AT és ATX táp mentés vagy bontás

Ez alkalommal bemutatok néhány AT és ATX tápot, valamint végigkísérjük elméletben hogyan megy tönkre egy gagyi táp.

Lássuk mi történik ha egy gagyi "400W"-nak hazudott tápot közel 300W terheléssel használunk: [link]

Ez az írás kizárólag retro tápokról fog szólni, példaként találtam a fenti videót, de az új tápokkal nem foglalkozok és nem is szeretnék, de elmondhatom ugyanígy megy tönkre egy régi "200W"-nak hazudott AT tápegység is hasonló arányban terhelve.

Ehelyett inkább nézzük meg elméletben, hogy mi történik. Nem tennék tönkre tápot, mert értékes alkatrészek vannak benne, jó donor lesz kisebb teljesítményű retro táp felújításához.

Szekunder oldali egyenirányítók gyakran durván alulméretezettek, pl. 5V-os ágon 20A helyett 10A, jobb esetben 16A, 12V-os ágon pedig 8-10A helyett 2 db 3A-es dióda... ezek alapján lehet számolni is, nem is értem a gyártó miért nem a valóságot írta a címkére? Többnyire csak a Brand gyártók merték ráírni, hogy 130W vagy 150W amit valóban tudott is és kis alap gépekben bőven elég is volt.

Ugord át a sötét részt ha ez nem érdekel, utána megvizsgálunk sok táp belsőt.
A lenti sötét téma részben AI generált szöveg, bár kicsit módosítottam, lehet nem teljesen az én stílusom, de olyan lelkesen leírta:
Egy alulméretezett, kispórolt alkatrészekből álló „gagyi” AT tápegység névleges terhelés közeli hajtása egy időzített bomba, amelynél a fizikai tönkremenetel nem kérdés, csak az időpontja. Mivel az ilyen eszközökből hiányoznak a kritikus védelmi áramkörök (OVP, OCP, OTP), a hiba nem leállással, hanem látványos és pusztító hardverkárosodással végződik. EMI filter sincs, kondik rossz minőségűek, trafó és diódák alul méretezettek, jó ha felét tudja.
Az alábbiakban kronológiai sorrendben olvasható, mi zajlik le a táp belsejében a bekapcsolástól a végzetes robbanásig. (Csernobilhoz hasonlóan)
1. fázis: A „zajos” indulás (0 – 10 perc)
Amint a táp megkapja a terhelést, az EMI és pi-szűrők hiánya miatt azonnal megkezdődik a hálózati visszaszennyezés.
Elektromos zaj: A kapcsolótranzisztorok által keltett nagyfrekvenciás tüskék akadálytalanul jutnak vissza a konnektorba, zavarva a lakás többi elektronikai eszközét.
Kezdeti melegedés: Az alulméretezett egyenirányító diódák elkezdenek drasztikusan forrósodni. (pl. 10A-es dióda a 20A-es 5V-os ágon) A szilícium belső ellenállása a hővel nő, ami tovább növeli a disszipációt.
2. fázis: Termikus instabilitás (10 – 30 perc)
A táp belső hőmérséklete túllépi az alkatrészek tervezési határát (gyakran a 100°C-ot).
Trafó telítődés: A 200W helyett 100W-os kisméretű transzformátor vasa telítődni kezd. Mivel nem tud több mágneses energiát átvinni, a hatásfoka zuhan, és maga a tekercselés is fűteni kezd, mint egy rezsó.
Kondenzátorok „főzése”: Az olcsó, nem alacsony ESR értékű kimeneti kondenzátorok elektrolitja a belső hőtől és a hatalmas váltóáramú komponenstől (ripple) gázosodni kezd. A tetejük púposodik, belső ellenállásuk megugrik.
3. fázis: Feszültségingadozás és „cicergés” (Utolsó percek)
A szabályozó kör (PWM kontroller) kétségbeesetten próbálja tartani a kimeneti feszültséget.
Ripple-tenger: A kondenzátorok már nem szűrnek, így az 5V-os ágon akár 1V-os tüskék is megjelenhetnek. Ez a csatlakoztatott alaplap és merevlemez memóriahibáit, fagyásait okozza.
Hanghatások: A ferritmag és a tekercsek a túlterheléstől és a szabályozási instabilitástól hallható „cicergő” vagy „visító” hangot adnak.
4. fázis: A „katasztrofális hiba” (A végkifejlet)
A folyamat általában kétféleképpen ér véget:
Dióda-zárlat: Az egyik alulméretezett egyenirányító dióda a hőtől átüt (rövidzár lesz). Mi történik a zárlat után? Amikor a dupla dióda egyik fele zárlatos lesz, a transzformátor szekunder tekercse minden második ciklusban közvetlen rövidzárat lát a föld (GND) felé. Visszacsatolás (Feedback) megvezetése: Az AT tápok szabályozása jellemzően az 5V-os ágat figyeli. A zárlat és az egyutas (félhullámú) egyenirányítás miatt az 5V-os ág átlagfeszültsége drasztikusan visszaesik. A PWM vezérlő chip azt érzékeli, hogy az 5V leesett, ezért „gázt ad”, azaz a maximumra növeli a kitöltési tényezőt, hogy visszahúzza a feszültséget.
A 12V-os ág megfutása: Mivel az 5V-os és 12V-os ág ugyanarról a transzformátorról üzemel, a PWM vezérlő kényszerű emelése a 12V-os ágon is hatalmas feszültségtüskét eredményez. Mivel ott nincs zárlat, a 12V-os ág feszültsége akár a 15-20V-ot is elérheti, mielőtt a primer oldali tranzisztorok végleg megadnák magukat. Jellegzetes ventilátor felpörgést fogunk hallani, miközben a HDD valószínűleg már leégett.
Az áramváltó (Current Sense Transformer) hiánya sajnos gyakori tervezési sajátosság; ha a NYÁK-on nincs meg a helye, utólag befaragni szinte lehetetlen a vezérlés módosítása nélkül. Emiatt a táp „félautomata” marad: feszültségre stabil lesz, de a primer oldali drasztikus túláram ellen továbbra is csak a biztosíték véd (ami általában már csak a tranzisztorok halála után olvad ki).
Tranzisztor-robbanás: A primer oldali kapcsolótranzisztorok a hőtől és a trafó telítődése miatti áramtüskétől felrobbannak. Ilyenkor hallható a jellegzetes „pukk”, és távozik a „mágikus füst”.
Miért veszélyes egy gagyi táp a számítógépre?
Mivel nincs túlfeszültség-védelem (OVP), a tranzisztorok vagy diódák haláltusája során a kimeneti feszültség egy pillanatra felszaladhat, ami azonnal hazavágja az alaplapot, a CPU-t és a merevlemezt is. A gagyi táp nem csak magát öli meg, hanem magával rántja az egész rendszert a sírba.
(részben AI szöveg vége, innentől ismét csak én írtam.)

