Tavaly írtam az első évértékelésemet, és elég sokan elolvastátok, kommentek is szép számmal jöttek. Szóval úgy gondoltam idén is visszatekintek a tavalyi évre. Így január 9 felé én is megkezdtem immár hivatalosan is az idei évet, szóval lássuk. Nem könnyű pozitívan visszatekintenem, sajnos az irl megpróbáltatások miatt. Erről itt nem fogok írni, de megpróbálom ezt félretenni.

Kezdeném a filmekkel. Ez könnyű számomra, mert volt két véglet. Egyik oldalon ott volt a Blade Runner 2049. Egész évben vártam ezt a filmet. Annyira biztatóak voltak az előjelek, a rendező, a szereplők, az alap. És még így is sikerült felülmúlnia a várakozásaimat. Én egy nagyon jó filmre számítottam, de szerintem ez inkább instant klasszikus lett. Szerencsére nagyrészt elég jó filmekre mentünk moziba. Baby Driver, Dunkirk, mind remek filmek a maguk stílusában. Köztudottan nagy DC fan vagyok, ezért szeretnék pár szót megejteni a Justice League filmről is. Amit nem vártam, féltem tőle. Az előzetes herce-hurca, utóforgatások stb. miatt. Nem is akartam moziba nézni, de adódott egy szabad hétvége, és úgy gondoltam legyen, lássuk. Már a moziba befele menet is spannoltam maga, idegtől kidudorodó érrel a nyakamon ültem be. "Na gyere, hadd lássalak, most majd jól kidühöngnöm magam" - gondoltam. És nem! Nem volt rossz! Persze egy valamire való kritikus ízekre tudja szedni, és én igazat tudok neki adni. Viszont ahogy néztem nem töprengtem, nem agyaltam túl (pedig jellemző rám), és tetszett. Egyedül ez az "ergya" Flash volt gáz benne. Ezra jól hozza a karit, csak sajnos túl kreténre írták. Viszont Batman "átívelős, vérzős" poénja az egyszerűen classic! Rég röhögtem olyan jóízűt. Ja igen, majd elfelejtettem a bajusz cgi, az csak egyszerűen #facepalm. Láttam sok filmek, kettőt emelnék még ki említés szinten, amik pozitívumok voltak, a Shot Caller, és a Wind River. Negatív oldalon nem fogom a dolgokat túlragozni. Sok sz*r film volt idén, említésre sem érdemesek. Viszont volt egy. Egy... Egy utolsó film decemberben. Az utolsó Jedik. 30 éves vagyok. Star Wars fan. És teljes bizonyossággal kijelentem, hogy soha életemben nem csalódtam még ekkorát egyetlen egy filmben sem. És mielőtt bárki elkezdi a hülye "divat fikázni" szöveget. Azoknak feltenném a költői kérdést, hogy oszt' hülyének lenni divat e? hö? Mert, hogy ezt a filmet épeszű, értelmes ember meg sem próbálja védeni az fix.

Egy rövid kitekintő ideig szeretnék írni a 2017-es év általam követett, és fontosnak tartott sporteseményeiről. Az évet a februári Super Bowl-lal kezdtem, ahol az általam utált Patriots olyan dolgot művelt amit egyszerűen nem tudtam elhinni. 28-3-ról fordítva verték, a meccsen addig teljesen domináns Falcons-t. A meccs végén én meg csak bambán, üveges tekintettel bámultam a tv-t, hogy ilyen nincs. Ez tényleg egy olyan Super Bowl volt amire mindig emlékezni fogok/fogunk. Majd júniusban, 2016 után ismét a kedvenc NHL csapatom emelhette magasba a Stanley kupát, ezzel 1998 után az első csapat aki back 2 back bajnok tudott lenni! Ez nem kis teljesítmény. Igaz az idei szezonban annál gyengébben is játszanak sajnos. Volt még pár érdekes sportesemény mint a Floyd Mayweather Jr. v. Conor McGregor meccs. A három nagy országúti kerékpáros kör. Az F1 szezon is szokatlanul izgalmasra sikeredett, szerencsére Hamilton győzedelmeskedett a végén. Viszont volt egy meccs ami mindennél nagyobb élmény volt. Ez pedig nem volt más, mint az Október 29.-én lejátszott MLB World Series (döntő) 5. meccse Houston Astros - Los Angeles Dodgers között. Tudom, itthon nagyon nincs hagyománya a baseball-nak. Olvasni is alig lehet róla. Viszont az a meccs! Te jóó ég, az a meccs! A maga 3óh39m hosszával (ami reklámokkal 5h40m körül volt). Számomra ez a meccs volt a csúcs! Mondanám, hogy nézzétek meg, de még ha tetszene is, azért csalóka. Mert nyilván borzasztó ritka az ilyen meccs. Még Amerikában is arról írtak néhány helyen, hogy minden idők legjobb meccse volt, de mindenképp ott van a legnagyobbak között. Végül a 7. meccs után Houston Astros lett a bajnok. Sajnos a Cleveland Indians hamar búcsúzott a playofftól, én nekik szurkolok. Ennyit a sportokról, tudom itt a fórumon nem mennek annyira a sporttal kapcsolatos témák, de az én mindennapjaimnak fontos részét képzik.

