Nos…hol is kezdjem a mondókámat. 2006-01-25 fordulópont volt az életemben azt hiszem. Ez egy hideg nap lehetett és én nagyon unatkozhattam így úgy döntöttem, hogy nem csak olvasó leszek a mobilarénán, hanem fórumtag is. Ezért regisztráltam, és ami azt illeti jól tettem. A mobiltelefonok felé való mérhetetlen kíváncsiságomat valahogy orvosolni kellett és erre csak ez volt a gyógyszer. Rengeteg új emberrel, új technológiával ismerkedtem meg, amiről eddig nem is tudtam.
A fórum előtti életem
Mindig is T-Mobilos voltam. Mikor telefont akartam venni, akkor bementem egy üzletükbe és kértem egy prospektust a Domino csomagban kapható készülékeikről, és amelyik a legjobban tetszett azt vettem meg. Állandóan hívtam a 1230-as számot és figyelemmel kísértem a telefonok árait. Persze egy előfizető egy évbe csak egy telefont vehet, ahogy ez most is így van. Ezért minden év végén elpasszoltam a telóm valami GSM üzletben, ahol persze nem kaptam sok pénzt érte, de a semminél azért több volt. Majd kiegészítettem és megvettem a következő telóm. Az osztályba így is én voltam az egyetlen, aki állandóan cserélgette a telóját és nyugodtan elmondhatom, hogy nekem voltak a legkorszerűbb telóim. Míg másoknak az a színes kijelző nagy szó volt, addig én már VGA kamerás mobilokkal nyomtam. Ez akkor nagy szám volt. De közben főiskolás lettem, hirtelen elém csöppent a Nagy világ és az Internet és rátaláltam erre az oldalra. Elkezdtem olvasgatni a cikkeket, a hozzászólásokat és kezdett érdekelni ez az új világ. Eddig nagyon veszteséges volt nekem a mobil vásárlás, mert mikor megvettem mondjuk egy mobilt 60 000-ért, akkor 1 év után örültem, ha kaptam érte GSM boltokban 15 000 Ft-ot. Szóval ezen változtatni kellett. Elhatároztam, ha törik ha szakad, akkor is, de veszek egy nagyon jó telót, és gyakrabban fogok cserélni, hogy ne bukjak akkorát. Így elkezdtem olvasgatni a fórumokat, de egy idő után már ez sem volt elég, mert kérdéseim voltak. Így érkeztünk meg a 2006-01-25-es dátumhoz. Regisztráltam és beléptem ebbe az új világba. Én azt mondom, hogy az ember telefonokhoz való viszonyát az határozza meg leginkább, hogy milyen volt az első telefonja. Nekem az első a Siemens C45 volt. Akkoriban ez stílusosnak és szépnek számított, a bunkofon Nokiákkal, meg az antennás Ericsson-kal szemben. Utáltam is akkor őket. Stílustalannak tartottam mindet. Mivel én a Siemens-t választottam ezért kialakult bennem egyfajta elvárás a mobilokkal szemben, egyfajta hozzáállás. A stílus lett a legfontosabb számomra és a jövőben ez volt a mérvadó telefon vásárláskor.
Mikor regisztráltam, akkor nyomatták mindenhol az SE K750i-t. Emléxem a reklámjára is, mikor kiugrik egy hal a vízből, és pont akkor lefotózzák vagy valami ilyesmi volt. Csak úgy néztem, de különösképp nem éreztem olyan késztetést, hogy meg kéne szereznem. De volt egy teló, ami iránt igen.