Ehelyett inkább jöjjön a hobbi-elektronika egyik legélvezetesebb része: bontani és megalkotni azt a terméket, amit a gyárnak eredetileg is le kellett volna gyártania.

Kérem aki nem tudja mit csinál, ne szedje szét a tápot, veszélyes feszültség maradhat a kondenzátoraiban, sokáig áramtalanítva is, ezért is a figyelmeztető felirat!

A nagyfeszültségű kondenzátorokat mindenképpen ellenőrizzük multiméterrel, hogy teljesen lemerültek-e, ellenkező esetben áramütéshez vezethet.
Hibás, nem induló tápoknál előfordul, hogy nem sül ki és akár fél több órával később is veszélyes lehet. Kisütni pedig ne csavarhúzóval, hanem ellenállással vagy izzóval lehet. Ne felejtsük megmérni a hűtő és ház, valamint a 2 hűtő közötti feszültséget, aminél fogva ki lesz emelve a panel ha jobban szétszedjük... de inkább a primer oldalon ne érjünk semmihez, panel széléhez sem, mert alul mehet ott vezeték a közelben.

A bátrabbaknak mindenképpen ajánlom levenni a tápegység tetejét, ugyanis a legfontosabb a portalanítás, amit nem porszívóval, hanem pl. parti kellék üzletben kapható kézi lufi fújó pumpával is elvégezhetünk. Vigyázzunk, hogy semmihez ne érjünk hozzá. Ekkor látjuk azt is, hogy van-e púpos kondenzátor.
286-os AT táp kondenzátor mérés

A teljesítményre a fő trafó alapján is lehet következtetni, EI33 és EI28 trafó méret különbség:

EI28: 150W folyamatos, 200W csúcsteljesítmény,
EI33: 200-250W, 300W csúcs.
EI35: 350W, 400W max.

Lehet az egyenirányítók alapján ellenőrizni, hogy mennyit bírhat a táp, ha ésszel használjuk akkor jók lesznek az AT tápok, csak ne terheljük túl, hogy elkerüljük a fent leírt robbanást. Az átlag 386-486-P1 gépek ritkán fogyasztanak 100W-nál többet, ha voodoo 1 is van benne akkor ne centizzük ki, legyen erősebb az 5V-os ág, legalább 15-16A. Lepedő lapoknál szintén, de ott inkább az 5V valós 20A legyen... sajnos megfelelő szűrés is sokszor hiányzik, amint lentebb látható lesz. Szerintem mindenképpen követelmény a szekunder oldali pi szűrőknek a megléte, ne csak átkötve legyen a helye, főleg ha értékesebb gépet hajt.
Nézzünk is meg tápokat:

1. (AT)
Nemrég kerestem hibás AT vagy ATX tápokat donornak, kaptam is többet. Az egyiket szétszedve kaptam, tető és ventilátor nélkül, ezzel kezdeném, azt hittem a bontással már megelőztek:

