Keresed, keresed, futsz az árnyéka után, de nem találod. Kapcsolj ki, olvasd el a cikket!

Mindenki életének van egy olyan pillanata, amikor eléri azt a bizonyos kereszteződést, ahol megpillantja jövőbeli jelöltje várakozó alakját, majd pedig kézen fogva egy irányba indulnak el, amint zöldre vált a lámpa.
Ámbár eddig a kereszteződésig rögös az út és sosem tudhatjuk igazán, hogy mikor is értük el, de ha feladjuk a reményt és nem próbálkozunk, garantált, hogy sosem következik be ez a "csoda".

Egy tönkre ment kapcsolat után elhamarkodott kijelentések hagyhatják el a szánkat: "Senkinek sem vagyok jó", "Az én társam nem ezen a világon van" és természetesen a jó öreg: "Nekem nincs szükségem senkire, feladom a keresést, mert mindig csak csalódok".
Kellj fel a padlóról és ha már ott vagy, szedd fel a melletted torlódó szemét kupacot is, tedd rendbe az életed és kapd össze magad, mert enélkül nem megy.
Ne azon keseregj, hogy a hőn áhított nagy Ő nem toppan még be az életedbe! Talán túl görcsösen kerested, talán azt is nagy Ő-nek akartad látni, aki valójban a közelébe sem érhet!
Élj, ne állj meg vegetálni. Éld meg az apró szépségeket, beszélgess az emberekkel és néha nézz körül!

Hidd el, hogy érdemelsz jobbat, hidd el, hogy nem vagy reménytelen eset, mert mindenkinek megvan a párja! Gondolj csak bele, hány ember is él nagyjából a földön? Ugye, hogy elég sok! Nehogy azt mondd, hogy szerinted egy olyan sincs, aki megfelelne neked és akinek te megfelelsz, mert van!

Haladj tovább az utadon, történjen bármi, mert ha megérkezel, akkor megtalálod Őt, ott fog várakozni a zöld jelzésre... és Rád!
Figyelj! Légy nyitott, ne fuss át a kereszteződésen, mikor piros a lámpa, mert elszalasztod a pillanatot, vagy ne adj isten, esetleg elüt egy autó és újra kisiklasz, aztán verheted hiába a fejed az egyik útszéli oszlopba, hogy "Rá kellett volna köszönnöm!".