Samsung D600
Ő volt az igazi első nagyágyúm, az első telóm, amit úgy vettem meg, hogy mindent tudtam már róla, hála a sok fórumtársnak. Ezek után ez már mindig így ment. Mielőtt megvettem egy telót, már tudtam róla mindent. Talán ez is az ok, amiért olyan gyorsan megunom őket, mert már nincs mit felfedeznem a telóban. Nincs ami az újdonság örömével örvendeztetne meg. Így hát eladtam a régi telóm, eladtam a 60 000 Ft-os Sony Mp3 lejátszómat és még egy kicsit kiegészítve elindultam a fővárosunkba és megvettem a telót. Csak egy szó volt rá, mikor a kezembe vettem: Isteni. Az anyaghasználata, a kijelzője, a csúszkája, az egész. Sose felejtem el azt a napot. Olyan anyaga volt, hogy az ember nem akarta lerakni. Ezelőtt még sosem éreztem ilyen minőséget. A menünek az animálása fantasztikus volt. Ami azt illeti a suliban egyből a figyelem központjába kerültem mikor meglátták. Egyből mindenki muti, had nézzem meg. Azt volt olyan, hogy egy fél óra múlva visszakaptam vissza tele ujjlenyomattal, mert közbe persze a parasztjának zabálni kellett így összezsírozta a cuccot. Én meg vagy fél óráig subickoltam. Ez a teló volt az első szerelmem. Nagyon tetszett és mikor megvettem azt mondtam tuti nem fogom eladni, de ahogy olvasgattam a fórumot úgy szembesültem azzal is, hogy jönnek a jobbnál jobb, nagyobb tudású gépezetek. Így kezdtek hiányozni dolgok belőle. Például, hogy az Mp3 lejátszó nem fut a háttérbe, hogy a füles mindig kiesik a fülemből, hogy már unalmas a menü, hogy a memória kártyát lassan kezeli, hogy már van jobb kamerás teló is. Persze próbálkoztam a megtartásával. Vettem egy 3,5 Jack átalakítót hozzá, így saját fülessel már jobb volt. Tettem fel rá filmeket és jó minőségben ment rajta minden. 700 megás filmeket konvertáltam rá és szép volt a kép és nem késett a hang. De ez se segített. Meguntam. Megszabadultam tőle érzelmek nélkül nagyon jó áron. Kb. ¾-ed éves volt a kicsike.
Samsung D900
Maradtam a sokat szidott Samsung oldalán. Nem hagytam cserbe. Akárki akármit mond, a Samsung gyártja a mai napig a legstílusosabb mobiltelefonokat. Arról sem kell megfeledkezni, hogy sok rekordot döntöttek már meg és még fognak is. Most had ne soroljam fel őket. Ezeket csak azért írom le, mert van pár elvakult SE és NOKIA párti, aki csak a saját márkáját nyomatja, de a dolgoknak mögé se néz és csak a saját maga igazát hajtja, még ha nincs is igaza. Csak egy példa. Nem tudom emléxetek-e, mikor volt a 3 MP-esek csatája itt a fórumon és már mindenki kititulálta a K800i-t győztesnek még az előtt, hogy a teszt el se készült. És mikor kiderült, hogy a D900 a nyerő, akkor jött a szokásos duma, hogy biztos még béta szoftos a teló, meg ha az én kezembe lenne tuti jobbakat csinálnék. Aztán jött a többi konkurencia összehasonlító tesztje, ahol szintén a D900-at hozták ki győztesnek, de az elvakult SE- nek ez sem volt elég. Na most erre mit mondjon az ember?
Visszatérve magára a telóra szintén egy jó döntés volt. A legelső, amit kipróbáltam benne természetesen a fényképezője volt. Az elején nem voltam elragadtatva tőle, de mint ahogy mindenhez, ennek az elsajátításához is időre volt szükség. Mikor belejöttem nagyon szép képeket tudtam vele készíteni. És makróba nagyot üt. Szerintem még a mai napig az egyetlen olyan teló, amellyel rendkívül közelről lehet nagyon tiszta szép képet készíteni. Azóta is ő volt az egyik legjobb fényképezős telóm. Az anyaghasználata neki is rendkívül jó volt és amin meglepődtem, hogy a csúszkája még jobb volt. Nem volt szoros, nem volt laza se és nem is karistolta össze a készülék alsó részét, csak akkor mikor ráborult 2 dl tea. Na az betett a csúszkájának. Kicsit akadt, de a készüléknek semmi baja se lett. Végre futott a zene a háttérbe, de a memória kártyát még mindig nagyon lassan kezelte. A gyári füles még mindig kiesett a fülemből. Szóval voltak benne idegesítő dolgok. Viszont puskázásra rendkívül alkalmas készülék volt. Feltoltam rá pár Doksit és csak olvastam zh közben. A sok tanár meg azt hitte biztos az időt nézem állandóan. De azt is megjátszottuk, hogy zh közben lefényképeztem a feladatot és átküldtem kékfoggal a havernak. Ő megoldotta és visszaküldte. Hát igen ez már a XXI. Század kérem szépen. De a kisebb hiányosságai miatt meg a tea romboló hatásai miatt túladtam rajta. Egy másik remek készülék következett.
Samsung U600
Egy új világ, az érintés világa. Na ő lett volna az Igazi, ha nem lettek volna azok az apróbb hibái. A kamerája nem volt olyan jó, mint a D900-é de sok dolog kárpótolt érte. Az RDS képes rádió, a telefon külseje, és az új füles, ami nagyon jó szólt és még a fülemből se esett ki. Viszont, azok a negatív dolgok ugye? Azok miatt hagytam el a márkát. Mik is voltak azok? A D600- nál fél év kellett, hogy a sok csúsztatástól karcos legyen az alsó rész. A D900-nál akkor lett karcos, mikor a tea elintézte. Még fél éves se volt. Az U600-nál pedig 2 hét kellett az első karcok megjelenéséig. Na ez betette a kiskaput. Ráadásul a memória kártyát szintén lassan kezelte, az Mp3 lejátszóba még mindig csak 5 sec-os egységben történt a tekerés. És filmet se tudott normális minőségben lejátszani. Ezek voltak azok, amik miatt váltottam a mostani telóra. Ez és az U700 a Samsung-nak egy kisiklása volt.
