2022. október 1., szombat

Gyorskeresés

Egy új fejezet

Írta: | Kulcsszavak: gyár . megyeszékhely . szálló . munka . élet

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Legutóbbi blogbejegyzésem óta eltelt egy kis idő már. Ahogy írtam, elhagytam Budapestet, és hazaköltöztem egy kis időre. Legalább pótoltam az éveken keresztül kihagyott nyári szüntemet. Bár azt is csak kicsit, mert azért dolgoznom is kellett ideiglenesen.
Ahogy hazakerültem, sikerült kivenni legalább egy kis részem a szüleim házának nagyobb felújításában, megcisnáltuk a sógorommal a külső hőszigetelést. Így legalább télen remélhetőleg nem lesz probléma majd a fűtéssel, mert kevésbé fog áthülni a lakás. Nyáron meg talán kívül tartja majd a nyári nagy forróságot. Tavaly június közepén értem haza, s kb majdnem egész nyáron tarott a munka, mert csak ketten csináltuk, költségtakarékosság rulz. Kb, 100 négyzetméteres a ház alapterülete. Tény, hogy ha 4-5 ember lett volna hipp-hopp meglett volna, de így hogy sógorom is csak munka után jött és én is dolgoztam közben, úgy azért eltartott.

A tesóm segedelmével sikerült bekerülni a városi fürdőbe nyári munka gyanánt. Nem tűnt annyira nehéznek, és egész jól lehetett vele keresni, - mondta tesóm - de természetesen ez nem fedte a valóságot. A munka annyira nem volt vészes, mert medencetakarítóként vettek fel, csak azt az apróságot felejtették el megemlíteni, hogy amíg nem zár be a fürdő, addig gyakorlatilag szemétszedés és kukaürítés volt a feladatom. Volt, hogy egyedül kellett csinálni ezt egész nap, és mivel nem volt túl apró a fürdő területe, rendesen lejártam a lábamat a nap végére. Szeretek sétálni, de azért ez nekem is sok volt kicsit... Rendesen fájtak a lábaim. Az "érdemi" munka majd csak este kezdődött meg 8 után, amikor bezárt a fürdő.
Záróra után leengedtük a vizet a medencékből, majd sterimóval kellett kitakarítani, fertőtleníteni majd új tiszta vízzel lettek visszaengedve reggelre. Természetesen, amikor az egyik sterimó megadta magát, akkor lehetett sima slaggal csapatni, ami azért szerintem nem megfelelő módja nagymedencék takarításának. Arról nem is beszélve, hogy csak az egyik géppel lehetett eleve a kettőből ipari hypo-t használni, hogy le tudjuk fertőtleníteni a medencéket. A bentiek még nem is voltak nagyok, de a kintiek, na azok azért neccesek voltak, mert azok voltak pár száz négynzetméteresek kb. Pontosan nem tudom, ezek csak sacc per kb értékek.
7 medence volt, amit sterimóval kellett takarítani, a másik kettő már automata víztisztító és robot takarította az alját/falait.
Amikor a másik gépben is elromlott s nem tudtunk vele fertőtleníteni előkerült a B terv, a kerti locsolókanna xD Azzal kellett mindenféle védőfelszerelés nélkül locsolni az ipari hypo-t a medencékbe. Nem volt valami kellemes, volt mikor eleve kihagytam ezt a lépést, mert nem óhajtottam magam extrán szopatni ezzel. Tény, hogy másnap akkor rosszabb volt csinálni, mert bealágsodott a víz... :S De hiába szoltunk a közvetlen felettesemnek a "Jó-jó persze, lesz hamarosan."-on kívül nem kaptunk mást... :D Tipikus. Volt mikor behívtak szabadnapomon, de túl sokszor fordult elő.
A beosztás az folyamatosan munkarend szerint volt, azaz, a pihenőnapok nem feltétlen estek hétvégre, és nem mindíg volt egymás mellett két nap, hanem pl hét eleje meg meg 3 nappal később, azaz olt olyan, hogy kedd és péntek volt szabad.
Nos, a fizetés egy VICC kategória volt. Írtam, hogy jól lehetett keresni vele, DE CSAK A DIÁKOKNAK, mivel ők gyakorlatilag adómentesek, és az órabérük is magasabb, mint nekem volt. Engem megbízási szerződéssel vettek fel 1,5 hónapos időtartamra. A júliust végigdolgoztam szinte, de csak szinte, mert júl 29-én, meglátván az augusztusi beosztásomat, azonnal elpattant a húr. Az ,hogy kb 10 napra telibe be voltam osztva majdhogynem egymás után, amiből 4 kapásból 12 órázás lett volna, így másnap felmondtam és otthagytam a rákba az egész helyet.
A fizetésemet természetesen majd csak 2 héttel később fizették ki, amit nem értek, mert kb pár napon belül kellett volna utalniuk a felmondásomat követően.
Annyiból jó volt, hogy legalább bepótoltam az elmúlt évek napfénymentes perceit :D Strandon se nagyon voltam ezelőtt a kis kaland előtt olyan 10-12 éve, de ahogy itt megláttam mik mennek, úgy egy időre el is ment a kedvem a gyógyfürdőktől. Nem nagyon tervezek visszamenni oda többé, elég volt belőle ennyi. Elszomorító, hogy olyan dolgokon spórolnak, amik alapvető fontosságúak kellenének hogy legyenek. Munakvédelem pl. Viszont minden hónapban volt egy nap amikor vízmintát vettek, na aznap előtte este, kb minden engedélyezve volt, hogy a hely átmenjen a vizsgán. Olyankor lehetett használni a naggyon drága tisztító- és fertőtlenítőszereket.
Nos, ennyit a fürdős kalandomról. Egynek elment, kissé visszalépés volt a McDonald's után, de alapvetően csak vészmunkának szántam, hogy legyen miből ismét útra kerekednem, és új munka után néznem.

