Mikor összejöttünk Párommal, akkor alakult ki köztünk egy egyszerű szokás: ha épp eszünkbe jut a másik, akkor megcsörgetjük, így az tudja, hogy gondoltunk rá. Egyszerű, nagyszerű, ingyenes.
Azóta kicsit kibővült a szerepköre: már időponthoz, helyhez is kötjük, így pl tudom, hogy ha jön és megcsörget, akkor kb mennyi időm van kiérni elé a buszmegállóba.
De nem egyszer előfordult, hogy egyszerre csörgettük egymást, hogy épp csak eszembe jutott, elővettem a telefonomat, és az már csörgött is.
Vagy hogy a fülemhez emeltem a telefonomat, hogy kicsöng-e, de jött a jelzés, hogy bejövő hívás van...
Ez hetente, de max kéthetente egyszer biztosan előfordul. Úgy, hogy kilométerekre vagyunk egymástól.
Most is. Fenn van a polcon a telefonom, a fejem fölött / mögött, töltőn, szól a zene, nem látom, nem hallom, a töltés miatt nem is rezeg. De egyszer csak eszembe jut Párom arca, nyúlok a telefonért, és az már világít is: 1 nem fogadott hívás
Szerintem telepátia
Ismerős nekem is 
Van hogy előkapom a telefonom, hogy írok egy sms-t a Páromnak és abban a pillanatban jön az sms tőle. Ez mindig olyan jó érzéssel tölt el. 
jó játék volt ingyen... olyan is volt, hogy mivel távkapcsolat volt: este mondjuk 11kor röviden megcsörgettem és még nem aludt és visszacsörgetett és addig szórakoztunk, míg el nem aludtunk mindketten 
haverommal így hívogattuk egymást mindig... "szevasz, hol vagy?" klikk... "szevasz, itt meg itt..." klikk... "5perc és ott vagyok..." klikk... 
Lenry oldala
