolok, hanem hogy a kultúrájuk egész sokáig nagyon hasonlított a magyar honfoglalókéra. Tehát nagyon nagy vonalakban ősmagyarok mínusz török hatás. Nem mintha ebbéli tudásoddal kérkedni tudnál egy csak mongolul beszélő valakinek... :D

[ Szerkesztve ]

(#4) mave13


mave13
(őstag)

amanoba: Szerintem, nem gáz. Ezek spec. orvosok voltak, egyébként, tudják. Európa. Köszönhető a drága uniónak, Európáról kb. ennyi információjuk van. Európai Unió, és pont. Bemutatkozáskor mondtam, hogy Magyarországból jöttem. Kérdés rögtön az volt, hogy a Unióból ugye? Mondtam, hogy nem, nem egészen ugyan az a kettő. Én európai vagyok, de magyar, és nem az európai unióból jöttem, hanem Magyarországról. Nekik az él a fejükben, hogy az unió olyan, mint az USA. Sok állam egyesült, és most már egy. Azért kérdezték, hogy angol-e a hivatalos nyelv, meg szomszédos-e a törökökkel. Mert, ugye Európa = angol nyelv, és a görög - török konfliktusról gondolom, hallottak. Tehát, ebből a szempontból teljesen jók a kérdések. Csak azt kellett a fejükbe vernem, hogy én nem európai unióból érkeztem, hanem Magyarországról. És a kettő nagyon nem ugyan az. Nagyon meglepődtek például, hogy nem minden ország tagja az uniónak Európában. Nem állt össze a fejükben, hogy Svájc hogyan lehet külön, mikor majdnem az egész közepén van.

Tanúsíthatom, a fákon nincs cseresznye. Lehullott mind. Mint otthon, amikor a fa ledobja a felesleges, hibás kis zöld termés kezdeményeket. Csak, itt mindegyik lehullik kivétel nélkül. Gondozni ugyan úgy kell őket, és ugyan úgy is néznek ki. Levél, törzs, alak, még kb. a virágok is. Azok kicsit nagyobbak, meg némelyik rózsaszín.
Ismerik a "rendes" cseresznyét is, azt cseresznyefa farmokon termesztik. Városban nem fordul elő termő fa.

Crystalheart: bevallom, a történelem soha sem volt nagy kedvenc, csak úgy mint a magyar nyelv, és a matek. Mongóliáról nekem ez a három dolog ugrik be rögtön. Persze, ha kutatok az emlékeimben előjön még pár infó, mint pl. hunok, lovas nemzet ők is, kínai nagy-fal, tatárok, buddhizmus, kommunizmus-szerűség, Japánnal is kevertek párszor (jártak Kamakura környékén is), komoly bányáik vannak, és alapvetően gyönyörű, és hatalmas ország, csak elég hideg. De elég komoly hiányosságaim vannak ilyen téren.

Icewolf || kósza || 5000+

(#5) Crystalheart válasza mave13 (#4) üzenetére


Crystalheart
(senior tag)

"és nem az európai unióból jöttem, hanem Magyarországról." - Jól összekavarod szegényeket - Ez EU-ból is, meg Magyarországról is jöttél egyszerre. :D

(#6) puttputt válasza Crystalheart (#5) üzenetére


puttputt
(őstag)

Vigyázni kell a túlzott őszinteséggel. :DDD
Vagy egyszerűen profetikus? :D
...
Szóval, őszinteség külföldön... Nekem konkrétan voltak (azóta százszor bánt) elszólásaim.
Csehországban vettem részt szintén PhD-re "várakozók" és "posztdoktoristák" közegében egy kizárólag európaiaknak szóló "Konferencián".
Összebarátkoztam Dimával, egy üzbég sráccal, aki amolyan világfi... /7 nyelven beszél kifogástalanul. Most épp a Bécsi Egyetem padjait koptatja, de járt már Moszkvában, Jeruzsálemben, Cambridge-ben.../
Ő tanácsolta nekem, hogy feltétlen diktátornak kell lennem, ugyanis ilyen szakállal még nem festettek meg senkit... - épp akkor kezdtem szakállat növeszteni.
Kérdeztem, hogy lenne-e ő a nép. Egy adott szigeten. Aztán felvilágosított, hogy nem, az úgy nem jó, mert nekem a "hazámat kell szolgálnom". Hogy az Anyaföldemen legyek az.
Erre én; "De arra már túl sok jelölt van, az ország 5-10%-a..." Addig csak "lazázott" - szokása szerint -, de itt komolyba fordult az arca és elképedt, én meg roppantul szégyelltem magam, hogy megint nem sikerült továbblökni az "occágimámot". Bár, hogy finom legyek, egy CEU-s, Oxfordban ösztöndíjas "kollégám" - ő volt a másik magyar - nem "javított le", pedig hallotta. :(
Úgyhogy, vigyázz magadra meg a nyelvedre odakünn! ;] :P

Amúgy, régen olvastam ilyen élvezetes útibeszámolót! :) Stílusos, kellően ironikus, többnyire helyes magyarsággal, informativitással, mindenhogy a helyén van. Még-még!