Ránézésre mintha hiányozna az EMI filter és az NTC is vagy a helyén az átkötés, valamint a primer teljesítmény tranzisztorok és szekunder oldali egyenirányítók, itt 2 szűrő tekercs láthatóan át van kötve, másik 2 oszlopos pi szűrő viszont benne van. Legalább van még ami menthető belőle, szóval kiveszem a panelt és megfordítom, ekkor jön az igazi meglepetés:

Ez már a legalja... nincs más hűtő csak a táp fém háza vezeti el a hőt... ahhoz szorítja oda a teljesítmény félvezetőket és a panelt 1-1 csavarral az a 2 fém lemez ami látható a felső oldalon. Valamint az is láthatóvá vált, hogy miért nincs az EMI filter és az NTC helye felül átkötve, mert ezt már megtették alul réz fóliával, ez már tényleg a legalja... valaha bele lett tervezve, de mégis eldöntötték, hogy soha nem is fog belekerülni.
Ki sem próbáltam, jó donor lesz, 2 pi tekercs és a tranzisztorok, diódák használhatóak másba.

2. (AT)
Copam+ tápot az ezredforduló körül bontóban vettem 100 Ft-ért és nagyon sokat használtam teszt tápnak, miközben egyszer pukkant benne valami, de ment tovább, inkább lekapcsoltam, szétszedtem, púpos kondi fogadott, diákként viszont csak szigetelőszalaggal leragasztottam a kipukkant kondi tetejét és használtam is tovább... aztán 2005 körül nyugdíjaztam és a pincében pihent 20 évet... amikor megtaláltam beugrott a történet, szétszedtem ismét, valóban le volt ragasztva, képen látszik még félrehajtva a sárga szalag:

+ egy külső [kép]
Címke szerint: 5V 10A, 12V 2A, -5V & -12V 0.3A, összesen ~80W. Ehhez képest anno durván megterheltem párszor. MFM HDD is ment róla és lepedő 286-386 is, persze csak tesztre... hát vakmerő diák voltam.
Nem próbáltam, helyből cseréltem azt az 1 kondit, ami azóta teljesen ki is száradt, kondikat mértem, minden más jó és ismét megy a táp. Szétpukkant volna a primer kör ha rápróbálok... 100W-os izzóval sorban talán nem, de azt is hanyagoltam.
Ritkán látható alkatrész egy áramváltó tekercs: ez a középső kis trafó ami egyik oldalon 1 menetes, így a vezérlésnek van fogalma róla, hogy mennyi áram folyik a primer körben, ennek többnyire helye sincs a tápokban, sajnos gyakran kispórolják már a tervezéskor.

3. (AT)
Eredetileg lepedő 386-os lapot hajtott, szóval bika erős. [1.kép] [2.kép] [3.kép] [4.kép] [5.kép] és boot [kép]
Az alaplap cserélve lett Predator 747-re (486) és kölcsön adtam ezt a gépet Misi barátomnak, (táp márkájára sajnos nem emlékszem és nem találtam róla külső képet):

Teljesen rendben van, EI33 fő trafó, szekunder oldalon erős egyenirányítókkal és tisztességes szűréssel.

4. (AT)
Misi barátomnak épült P1 gép "no name" tápja még eredetiben:

+ még [1.kép] [2.kép] [3.kép] [4.kép] [5.kép]
Ezt a tápot házzal együtt megbízható tagtól vettem, belenézett a tápba, nem lesz vele gond, ki is takarította, ventilátort megolajozta... így jogosan gondoltam, hogy rendben van, boot tesztig valóban, de használat közben fagy a gép 3. alaplappal is. Bár púpos kondi nincs, de amikor először kinyitottam a tápegységet azonnal belém hasított, hogy gyerekek ez így nagyon nem lesz jó, ilyen kis méretű szekunder kondikkal... Aztán jobban megnézve némelyik ki is van alul folyva és a kondi házát is megmarta, szerencsére a panel egyoldalas, így nincs felső réteg amit bánthatna, csak saját magát. Előreláthatólag az összes kondi cserés, talán a 2 nagy primer kondi jó lesz, megmérem. Összességében csoda, hogy még valahogy működik és nem tett tönkre semmit. ... ami vélhetően a tisztességes pi szűrők meglétének is köszönhető. Gyorsan meg is javítottam, így máris normálisabban néz ki nagyobb kondenzátorokkal:

+ még [kép] [kép] [kép]
Felújítás (kondi csere) után már rendesen üzemel róla a gép, amúgy ez egy tisztességesen megépített táp, EI33 fő trafó, erős szekunder oldali egyenirányítóval és jó kimeneti szűréssel.

