…ami még lemaradt az első napról:

Miután kifújtuk magunkat, lemostuk az út porát, stb, irány a környék.
Szép kis falu, turizmus élteti, de ennek ellenére akad kevésbé rendezett porta is (mint mindenhol). Apartman házak, apartman házak hátán, egy kisbolt, ahol gyakorlatlan turista gyakorolhatja a „dobredan”-t, akad még egy kocsma és lejebb egy kis posta (ami egész nap kb 1 órát van nyitva, annak ellenére, hogy papíron 6órás a nyitva tartása…szívtunk is vele rendesen) egyszóval az a tipikus falu a maga előnyeivel és hátrányaival.

[link]

A szűk utcák miatt érdemesebb a lábbuszt választani, viszont a szintkülönbségek miatt estére borítékolható a lábfáradtság.
Pár szó az emberekről. Nagyon mások! Mások, mert odafigyelnek egymásra, a helyiek egymásra dudálnak, ha összefutnak, az ott pihenő emberekre nagyon figyelnek, hisz belőlü(n)k él a falu. Ami még furcsa volt, az a szelektív hulladékgyűjtés. A legutolsó kis falu utolsó házához közel is találni sárga, kék és zöld konténereket. Számomra felfoghatatlan, hogy a 85 éves Ivan bácsi is külön dobálja a szemetet. Nálunk ilyen mikor lesz? Mi már annak is örülünk, ha a szemét a kukában végzi és nem az árokparton kupacokban. Ott minden egészen más, kultúrált, igen, ez már NYUGAT.
Magyarokról tömören: vannak, szépszámmal! Mindenhol látni magyar rendszámú autókat, s furcsamód egészen emberiek. Emlékszem egyszer, jöttünk fel a beach-ről, épp rámoljuk be a cuccokat a kocsiba, mikor elgurul mellettünk egy magyar autó. Mindenki intett, pedig akkor láttuk őket először és utoljára.
Az apartman házunkban 4 lakrész volt, abból egy a tulajé, a másikakban egy olasz család a harmadikban egy magyar pár, a szemközti házban is két magyar család…nem vagyunk kevesen.

Visszatérve a történetünkre. Felderítő körút után eltettük magunkat másnapra.

Kedden ismét városjárás.
Krk: Nagyváros, nyüzsgés, pezsgés meg minden. Az előző írásban egy félmondatban már szereplő körforgó volt a starthely. (amellett egy parkoló…a parkolás fizetős. De szerintetek mennyi? Átszámolva kb 175ft/óra a belvárosban is! Centrum és társai tanulhatnának)

[link]

A kikötő tele, halászhajóktól kezdve kis csónakokon át a körutaztató hajókig minden volt. Erről jut eszembe, elég rámenősek (bár azért nem durvák) a hajóutakat szervezők. Leszólítanak, hadarják a „milyen jó, és még ÉPP akad pár hely a hajón”-szöveget. Akkor lepődtem meg, mikor valaki odajött és magyarul invitált. Na akkor majdnem beadtuk a derekunkat…aztán az ár miatt inkább visszakoztunk.

[link]
[link]

5 kuna egy „gombóc”(ra cseppet sem hasonlító) fagyi, de az valami észbontóan finom volt. Suvenir árusok sora, kisboltok roskadásik, egyszóval minden volt…csak legyen pénz az embernél. Bankomat! Meglepődtem, mikor láttam, hogy az (amúgy OTP-s Junior) kártyát felhasználva sem fizettem sokkal több kezelési költséget egy kinti Erste automatából…minimum kiadható mennyiség: 100kn (ami 3500ft)
Mivel csobbanni is akartunk, elindultunk a strand felé (közben egy újság árusnál vettünk egy Blikk-et(!) Bár előző napi, de „ha nincs jobb”-alapon elhoztuk) A víz hideg, iszonyat sós, és dugig van strandolókkal.

[link]

A part tele, fürdőlepedők mindenütt, a csajok szépek…egyszóval: Hawaii (és mindez Horvátországban) Úgy fél2 felé cuccolás, mert vár minket Punat, egy másik gyöngyszem.





Punat: Na AZ aztán tényleg hangulatos, toplistás hely. Az odajutás vicces, mert egy olyan tengerparti út vezet a városba, amiről egy amatőr sofőr simán fejest ugrik a tengerbe. Szűk út, 0 korlát, csak az aszfaltcsík és 30centire már a tenger. Kikötő, sétálóutca, rendezett parkok és minden, mi kell, egy kellemes esti sétához…a sör drága.
Egy valami viszont pöttyet zavart. Egy szórakozóhely kerthelységében készülődik a zenekar. Jön a köszöntés n+1 nyelven. Horvát, szlovén, olasz, francia, angol…majdhogynem még mongolul is köszöntötték a vendégeket, de magyarul nem! …határ ország vagyunk mi is, vagy mi a faxom. Horvát-magyar foci EB? Ex-magyar tenger? Egy kisvárosnyi magyar? Áh, sebaj, a sok „keletit” nem kell köszönteni, elvannak ők anélkül is. El is jöttünk onnan. (na jó, nem ezért)

[link]

Mivel már éhesek voltunk, hazafelé vettük az irányt. (egy rakat kaját spájzoltunk, tele volt a hűtőnk)…bár egy pizzát benyomtam volna. Normál méretű pizza 40-45kn, egy hambi 20kn, szóval még az árak sincsenek elszállva.

Folyt. köv.