És akkor jöjjenek végül a játékok. A számítógépes játékok. Aki olvasta a tavalyi "összefoglalómat" lehet emlékszik, hogy mennyire ökör módjára költekeztem, és megvettem sok-sok játékot teljesen feleslegesen. Szóval, idén ezt szerettem volna abbahagyni. És jelentem, ez teljes mértékben sikerült is szerencsére! Keveset vettem, de azokat legalább végig is játszottam. Igaz ebben segítségemre volt maga a játékipar is. Mert szerintem egy igen gyenge év van mögöttünk. Lehet csak az én ízlésemnek volt gyenge, de szinte semmi maradandó játékot nem tudok kiragadni. Egyedül a Hellblade: Senua's Sacrifice-t. Az egy igazi kis drágakő. Na jó egy kicsit beteg kis drágakő. Egyedi narratíva, szép kivitelezés, unikumnak számító ábrázolása a "kattantságnak". Torony magasan kiemelkedik a 2017-es megjelenések közül. (Mikor játszottam a Hellblade-del, most először, elkezdtem rögzíteni a végigjátszást. Sose csináltam ilyet, nem is érdekelt. Gondoltam kipróbálom. Aztán valahol a felénél már nem volt kedvem hozzá, de ha elkezdtem akkor be is fejezem gondoltam. [link] Nem hiszem, hogy a közeljövőben belevágok ismét ilyesmibe.) És ez mellett szinte csak "futottak még" kategória maradt (a rosszak mellett). Ott volt az új COD WW2. Aminek a single player része nekem tetszett. Kellemes kikapcsolódás volt egy délutánra. Voltak benne frankó jelenetek és ennyi. Ellenben a Wolfenstein II: The New Colossus nekem nem jött be annyira. Pedig úgy voltam vele, hogy gyors lenyomom a COD sztorit aztán következhet a "csemege", a Wolf2. És nem. Valamiért nem tetszett annyira mint a Wolfenstein: The New Order. Van a felénél egy "csavar" ugye. Ami nálam az "azta de frankó!" reakció helyett, inkább a "jajj ne már, még ez is?!" reakciót váltotta ki. Kicsit túl volt tolva az egész. Még brutálisabb, még nagyobb baromságok (viccek), és nekem nem állt össze. A bíróságos pályáért meg külön csókoltatom a készítőket! Áprilisban egy jóakaróm jóvoltából (Köszi orii), már részt tudtam venni a Quake Champions első zárt bétájában is. Vegyes érzelmekkel fogadtam a játékot. Annyira nem is merültem el benne, de nem rossz, csak fura. Belement abba is pár óra, de igazán az volt jó a játékkal kapcsolatban, hogy tudtam/tudok szurkolni honfitársamnak Brigány "Raisy" Adrián-nak. Aki nem túlzás, üstökösként robbant be a profi szcénába. Ezzel meglepve mindenkit. Váltottunk is pár üzenetet, nagyon rendes, visszafogott srác. Külön öröm, hogy mára már egy komoly csapat is leszerződtette, a Myztro Gaming. Kívánok neki sok sikert a jövőben is! (Jelenleg is vezeti a Quake Champions Duel ranked világ ranglistáját.) 2017-es megjelenések közül megvettem a Destiny 2-t is. Amiről írtam is egy első benyomásos cikket(?). Nos, a Destiny 2 egy érdekes jelenség volt számomra. Egy ideig nem tudtam eldönteni, hogy szeretem e, vagy utálom. Erre ldave fórumtársunk fel is hívta a figyelmemet, hogy most egyszer ez van, egyszer az?! És igaza volt. Viszont döntöttem. Utálom! Az OW után ismét egy felesleges játlk a battle.net accomot. Szóval ez a Destiny 2 úgy volt.., hogy elég rövid idő alatt beletettem 70 órát. Első két óra után még nem húzott be. Aztán jöttek ismerősök, felcsillant a remény, hogy majd toljuk együtt. Nyomtam, farmoltam, farmoltam. Aztán kiderült, hogy az ismerősök amúgy hárman vannak. Szóval én nem férek be.. stb stb. Sebaj én farmoltam, farmoltam. És volt egy pont, ahol feltettem a kérdést magamnak, hogy minek??!! Valahogy nem zavart a monotonitás, hogy újra meg újra ugyan azt csinálom. De egyszer csak elég lett. A raid kivételével mindent lenyomtam soloba. Minden kedden pikk-pakk megcsináltam a milestone feladatokat. És utána nem maradt semmi, csak a farmolás. És akkor fogtam és uninstalláltam a francba. Majd azt írtam a topikban, hogy nem rossz szájízzel töröltem le. Ez igaz is volt, de később akár hányszor gondolkodtam a játékon, csak jobban felcseszett, hogy mennyire üres, mennyire monoton. És mennyire kár volt rá szánni 70 órát, mikor így is alig van időm már játszani. Szóval utálom a Destiny 2-t, az év csalódása számomra. És kb ennyi volt a 2017-es játékok listája. Megjegyezném, hogy a Nier: Automata-t elkezdtem, de nem folytattam. Pedig sokan mondták, hogy jó. Talán, egyszer.. Mint írtam a 2017-es játékok szempontjából gyengusz év volt szerintem. Viszont még is számomra nagyon pozitív. Mert játszottam játékokkal amik nem '17-ben jelentek meg. The Witcher 3: Wild Hunt. Erről leírtam már mindent. Az a játék A mérce. Egy etalon. 147 órát játszottam vele, és minden szempontból felejthetetlen. A The Witcher 2015-ben jelent meg, volt azóta jobb játék nála? Nem. Viszont a Destiny 2-nek is volt pozitív hozadéka egyébként. Mégpedig az, hogy a Destiny 2-vel kapcsolatban sokan felhozták példának a Warframe-et. Én pedig ezek után gondoltam kipróbálom. És milyen jól tettem. Abszolút pozitív csalódás ért. Nagyon jól elvagyok vele a mai napig. És ez a két játék megmentette az évet. Ezek mellett még, most év végén újra elővettem a Rainbow Six: Siege-et. Ami szintén baromi jó, szépen fejlődik, jó kikapcsolódást nyújt.