5. (AT)
Temero táp, úgy kaptam házzal együtt, hiányzott belőle 2 kondi, valaki kitermelte, amúgy rendben van:

+ még [kép] [kép]
Különleges felépítésű, ráadásul az 5 és 12V között is van egy nagy kondenzátor, ami 7V-ra töltődik, ez pont hiányzott, 2.200 uF került bele a fizikai mérete és környezete alapján, 5V-on 4.700 uF van, ez se lehetett kicsi. Ennek a kondinak az lehet szerepe, hogy stabilizálja a 12V-os ágat egy hirtelen terhelés ingadozáskor, mert ugye a táp csak az 5V-ra stabilizál és közös trafó hajtja, így ha a 12V-os ágat hirtelen terheli valami, (pl. induló HDD) akkor ezen keresztül az 5V-ot is megterheli, amit a vezérlés már lereagál. A másik hiányzó kondenzátor az X2 volt, kék X1 került bele, ami elvileg jobb is. Láthatóan kiforrasztva lett mind a kettő. Nagyon jó és stabil táp lett. P1 gépet hajt, házzal együtt kölcsön adtam megőrzésre... remélem új gazdájának is sok öröme lesz a gépben.
Helyhiány miatt egy időre meg kell válnom egy jó gépháztól, tettem bele alap konfigot, addig amíg befogadod, használhatod, előreláthatólag... fogalmam sincs mit mondjak, jó pár évig,

6. (AT)
Gábortól kapott "no name" táp, eredeti állapot:

Ez hasonló a Vargáné táphoz, jó táp lehet belőle, szűrőket pótoltam, jelenleg így néz ki:

+ még [kép] [kép] [kép]
Ez volt az első komolyabb táp átalakításom, ekkor még nem kaptam donor tápokat, így a pi szűrő tekercseket magam tekertem sárga ferrit gyűrűre (a Régi Gépterem készletéből), 12V-on 10 menet, 5V-on duplán tekertem 2x 6 menet az áramerősség miatt és mert amúgy is 2 átkötés volt a tekercs helyén, így adott volt a panelon is a 4 lyuk. Jobb is mint az oszlopos tekercs, mert a toroid nem szórja úgy a mágneses teret, viszont nehéz volt rátekerni a vastag huzalt ilyen kis gyűrűre, ezt nem csinálnám újra...
+12V szűrő kondi cserélve, mert az csak 85'C volt, most már 105'C az is.
EI28 trafó és tekercs átmérő alapján 150W körüli lenne... de egyenirányító alapján az 5V 10A és a 12V 6A... szóval összesen 130W-os, tervben van a bővítése... 486DX alap gép ment róla, csak VGA és hangkártya és HDD volt benne, semmi extra.

7. (AT)
Target táp:

Viszonylag rendben volt, 2 primer puffert cseréltem 2x 220 uF-ra, mert gyárilag csak 2x 160 uF / 200V volt és a negatív ágak kis pi szűrőit pótoltam (100uH 1.2A), valamint az EMI szűrő után kispórolt 220 nF X2 kondit:

5V egyenirányítóra nem emlékszem, talán mintha 16A-es lenne, 12V pedig 2x3A, vagyis 6A.

8. (AT)
A következő "Ultra" táp nem indult, nem találtam okát, zárlat nincs, biztosíték épp, 5V pi szűrőnek helye sincs, de minden más benne van, így jó donor lett:

Hoppá, ez már a bontott állapot, el is felejtettem lefényképezni azelőtt. Részben ennek alkatrészei lettek felhasználva az előző blogomban: AT táp felújítás... (Vargáné és társa)

Puffer kondenzátor kamu feliratos, nem a feliratnak kell hinni, hanem a fizikai méretből is lehet következtetni, valamit a mérés alapján is, ESR jó, kapatás pedig másik értéktartományba esik... Sokszor találkoztam ezzel, ezek pl. mind 220 uF és mind egyforma méret, különféle feliratokkal: [kép] (kondenzátorok egy AT táp fő trafó társaságában vannak, a méret kedvéért)

9. (AT)
JNC "200W" táp, eredetileg ~130W körüli volt, EMI és pi szűrő nélkül:

Fő trafó EI33, így van még tartalék, szűrés pótolva:

+ még [kép]
Szekunder oldali 5V egyenirányító cserélve 16A-re, 12V 6A (2x3A) gyárilag, most már 160W körüli.
2 primer puffer kondi 2x 220uF/200V. Fő trafó EI33 gyárilag. Ventilátor cserélve másik tápból.

10. (AT)
AT táp felújítás... (Vargáné és társa) külön blogot érdemelt.

11. (AT)
JNC Vargáné és társa "200W" ~175W (EI33) - ATX panelen AT beültetve:

Szekunder oldali egyenirányítók alapján majdnem hozza is címkére írt paramétereket:
5V: SBL2040CT (20A, 40V)
12V: F06C20C (6A, 200V)
Persze szekunder oldalon pi szűrőket pótolni kellett:

EMI filternek nem volt helye sem a panelon, de találtam egy tápcsatlakozóval egybeépítettet egy másik ATX tápban, pi szűrőknek viszont volt helye (átkötve), szépen mind a 4 a helyére került. Standby készenléti 5V és 3.3V-os ág helye viszont üresen marad, mert ez gyárilag AT tápnak lett beültetve.