Egerek gerincvelőjét sokkolták némi szolid erőhatás segítségével, és utána egy PACAP-nak nevezett anyag oldatát tartalmazó mini pumpát ültettek beléjük, és nézték a gyógyulást. Azaz, csak nézték volna, mert minden egér megpusztult. Talán majd legközelebb…
Ilyen volna Robin Cook, ha nekivágna a stand-upolni. :D

[ Szerkesztve ]

:LKBK-Inventor / * Mindig más nő mellett ébredek ... a buszon. ///////////////////////

(#7) mave13 válasza puttputt (#6) üzenetére


mave13
(őstag)

Köszi a véleményt.
Nos, a magyarságtól félek a legjobban, az irdalom, és a nyelvtan sosem volt nagy kedvenc. Jó, hogy van már helyesírás ellenőrző a Word-ben, meg többször is átolvasok mindent, persze, mindig akad javítani való. Mivel eléggé káromkodós vagyok, ezt is figyelnem kell. :)

"Ilyen volna Robin Cook, ha nekivágna stand-upolni." Ezt felhasználnám, ha megengeded, nagyon tetszik.

Igen, tényleg vigyázni kell, hogy mit mondok Magyarországról, meg magyarokról. Mondjuk, a kollégák többsége képben van, mivel elég szoros az együttműködés az otthoni, meg az itteni anatómiai intézetek között. Legalább évente egyszer találkozik pár ember innen is, onnan is, meg Joe barátom is már minden lényeges infót megadott az országról. De az első találkozások mindig érdekesek.
Lehetne azért olyanokat mesélni, amin meglepődnének az biztos, főleg mostanság, de nem igazán akarok ilyesmibe belemenni. Diszkréten kerülöm a témát. Meg, úgy látom, megszűnt az újdonság varázsa, már alábbhagyott a kíváncsiság a többiek részéről.

Icewolf || kósza || 5000+

(#8) Crystalheart válasza mave13 (#7) üzenetére


Crystalheart
(senior tag)

A magam "optimistán pesszimista patriotizmusát" azt hiszem, nyugodtan szabadjára engedhetném, nem tűnne különösnek egy külföldi szemében. :) Néhányszor már találkoztam külföldiekkel itthon, és többször ilyesmi lett a vége a beszélgetésnek, miután angolul pesszimistáskodtam egy kicsit a jelenen: "De változtatni akarok mindezen. Ez az én szeretett országom, a népem - ez az én küldetésem. Az egész életemet ennek szentelem. És ha halálomig nem is sikerül, akkor is boldog leszek, mert megtettem mindent, amit tudtam."

Nem röhögni :D Igazából ilyen és ehhez hasonló szövegeket régóta gyakorlok angolul (és magyarul), hogy ha alkalom adódik, legyen mit mondani és legyen mivel könnyekig hatni a külföldit. (Igen, hogy filmszerű legyen, hétköznapiság vagy túljátszás, modorosság nélkül, ahhoz nem árt a gyakorlás. Főleg angolul, ami nem az anyanyelvem, így színészkedni sem tudok olyan jól úgy.) Egy amerikai turista, amúgy idős házaspárnál elég látványosan sikerült, a Citadellánál :)

[ Szerkesztve ]

(#9) puttputt válasza mave13 (#7) üzenetére


puttputt
(őstag)

Ezt felhasználnám, ha megengeded, nagyon tetszik.
Enyém a megtiszteltetés. :)

Crystal: Ez az én szeretett országom, a népem - ez az én küldetésem. Az egész életemet ennek szentelem. És ha halálomig nem is sikerül, akkor is boldog leszek, mert megtettem mindent, amit tudtam.
Ha lefordítjuk angolra, akár a Hazafi szövegkönyvébe is beférne. :D

:LKBK-Inventor / * Mindig más nő mellett ébredek ... a buszon. ///////////////////////

(#10) Crystalheart válasza puttputt (#9) üzenetére


Crystalheart
(senior tag)

Áh, szerep szerint félig melankolikus hangsúllyal mondtam. ;] Sajnos ha nem tervezek előre ilyen szövegeket, nem tudok hasonlót improvizálni, végül bénán sülne el, pl. szóismétléssel. A filmekben persze mindenki lazán nyom hasonlókat, de nem véletlen, hogy a való életben nemigen hallani. A retorika tudomány. :D

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.