Le merem fogadni, hogy a néha nem egészen ép eszűként viselkedő Sony tehet arról, hogy a svédekkel közösen gyártott mobiljaiba nem szabványos microUSB kábelt kell dugni, ami vékony és fogyasztóbarát, hanem egy kizárólag általuk használt, ronda és nagy műanyag bumszliban végződő kábelt. Adatátvitel esetében ez nem gond, mert senkit sem érdekel az asztalon kígyózó zsinórok kinézete, de a fülhallgató végén ne legyen bazinagy plasztikdarab, ami simán beakadhat az ember zsebébe. A kábeles mizéria azért sajnálatos, mert tesztünk tárgya, a Sony Ericsson C902 egyébként kiváló készülék.

Formája egyszerű, nincs rajta semmi hivalkodó, bár csak egy ezüst és egy piros csík hiányzik a széléről ahhoz, hogy a szélsőjobbosok egyik kedvenc terméke legyen. Súlyán és fogásán érezni, hogy nagyon jól van összerakva, a gombok nem lötyögnek, viszont nincs mindegyik jó helyen. Az lenne az ideális, ha fényképezés közben az egyik mutatóujjal a zoomot, a másikkal az exponáló gombot lehetne nyomkodni. Ehelyett azonban mindegyik gomb a jobb oldalon található. A számgombok rendben vannak.

Díjazom a kamera elhelyezéséért felelős tervezőmérnök leleményességét, én ennek a képességnek igencsak híján voltam, amikor először a kezembe vettem a telefont. Tudtam, hogy öt megapixeles autofókuszos kamera van a készülékben, de hiba forgattam, hajtogattam és boncoltam öt percen át, sehol sem találtam. Ugyanis amikor megpróbáltam lehúzni a tokot, a másik kezemmel lefogtam az elmozduló műanyagot. A megoldás zseniális, így véletlenül biztosan nem kerül elő a kamera. Amikor mégis előkerül a lencse, a telefon kijelzője melletti feket sáv hirtelen tele lesz érintőgomokkal, amelyek jelentősen megkönnyítik a fényképezést.

Nappali fényben viszonylag jó fotókat készítettem, de nincs rendes vaku a mobilon, ezért este inkább nem is próbálkoztam. A fényképek rögzítésének a helye megnézhető Google Mapsen, de ha nincs csatlakoztatott GPS, akkor a pontos földrajzi koordináták helyett csak annyit tudunk meg, hogy melyik bázisállomás közelében készült a kép.

A C902 menüje ugyanaz, mint a többi Sony Ericssoné, tehát átlátható, könnyen kezelhető és gyors. A mobilban a szokványos rácsos nézet mellett teljes értelmetlen, de annál látványosabb menünézetek is beállíthatók, ezzel az aprósággal talán a Windows Vista-fanoknak akartak kedveskedni. A C902 érzékeli, ha az oldalára döntik, ezt a böngésző és a játékok is ki tudják használni. Egészen mókás volt így játszani a Need for Speed mobilos verziójával, bár eleinte gyorsulás közben túlzottan előre döntöttem a kijelzőt, ezért semmit sem láttam a pályából.

megtalálható: [link]