12. (AT)
TRT "200W" táp, eredetileg ~130W körüli volt: (EI33 trafó alapján lehetne több is)

+ még [kép] [kép] [kép]
5V: C82M 004 (10A, 40V) - "average forward currennt of centertap full wave connection" [link] - cserélve,
12V: S5KC20 (5A, 200V) - cserélve
Nándi kérésére ezt végül kimaxoltam, így lecseréltem a szekunder egyenirányítókat és újrakondiztam:

+ még [kép] [kép] - MBR2045CTP (20A, 45V) dióda hűtője "isolated" [link] - így nem kell szigetelés, jobb lesz a hőátadás, pasztázva is van természetesen.

Majdnem minden kondi új, primer oldali fő puffert ismét cseréltem, de újat nem tudtam betenni a helyére mert az kisebb, de a súlya nagy, nem mozoghat, így kerestem egy régi bontott jó minőségű 330uF / 200V 105'C kondi párt, ami ráadásul pont belevaló mert nem lába, hanem szegecselt vastag kivezetése van, a panelen a lyuk is nagy és pont ott van ahol ennek a kivezetései, ilyet már nem találtam újat, gyárilag mondjuk nem ilyen volt benne hanem aminek csak lába van, de az még nagyobb fizikai méretű mint a maiak, ezért passzolt bele.
Az én tapasztalataim szerint szinte soha nem szoktak ezek a primer puffer kondik rosszak lenni, ha mégis akkor annak oka van. Még az ipari tápban is túlélik a többit. Itt az volt az oka, hogy van velük párhozamosan 1-1 db 150k ohm kisütő ellenállásnak, meg talán balansznak; nos, az egyik ellenállás le volt ragasztva amivel a kondit rögzítették és valahogy megszakadt, talán megette a ragasztó. Az egyik ellenállás hiányában Innentől elmászott az eredetileg 1:1 osztott feszültség és gondolom emiatt kezdett púpozódni az egyik, mert a közel hálózati csúcson (320V) nem 1:1 osztoztak, a kondik pedig 200V-osak, így könnyen baj lesz belőle, természetesen cseréltem az ellenállást. Remélem érthető.
Nagyobb primer pufferrel több a tartalék és kevésbé fog melegedni a primer oldal, 220uF volt benne, most 330uF, ezeket szoktam látni a tápokban. 470 uF-nál már az áramkorlátozó NTC lenne kevés, ami 200 uF eredőig van írva ennél a típusnál ami benne van, 2x 330uF sorban pedig csak 165uF összesen, bőven benne vagyunk. Kondikat ESR mérővel ellenőriztem.

13. (AT)
UTT "200W" táp ~150W (EI28) felújítva:

+ még [kép] [kép] és az ererdeti állapot: [kép] [kép]
5V: PBYR1540CTX (15A, 40V)
12V: PR3003 (3A, 200V) x2
EMI filtert és pi szűrőket pótoltam. A gyári teljesítménye is bőven elegendő voodoo 1-hez is.
Ventilátort cseréltem. (másik tápból)
Külön története van az NTC pótlásnak:
Jobban megnézve a panelt, megvan az oka, hogy miért lett gyárilag kihagyva az NTC, mert túl kicsi lenne a primer és szekunder oldal közötti távolság ha ezt is beültetik, így inkább kihagyták. Persze meg lehet oldani, fóliát vágtam és fel is szedtem a nem használt részen, hogy megmaradjon a biztonságos távolság: [kép] - szerencsére belefért a vezeték az NTC lába mellé.
Ez lenne a lágy indító, ha már van itthon bontva 5 db, akkor ne hiányozzon. Enélkül induláskor pukkanhat el valami a primer körben, attól függően mikor kapcsolod be, ha pont szinusz csúcson, akkor előbb-utóbb tönkremenne mint a régi izzók.

14. (AT)
Moretec 220W ipari táp:

+ még [kép] [kép] [kép]
Primer kondik jók és valósak: 330uF/200V, a többit cseréltem. Volt közte Rubycon és Fuhjyyu kondi, ami még ebben az ipari tápban is túlélte más márkájú társait, akármit is mond az AI, ez a tapasztalat, de mivel csak 2 kisebb kondi volt jó, így azokat is cseréltem. Egyedül a primer puffer kondit hagytam meg, az még most is 330 uF körül van. Arra érdemes figyelni ha a kapacitás +20%-nál nagyobb, akkor lehet már átvezet és a terheléssel átveri az ESR mérőt, ez nem plusz kapacitás. Lehet ellenőrizni úgy, hogy feltöltöd pl. 9V-os elemmel és méred, nem szabad magától gyorsan merülnie.
EI33 trafó. 5V: 20A (Mospec S20D40) és 12V: 12A egyenirányító. Sunon ventilátor, már nem gyári de jobb. Még további érdekessége ennek a tápnak a ritkán látható áramváltó tekercs: ez a középső kis trafó itt, így a vezérlésnek van fogalma róla, hogy mennyi áram folyik a pimer körben, ennek többnyire helye sincs. (Szintén nagyon ritkán egy kis ferrit gyűrűn szoktam látni ezt a kisebb trafó mellett.)