Nokia N73 Music Edition
A Symbian világa. Mikor eladtam az U600-at akkor olyan telót akartam venni, amivel nem történik visszalépés. Nem akartam alább adni, de a piacon ebbe a kategóriába nem volt nagy választék. Ott volt az SE K800i vagy K810i. Köszönöm szépen inkább nem. A Motorola-t már inkább meg sem említem. Így félve, de beléptem a Symbian nyújtotta lehetőségek tárházába. Tudtam, hogy kamerába nem fogja hozni azt a minőséget, ami én elvárnék, de gondoltam majd a Symbian kárpótol mindenért. Ez volt életem első okos telója. Mikor megvettem a szokásos GSM boltocskámban, akkor azt mondta az eladó srác, hogy ezt tuti nem fogom lecserélni. Én csak nevettem akkor, mivel ismerem magam. Lehet egy teló akármilyen jó, akkor is le fogom cserélni előbb vagy utóbb, mert megunom. Ennek is ez lesz a sorsa. És már az utódja is meg van. De erről majd egy 4-5 hónap múlva írok. Addig elégedjetek meg ezzel a nem rövid cikkemmel.
No de visszatérve magára a telóra. Jó…mit, hogy jó…nagyon jó. Egész életembe szidtam a Nokiát, most meg olyanom van. Fura dolgok ezek. A Symbian az Isten áldása. Így nagyobb az esélye, annak, hogy az ember gyorsan túladjon rajta, mivel állandóan tud meglepetést okozni. Jót is, rosszat is. Jót akkor, ha az ember feltol rá valami frankó kis programot. Például egy szótárt, egy ébresztőt, egy képernyőforgatós progit egy GPS progit és még sorolhatnám. Rosszat akkor út okozni, ha ezek nem úgy működnek, ahogy azt mi szeretnénk. Például nem indul el, vagy belassul tőle a teló, vagy gátolja egy másik program megfelelő működését, stb. De mint ahogy azt már említettem, mindent el lehet sajátítani és ki lepet tapasztalni. Nekem ehhez nem kellett sok idő. Zaklattam a fórumtársaim és eltanultam a dolgokat. Néha már az agyukra is mentem szerintem, de most már ott tartok, hogy nem én kérek segítséget, hanem én adok. Szóval, ami nagy előnye ennek a telónak, hogy bővíthető minden cuccal, sőt még témákkal is és így kevésbé válik unalmassá. Én viszont már most meguntam, pedig még csak 2 hónapos. Ez már a függőség azt hiszem. Mindig csak az új kell.
Mivel Music Edition változatát vettem meg ezért zenében nagyon ott van. Egyedül csak az RDS rádiót hiányolom. Csak sima van. Viszont az Mp3 lejátszójában lehet gyorsan tekerni, nem kell másodperceket várni, a számváltások közben, lehet sms-t írni, játszani zenehallgatás közben úgy, hogy nem lassul be a teló. Ezek apró dolgok, de nagyon kellemesek a Samsung lassúság után. Végre van albumborító is. Egyszóval felüdülés a Samsung-ok után. A filmnézés, na az a másik remek dolog. Az avi filmeket úgy viszi, mint a pinty. Nem akad, nem késik. Viszont a konvertálást itt se ússzuk meg. Csak itt nem mp4-re vagy 3gp-re kell konvertálni, hanem csak a kijelző méretére lecsökkenteni. (240x320-ra) Hozzáteszem, ha nem konvertálunk úgy is viszi, csak akkor beakad a film. Ja és akkor közben bele is lehet zoomolni a filmbe, bár ennek nincs sok értelme ha akad. Ezért kell konvertálni.
Azt hiszem most már azt hiszem, hogy újabb szint van ami alá sose adom. Ez pedig a Symbian.
Összefoglalás
Kicsit hosszúra sikeredett az első cikkem…
Nem az volt a célom ezzel a cikkel, hogy teszteljem ezeket a telókat, hanem, hogy elmeséljem nekem mit jelentettek. Ha tesztelni szerettem volna őket, akkor szerintem még jó pár oldalon keresztül fáraszthattátok volna a szemeiteket.