Bevezetés
Hol volt, hol nem volt,volt egyszer egy világ...
...egy csodákkal teli világ. A legparányibb részecske perdüléstől a világűr őrjítő végtelenjébe rajzolt bolygópályáig ez a világ csodálatos, élettől lüktető táncot lejtett.
Az emberek dúskáltak a bőség világában. Vég nélkül szüretelték mezőit és tengereit, majd egyre mohóbbá lettek, s feldúlták a bolygó csodáit. Nyomkukban szenny és rombolás terjedt, míg végül a csodálatos tánc legbelső lényegét is elérte a kór. Akkor az emberek - persze már túl későn- rájöttek, micsoda barbár pusztítást vittek véghez a világban.
A bolygó felforrósodott, lázban égett. Hurrikánok és zivatarok szakadtak rá. A városokat és feldúlt földeket elöntötték a mind magasabbra törő tengerek és folyók. A Földön a vihar évszázada tombolt. Azután csak a félelmetes csend. Képzeljük el a végeláthatatlan romhalmazt, mely egy elmosott, vízbe fúlt világból maradt! Képzeljük el a magányos ormokon szórványosan üsszeverődő, felhőkarcolók csúcsába, hidakba, fák koronáiba kapaszkodó túlélőket!
És most pörgessük vissza az időt a világ vízbe hanyatlásának hajnalára! Tűnődjünk el kissé a szörnyű pusztulás kezdete előtti utolsó. törékeny pillanaton! Vajon nem itt állunk épp most, a meredély szélén?