15. (AT)
Feri 386-os gépének "L" alakú tápja:

+ még [kép] [kép]
5V 10A és 12V 6A alapján ez is 130W körüli, egy újabb 386DX alap gép megy róla, teljesen megfelel. Ezt szinte csak átnézni kellett. 2 megégett és alul méretezett ellenállást cseréltem, ezek +12V és -12V terhelő ellenállásai, 150 ohm 1W az ki van centizve, 0.96W amit fűt, került bele 2W-os, vagy mehetett volna 180 ohm és akkor jó lenne 1W is, de elfért a nagyobb is. Ventilátort cseréltem, most már csendes. (másik tápból)

16. (AT)
ALR 486-os gép tápja 300W (!)
Sajnos nem indul, illetve csak egy egy pillanatra.

+ még [kép] [kép] - újra lett kondizva, nagyobbak megmérve, amihez szekunder oldalon ki is szedtem, azt nem mérte le beforrasztva a műszerem. GM328A kínai LRC teszterrel mértem, ami olyan kis feszültséggel dolgozik, hogy mérhetünk vele kondenzátorokat anélkül is, hogy ki kellene venni.
Sajnos továbbra sem indul, illetve csak egy pillanatra.
Amerikai, túlméretezett minden, akár egy Chevrolet Impala. 2 primer puffer 1.000 uF / 200V, ez rendkívül nagy, már gyilkos kategória, megmértem és nem is merült le órákkal később sem, egy 15W-os izzó néhány másodpercig világít róla. Az, hogy nem merülnek le pár percen belül, annak lehet valami oka, meg is találtam: egy elégett 220 k ohm 2W-os ellenállás: [kép] [kép] - R3 pozícióban van. Kicseréltem, de csak annyival lett jobb, hogy kisülnek a pufferek pár perc alatt, viszont ugyanúgy csak egy pillanatra indul a táp, üresben is és autó izzóval terhelve is, minden feszültség megvan, de csak egy rövid időre. Jobban megnézve, az nem csak kisütő ellenállás, hanem megy is róla a közelében lévő kis IC1 (3844M), sajnos viszont az ellenállás a ráfolyt ragasztó (amivel a kondit rögzítették) miatt ment tönkre, talán át is húzott, ki tudja mi mindent vitt magával, a PWM vezérlő IC-t valószínűleg. UC3844 csere... IC keresése vagy beszerzése folyamatban...

17. (AT)
HiPro 200 W táp sajnos külön blogot "érdemelt":
Egy összetört gép és az életveszélyessé vált táp esete

18. (AT)
Még egy "L" alakú táp: GT AT 200W

+ még [kép] [kép]
5V: nem látom a feliratot, de ránézésre is legalább 20-30A-es dióda. (TO 247 tokozású)
12V: PR6003 (6A, 200V) x2, vagyis összesen maximum 12A.
EI33 trafó és 2 primer puffer kondi 2x 470uF/200V alapján valóban 200W.
Kitakarítottam valamennyire, de nem próbáltam még, mindenképp megmérem a primer puffer kondikat mielőtt 100W-os izzón keresztül kipróbálom a tápot... 2 primer puffer kondi 470 helyett 310uF / 200V, valószínűleg kamu feliratos ez is és 330 uF lenne. Működik, ventilátor nem a leghalkabb, de ezen még az olajozás segíthet.
Érdekes, hogy a korai AT tápokban jóval nagyobb az 5V-os ágon a puffer, viszont nincs pi szűrő, csak a 12V-os ágon van, persze mindegyiknek ott a közös módusú szűrő is, de később már az 5V-os ágon is volt pluszban pi szűrő is. Közben rájöttem, hogy mi lehet az oka az 5V-os pi szűrő hiányának: az indokolatlan mennyiségű puffer kondenzátor, ebben a tápban konkrétan 2x 3.300uF van az 5V-os ágon, de láttam már 3x 4.700uF-ot is... A későbbi AT tápokban viszont csak 2x 1.000uF vagy 2.200uF van, amivel gyorsabban reagál a szabályozó kör, ekkor viszont kell plusz szűrés, mert kisebb a kapacitás ami söntölné a zajt. Itt viszont megjegyezném, hogy nem feltétélen teszünk vele jót ha egy modernebb tápba sokkal nagyobb puffert tennénk a pi szűrő hiányának kompenzálására, mert a vezérlő kör nem arra lett méretezve.

