Tegnap vettünk egy SÜTEMÉNYES készletet egy nagyáruházban ( a neve egy közlekedési eszköz is )

Otthon kicsomagoltuk és hozzánéztük egy másik, e családba tartozó készlethez.

Észrevettük, hogy a most vásárolt, eredetileg 6 kistányérból, plusz egy nagy füles tányérból álló készlet rosszul van csomagolva, mert a 6 kistányér ugyan megvan, de a nagy füles tányér (tálaló?) helyett egy ugyanilyen készlethez tartozó 'mezei', 'gyalog lapostányér' van a csomagban.

Visszavittük, ügyfélszolgálat, elmeséltük megértően bólogat, hívja az osztályvezetőt, elmeséltük, megértően bólogat.

Kicseréli - mondta, miközben elnézést is kért! (döbb!)

Ám azonmód rám is szólt, hogy a visszavitt dobozban hét tányér van!

- Igen, mondom, hat kicsi, meg a nagy.
- Nem, mondja Ő, hét kicsi meg a nagy!

Történt ugyanis, hogy a mielőtt elindultunk visszacserélni a készletet, a visszacsomagoláskor a nejem az otthoni készletből is belecsomagolt egy kistányért hetedikként az eredeti hat mellé!

Ekkor kezdtem érezni, hogy mintha nem hinnének nekem, mintha én csereberéltem volna össze otthon a tányérokat.

Mindegy, meggyőztem őket, HAPPY END!

Kicserélték a teljes készletet (6 kicsi meg egy füles!) és boldogan vittük haza.

Ha nem szólnak rám, hát "beloptam" volna egy plusz kistányért az otthoniakból az áruházi készletbe!

Mert én nem kihozok valamit egy áruházból, hanem többet viszek vissza! Ez a magyar virtus!

Aztán egyszer, amikor majd otthon kerestük volna azt a hiányzó darabot, senki nem tudta volna megmondani, hogyan is lett eggyel kevesebb kistányérunk!