És mit várok az idei évtől? Előretekintésnél maradok kizárólag a játékoknál. NHL nem jött PC-re, és nem is fog, szóval azt már nem várom. Viszont ami tuti vétel az a Final Fantasy XV PC-s kiadása. Azt hiszem ez az egy játék ami biztos. Mert a többinek vagy nincs még megjelenési dátuma, vagy várok vele az első értékelésekig. Ami érdekel, és (elvileg) tuti jön 2018-ban az a Anthem. Jónak tűnik, de azért várjuk ki a végét úgy gondolom. A Dragon Ball FighterZ-t is figyelemmel követem, de nem szeretem annyira a verekedős játékokat. Escape from Tarkov, Monster Hunter World ,Dauntless, is ígéretesek. Ezek közül nem tudom melyikkel fogok játszani. És vannak még amiknek nincsen megjelenési dátumuk, és nem is biztos, hogy idén megjelennek. A Cyperpunk 2077 és a Death Stranding. Számomra mindegy mit csinál a CD Projekt Red és Hideo Kojima, én biztos megveszem. Feltétel nélkül bízom bennük. Mivel eddig úgy néz ki a Death Stranding csak Playstation-re fog megjelenni, ezért nem zárkózom el egy PS vásárlástól sem. Igazából annyi sok jó, érett, érdekes, kiemelkedő cím van már most is arra a konzolra, és fog megjelenni a jövőben, hogy már most is vennék egyet. Én konzolt... Viszont most nem lehet. (Szerencsére?) Nem zárom ki a lehetőségét, hogy jövő ilyenkor (ha írok majd értékelést) akkor egy PS-es cím lesz a legjobb játék. Szerintem az idei év masszívan a Battle Royale címek éve is lesz. Látva a Pubg sikerét. Biztosra veszem, hogy több kiadó is lázasan hegeszti már a saját BR játékát. A CS: BR már tuti. Kétlem, hogy pont a Blizzard maradna ki ebből a buliból. Én eddig csak a Fortnite-ot próbáltam ki, érdekes, jó játékmód a BR. Remélem majd valaki megcsinálja végre igényesebben mint azt az igénytelen Pubg-t. Tippre, szerintem az E3 alkalmával az Ubisoft bejelenti a The Division 2-t, amiben lesz BR is. Azt imádnám, főleg ha megoldják a The Division híres, bosszantó, szomorú cheat problémáját is.

Ennyi lenne a mondandóm. Köszi ha végigolvastad!