19. (AT)
JNC "200W" ~180W

+ még [2.kép] [3.kép] [4.kép] [5.kép] [6.kép] [7.kép] [8.kép]
Alapvetően nem lenne rossz, de szét van spórolva, látható átkötés az EMI filter helyén és a 4 pi szűrő tekercs helyén is, ezek pótolhatóak és jó táp lehet. EI33 fő trafó alapján 200W is lehetne, szekunder oldali egyenirányító Mospec S20C40 vagyis legalább megvan 5V-on a 20A, 12V-on pedig 2x 3A dióda rejtőzködik fém dobozban. 2SC4242 pedig 7A-es a primer körben, az is jó, minimum 5A kell legyen. EMI filter nélkül az a 2 kerámia kondi a panel sarkán (Y2 helyett) kritikus és életveszélyes is lehet, ezek a védőföld felé mennek. Y2 kék biztonsági kondenzátor kellene, ha semmi nem védi őket az impulzusoktól. Különben megfelelhet, bár újabban cserélni szoktam ha már van, szerencsére most Y2 és EMI filter is van bontva.

Hátra van még:
+ 5x86-os gép tápja, de az a Régi Gépteremben van, legutóbb amikor ott jártam, kifújtam a port belőle, de nem szedtem szét.
+ Datamini 286-os gép tápja,
+ az épülő P1/K5 tápja, ami fekvő baby AT házban lesz.

Jöhetnek az ATX tápok, amiket leginkább bontásra szántam, de volt pár meglepetés, így van amelyiket megmentettem.

1. (ATX) Jó tápok:
LiteOn [kép] [kép] - ez épp teljesen rendben van, tisztességesen megépített kis brand gépbe való tápegység.
LiteOn [kép]
FSP [kép]
Javítandó "no name" [kép] - púpos kondi, de van -5V és -12V pi szűrő is, valamint passzív PFC.

2. (ATX) "hulladék" tápok:
- Acorp 250W, LC-A250ATX, rossz, púpos kondi, EI33 trafó, bontottam. [kép] [kép]
- Display 300PA, rossz, púpos kondi, EI28(!), EMI fiternek és 3.3V pi szűrőnek helye sincs, [kép]
sosem gondoltam volna, hogy EI28 fő trafót látok egy "300W"-nak hazudott ATX tápban, bontottam.
- SL-500C ~250-300W körüli, EI35 trafó alapján lehet talán több is, 12 cm venti, könnyű: [kép] - bár működik, de nem sok értékes alkatrész van benne, sajnáltam rá az időt is bontani, elajándékoztam, saját felelősséggel használható valamire.
- FOX ATX-430W [kép] [kép] - na persze, púpos kondi is akad, 5V és 12V pi szűrőnek helye sincs, csak 3.3V-os ágnak van, EI35 fő trafón kevés a tekercs... de legalább EMI filter az van, bontottam.
- Mercury "300W", (KOBAP4300XA), 8 cm venti, 3.3V 5V 12V szűrés gyárilag nincs, [kép]
valójában 200W körüli EI33 trafó és 2 primer puffer kondi 2x 220uF/200V alapján. Elajándékoztam.
- Mercury, még egy... bontottam. [kép]

3. (ATX) meglepetés:
Az első egy tisztességesen megépített táp, gyakorlatilag csak -12V pi szűrő tekercset kellett pótolni, bár a helye megvan, mégis a tervezéskor úgy gondolták, hogy átkötik és soha nem is kerül bele, vagy mégsem? A fóliát ellehet vágni.
- Codegen 400W, model 300XX - 8 cm venti, EMI filter van, -12V szűrés pótolva... [kép] [kép] [kép] [kép]
EI35 trafó 350W, kellően vastag tekercsátmérő és 2 primer puffer kondi valóban 2x 680uF/200V.
Ezen is szintén fóliát kellett vágni:
- Codegen 400W, model 300XA, 12 cm venti, EMI filter és -12V szűrés pótolva, [kép] [kép] [kép] [kép]
EI35 trafó 350W, valójában 300W körüli lehet, 2 primer puffer kondi 2x 330uF/200V alapján.
Ezen is szintén fóliát kellett vágni:
- Codegen 400W, model 300XA - 8 cm venti, EMI filter és -5 V & -12V szűrés pótolva... [kép] [kép] [kép]
5 új kondi: 1500uF/10V (készenléti 5V, valamint 3.3V és 5V ágon duplán)
EI35 trafó 350W, valójában 300W körüli lehet, 2 primer puffer kondi 2x 330uF/200V alapján. [kép]
Mind a 3 tápon primer áramváltó tekercs is van, egy kis gyűrű, odaragasztva a középső trafó oldalához.
+ Mercury "350W" [kép] - vannak még csodák... bár EI33 fő trafó alapján csak 250W amit valószínűleg tud.

