Ma végleg nyugdíjaztam hűséges Nokia 3510-esemet (ezt nem így kell írni, ugye?)
Egyedi, tükörradiálra koptatott gombsorával nagyon a szívemhez nőtt az elmúlt kicsit több, mint 6 évben, de egyre kevésbé volt már megbízható az öreg 3510-es. Az akkuja gyengélkedett már, újat már nem kaptam hozzá (a Nokia márkakereskedésben az eladó épp hogy csak nem röhögött ki, amikor mondtam, hogy BLC-2-est szeretnék), az utángyártott pedig... hát pont olyan is. 3 napig bírja, és aztán egy szó nélkül kikapcsol. Eredeti akkuval gond nélkül megvolt az 1 hét, és 1 nappal előre szólt, hogy merül az akku.
Úgyhogy ideje volt a váltásnak.
Több, mint egy éve néztem ki magamnak az E50-est, de vagy nem volt rá pénzem, vagy valami másra kellett. Most megvolt a pénz is, a nyomós indok is ("tököm tele van, hogy már megint kikapcsolt ez a szutyok!"), szándék is, úgyhogy ebéd után útba ejtettem az első komolyabbnak tűnő használtmobilost (nem tudom, hogy tényleg komolyak-e, mint azt sejthetitek, ritkán veszek telefont )
és E50-es után érdeklődtem.
Kapásból 5 is volt a boltban, némelyik elég kopottas állapotban, úgyhogy kikértem a legszebbet, SIM-kártya bele, és.... és nem ismerte föl a kártyámat
Aztán a következő se, meg a következő 2 sem... Szerencsére a boltos srác tapasztaltabb ilyen téren nálam, úgyhogy ujjdörzsöléses tisztítást applikált a SIM-kártya érintkezőire, ezután gond nélkül feljelentkezett hálózatra az elsőnek kiválasztott E50-nel
Kifizettem érte 19.000 erős hazai valutát, és már boldogan jöttem is a boltból.
Azóta is tesztelgetem
Ez a harmadik mobilom. Az első a 3510-es. Aztán jött egy Nokia 7650! Nagy, nehéz, ölni lehet vele, de akkor még komoly hardvernek számított (2004 decemberében, 25ezerért, használtan), de a kor eljárt fölötte, úgyhogy visszatértem a 3510-hez, a 7650-es pedig 1700 SMS-sel a memóriájában felkerült a polcra. Most majd szedem is onnan szépen le, és az SMS-ek vándorolnak majd az E50-be
De visszatérve az E50-re.
A kamerája által készített képet megcsodálhatjátok a cikk elején. Igen, az az én 3510-em, az E50-el csináltam a képet. Úgy érzem maradok az LS-80-as Panasonicnál, ha fényképezni kell
Szépen szól a zenelejátszó része, bár használni sosem fogom, arra ott az iPod, de azért szépen szól. Jó hangosnak is tűnik, biztos meghallanám a csengőhangokat, ha nem használnám mindig lenémítva
Kicsit lassú a menü, de csak mert a 3510-hez hasonlítom.
Nagyon tetszik benne, hogy lehet skinezgetni, de még keresem a tökéletes skint. Eddig egy OS X-es a befutó az alap Nokiás mellett.
Igen, nagyon sok mindent nem fogok benne kihasználni. De örülök, hogy a lehetőségem megvan ezer meg egy dologra. Business-class telefon, tehát elvileg tartós. Remélem is, mert a következő 5 évben nem akarok telefonra költeni.
Ha érdekel egy komoly teszt is az E50-ről, ajánlom Bog cikkét a Mobilarénán. Engem az győzött meg