A 21 századi ovis első posztjára nagyon sokan reagáltatok, bevallom, nem hittem volna , hogy ilyen és ennyi reakciót vált ki. Ez azt jelenti, hogy - szerencsére -  vannak még akiket érdekel, hogy a gyermeki fejlődés legfontosabb szakaszában mi történik az oktatásban, az óvodában.
A könyvbemutatót most  elnapolom, de jönni fog az is, már csak azért is , mert a hozzászólásokban is említettétek, hogy milyen könyvekkel "kínálja" meg az Oktatási Hivatal  a gyerekeket és persze a szülőket is.

Szépen indul a nap. A reggeli nap fényében csillogó autók érkeznek az egyik kerületi magánóvoda elé. Szállnak ki a gyerekek, szülők és boldogan mennek be az óvoda kapuján. A szülő boldog, mert jó szolgáltatást kap a pénzéért. Legalábbis úgy érzi. Ez pedig elég is az ovi  a sokcsillagos gugli értékeléséhez. A gyerek is boldog...de ő ugyanilyen boldog lenne egy állami intézményben is.

Sokan gondolják azt, hogy amiért fizetsz, az jobb. Ez sokszor igaz, de nem mindig. Van kivétel: például az óvoda!
Szerintetek a magánovi a gyermekeknek szól? Á, dehogy! A szülői belső hang, a "mindent megtettem " csitítását szolgálja.
Mert szülőként az ember igyekszik mindent megtenni a gyermekéért, ennek egyik látványos megjelenési formája magánovi intézménye.
És szülőként a tényleg a legjobbat akarod adni a gyermekednek és ez rendben is van így.
De miként tudod eldönteni -akár az óvoda kapcsán , hogy mit kapsz valójában?
Minőség et vagy csak minőség érzetet?

Bármily hihetetlen de a magánóvoda is olyan , mint bármely vállalkozás: pénzt, profitot kell termelni. Ez nem baj, a profitból képes a vállalkozás fizetést adni, abból lehet korszerű eszközöket venni - netán jó szakembert megfizetni. A probléma ott kezdődik,amikor csak a pénz a fontos. Olyan szinten, hogy óvodapedagógiai szakmai szégyene ami egyes helyeken folyik és ezért a szülők fizetik is szépen a havi 100, de nem ritkán a 150.000 forintokat. De a gyerekek boldog, mert annyi szép, színes programon vesz részt.
És van angol is minden nap! Így aztán az a gyerek is angol nyelvű foglalkozást kap, akinek elmaradása van.(Ez is megér egy külön posztot)

Van e logopédia? De leginkább logopédus? Mert a logopédia nemcsak arról szól, hogy répa-retek mogyorót szépen tudja tudja mondani a gyermek. A fenti példában szereplő óvodában például úgy oldják meg, hogy ha szülőként igényled, akkor van, óránként 10.000 ft.-ért.
Ha szülőként igényled!....Nincs felmérés, így aztán nincs gyermekre szabott fejlesztési program sem.
Az élelmesebb magánovik persze úgy oldják meg, hogy kérik a helyi szakszolgálatot, hogy az ő gyerekeiket is lássa el a körzetes logopédus, fejlesztőpedagógus...ingyen! A fizetős magánoviban....nem vicc, tényleg ez van. És az óvó néni vajon tényleg óvodapedagógus e? Reméljük, hogy igen.

De nem, nem mindegyik magánóvoda ilyen. Mindenesetre célszerű alaposabban megnéznetek mielőtt döntetek és nem mások, esetleg google értékeléseire hivatkozni..

Akkor az állami intézmény a jobb?

Igen, sok szempontból - elvileg, adottságilag - igen, jobb. Az adott kerületi óvodák szakmai kapcsolatban állnak egymással , így sokkal nagyobb tudással rendelkeznek ezek az intézmények. A gyermeklétszám, így a tapasztalat is nagyobb. Ezért írtam, hogy már adottságaiból kifolyólag is jobb eséllyel indul az állami óvoda.
Voltak önkormányzati források is, azonban a lehetőségek itt is szűkültek, óvónők elmentek más pályára, értelemszerűen a szakmailag jól megfogalmazott programok szépek, de személyi feltételek híján nem mindig megvalósítható.

Ugyanakkor a gyermeküket idejárató szülők is a legjobbat szeretnék adni. Így itt is érvényes az a tétel, hogyha valami fizetős, az jó, az ingyenes az nem. Pedig a logopédiai foglalkozások,a fejlesztő pedagógus által vezetett foglalkozások, az iskola-előkészítő ingyenesek. Pont azok, amelyek a gyerekek képességeit csiszolják, ezek azok a foglalkozások -amúgy játékok, csak irányított játékok ezek -, ahol készülnek a szárnyak az Élethez. Azok a gyerekek, akik jártak logopédiára nemcsak azt tanulják meg, hogy milyen szépen ejtsék a R hangot, hanem sokkal több, szélesebb ismeretre tesznek szert, hiszen az óra nem abból áll, hogy RRRRRR-t ismételgetnek.... hanem komplex részképesség-fejlesztést kapnak. Egy úgymond elmaradásban lévő gyermek a logopédia foglalkozások után már képes életkori szinten vagy jobban teljesíteni az iskolában, mint az a társa, aki nem járt logopédiára.
Itt megint csak a szűk keresztmetszet: a szakember óraideje. De még ez a kevés óraszám is több, mintha nem kapna semmit a gyermek.

Mi a tanulság? CSak annyi, hogy figyeljetek arra, hogy nem a homokozó melletti szülői fórum dönti el, hogy jó e az adott ovi. Az ovi minőségérzetéről dönthet persze, de attól nem biztos, hogy valóban jár is hozzá a minőségi óvodai munka. Nagyon alaposan járjátok körbe a kiszemelt ovit, mert ha már csak iskolában jöttök rá, hogy valami nincs rendjén, akkor valószínűleg az iskolát okoljátok majd, az óvoda senkinek sem jut eszébe. Pedig azok az alapok az ötcsillagos értékelésú oviból hiányoztak.