Puffer kondenzátor kamu feliratos, nem a feliratnak kell hinni, hanem a fizikai méretből is lehet következtetni, valamit a mérés alapján is, ESR jó, kapatás pedig másik értéktartományba esik... Sokszor találkoztam ezzel, ezek pl. mind 220 uF és mind egyforma méret, különféle feliratokkal: [kép] (kondenzátorok egy AT táp fő trafó társaságában vannak, a méret kedvéért)

4. (ATX):
Enermax és a gyilkos szutyok ragasztó: [kép]
Hibásan kaptam, biztosíték ki van verve, így jobban szétszedtem a tápot megnézni és még egy kicsit takarítani, panel alját is, mert mértem mi zárlatos. Hááát szét van pukkanva a készenléti táp nagyfeszültségű tranzisztora és a közelben egy ellenállás lába is elégett, bár az színkódos, a tranzisztor nem tudom mi lehetett, de másik tápokban gondolom hasonló van... ez a hibajelenség többnyire nehezen javítható. (mert ki tudja mit vitt még magával) [kép] - hiányzik a tranzisztor fele és 1 lába is, ami visszaolvadt golyóvá, az is látszik, lent egy kis gömb.
Pedig nagyon jól megépített táp, minden túlméretezett, hihetetlen, hogy csak 350W-os. Mielőtt nekilátnék a javításának majd megtáplálom a készenléti 5V-ot kintről és ha úgy elindul a fő táp is akkor éri meg vele foglalkozni. Persze előtte ki kell venni ami elégett. Kivettem a zárlatos alkatrészeket, már 5 db-ot de még mindig zárlat van, tovább nem megy a bontás mert megkövesedett ragasztó van ráöntve... Készenléti tápot akkor lekötöttem a fő puffer kondikról, szerencsére van átkötés, amit csak el kell távolítani, aztán mérem a szekunder oldalon is zárlat van a készenléti tápon, ott kiveszem a kimeneti pi szűrőtekercset, ezután szerencsére csak a készenléti táp oldalon van baj, a nagy tápon nincs. Kívülről megtáplálva a készenléti 5V-ot majd megpróbáljuk beindítani a fő tápot, de így ha működik is csak mankóval, tesztre jó lehet, ha nem akkor bontódik.
Kipróbáltam kívülről megtáplálva a készenléti 5V-ot, áramfelvétel normális. A fő táp 250W-os izzón át kap áramot, amit a biztosíték helyére kötöttem. Zöld-fekete zárására nem indul csak zizeg, nem tudom mi lett vele, kár érte, donor lesz. Ja és a biztosítékot valaki már cserélte, 6.3A helyett 8A-es volt benne kiverve...
Van egy rossz hírem, beszélgettem az AI-val, megmutattam neki az Enermax tápot, csak a felülnézeti képet először, amin nem látszott a hiba és írtam neki, hogy ezt nem tudtam megjavítani, nem tudom mi lett vele, kár érte, mire ezt írta:
A "szent szutyok" (zöld/barna rögzítő ragasztó): Ha megnézed a transzformátorok és a nagyobb alkatrészek tövét, látható az a sárgás-barna ragasztó, amivel gyárilag rögzítették az alkatrészeket a rezgés ellen. Ez a ragasztó az évek során a hőtől megöregszik, vegyileg aktívvá, savassá és vezetővé válik. Elmarja az alkatrészek lábait (főleg a kis ellenállásokét és diódákét), és alattomos rövidzárlatokat okoz a primer körben, ami sokszor viszi magával a vezérlést is.
Csak ezután később küldtem az AI-nak a közeli képet az elpukkant részről, de anélkül is ugyanarra jutott és igaza van, sok információhoz hozzájut, külföldi fórumokhoz, neki az idő és nyelv nem akadály.

Hátra van még:
- az első ATX tápom, ami egy Codegen 300W, azt keresem...
- feleségem P4 gépének [link] tápja: KoLink 400W van benne.

+ egy emlék: ~2005 körül javítottam öcsém ATX tápját, amit egy rossz alaplappal sikerült hazavágni. A korai ATX tápokban sokféle megoldást láttam már a 3.3V-os ág előállítására, ebben éppen FET-es kapcsolóüzemű DC-DC konverterrel volt megoldva az 5V-ból, ez a FET lett zárlatos, Lomexben vettem egy jóval erősebbet és nem csak megjavult, hanem jobb is lett a hatásfok, úgy emlékszem 5W-al fogyasztott kevesebbet a gép, meg volt mérve korábban is, a táp sem olyan meleg levegőt fújt ezután.

Ajjaj... kicsit sok lett, hobbiból csináltam, kezdeti lelkesedéssel, tapasztalatszerzés céljából, többnyire magamnak, barátoknak, ismerősöknek. Amúgy nem éri meg csinálni, főleg megfelelő körülmények hiányában, nincs műhelyem, ezeket mind több részletben sok idő alatt hoztam össze...
Szerencsére remélem elfogynak és jöhet más félbehagyott projekt, saját magamnak 386SX és P1/K5 gép épül, ezekről is lesz majd még blog.

Megjegyzés:
Tápegység ellenőrzést, javítást csak nagyon korlátozottan vállalok, idő és lehetőség hiányában jelenleg kizárólag csak barátoknak és ismerősöknek. Ezzel kérlek egyelőre ne keressetek, köszönöm a megértést.

Kapcsolódó bejegyzés:

286-os AT táp kondenzátor mérés

AT táp felújítás... (Vargáné és társa)

Egy összetört gép és az életveszélyessé vált táp esete

Ajánló:

Samsung Deskmaster 386s/20n