Nemrég járt nálunk két libériai férfi, az egyiknek a libériai polgárháború alatt a karjai közt halt éhen a gyereke, meg talán a felesége is (a gyermeke biztos, azt értettem - nagyon nehéz megérteni azt az angolt, amit ők beszélnek). Nem lettem volna a helyében, az biztos.
Ami a kritikát illeti: miért, talán romantikus drámát kellene készíteni a haláltáborokról? A Passión is sokan ki voltak akadva, hogy milyen kegyetlen meg durva, miközben egy kis utánajárással kideríthető, hogy akkoriban a keresztre feszítés volt a legkegyetlenebb kivégzési forma, és ez a maga valójában lett bemutatva. Úgy, ahogy tényleg kinézett. Most akkor a haláltáborokon mit akarnak szépíteni? El akarják tusolni azt, hogy igazából nem csak azért volt szar a tábor, mert nem volt kaja, és folyamatosan ment az elgázosítás? Talán nem történtek kivégzések a katonák/tisztek szórakoztatására? Nem lőttek hasba egyetlen kismamát sem? Komolyan szívesen megnézném, hogy a kritikusok milyen filmet alkotnának... valószínűleg a 12-es karika sem kerülne rá