... mert iszonyat macera tisztán tartani őket. Ma szép idő volt, szabadnapos voltam, úgyhogy ráértem lemosni a kocsikat. A Passat nem dokumentáltam, azon nem látszik ennyire a kosz, meg talán nem is volt ilyen retkes. Ellenben nem tudom, hogy a világ iparának van-e esetleg szüksége koszmágnesekre, de ha igen, akkor beszállító gyanánt javaslom a Peugeot-t és annak fehér autóit.
Ha lett volna türelmem megszámolni, pontosan meg tudnám mondani, hogy hány bogarat ütöttem el idén.
Innen - meg a másik három oldalablak mellől - egy teljes őszi tájképre elegendő falevél és avar jött ki. Azt sem gondoltam volna, hogy ott vannak.
Elképzelésem nincs, hogy hogyan és mitől lett sáros a csomagtartó felső pereme.
Ezekből a design-elemekből is akad bőven, mindegyikben megül a kosz.
Valaki a Peugeot-nál úgy gondolta, hogy zseniális ötlet lenne a szőnyegeket tépőzár-anyagból készíteni. Nem az.
Itt tankönyveket, számítógép alkatrészeket és az ehhez kapcsolódó cuccaimat szoktam szállítani. Hogy mitől néz ki úgy, mint amivel elköltöztettem egy állatfarmot, az rejtély.
Ott benn, középen a piros, az ribizli. Ne kérdezzétek, nem szeretem a ribizlit.
És most jöhet egy kiadós zápor...