-°-°-°-

Egyik régi ismerősöm segedelmével jutottam be, egy autórádió gyártó vállalathoz. Korábban is elmentünk ehhez a vállalathoz, de mivel engem még kötött a felmondási idő az előző állandó munkahelyemen, így végül hiába mentem át minden teszten, végül nem vártak meg. Őt természetesen felvették.
Második nekifutásra otthonról a szüleimtől indultam el tavaly Augusztus 19-én vonattal. Ismét megírtam a teszteket, és végül, mivel azonnal tudtam kezdeni fel is vettek.
Nos, innen kezdődtek a bonyodalmak. Eredetileg Budapesten lett volna a munkásszálló, így nem is vittem magammal az utazó bőröndömet, mivel miért is cipeljem be magammal a felvételi interjúra, nem? Viszont kiderült, hogy a szálló Komáromban lesz. Na mondom remek. A munkaközvetítős csaj megkérdezte, hogy nem tudnék-e nélkülük leutazni, mert kisbusszal elvinnének oda. Mondtam, ez nem opció, mivel semmi se volt nálam, így marad az, hogy lejutok egyedül saját költségen majd valahogy. Szerencsére tudtak mondani pontos utcát és házszámot, így annyira nem is tűnt lehetetlen küldetésnek megtalálni a helyet.
Szóval megkötvén a szerződést, s abban a másnapi munkakezdés szigorú időpontjával, ott álltam a céggel szembeni buszmegállóban, félig elázva, fázva, esőben. Gondolkoztam, hogy akkor hagyom a bánatba az egészet, mert a cuccaim 30-40 km-re tőlem, Komáromról eddig csak a népdalokban hallottam... De akkor bevillant, hogy a francokat, egy kis akadály nem fog legyőzni, csak azért is elintézem, mert ha már felvettek, akkor na, egy próbát megér és kiderül mi lesz.
Szóval elindultam egy nagyon jó barátomhoz, akihez lecuccoltam 21-én, mielőtt eljöttem a felvételire a céghez. Jófejek voltak, mert megengedték, hogy ott aludjak. Amikor felhívtam a munkaközvetítős csajt, mondta, hogy hétfőn reggel 9-re legyek a cégnél. Viszont, én Hajdúnánásról indulva a legeslegkorábbi vonattal sem értem volna oda 9-re csak max 11-re. Így lett ebből az, hogy előtte 1 nappal elmentem Pest mellé a jóbaráthoz.
Nos, elhatározásra jutottam, ahogy korábban írtam, így vissza Pest mellé, majd fel Pestre és a Déliből elindultam Komáromba. Egész nap úton voltam, és este fél 10 után pár perccel megérkeztem a szállóra. Térképeken néztem, hogy merre kellene menni, de este, tök sötétben, vadidegen városban inkább a taxit rendeltem és úgy jutottam el a szállóra. Amúgy érdekesség, hogy egyszerre szálltam le egy idősebb nénivel, aki megkért, hogy hívjak már neki egy taxit, mert Komárno-ba akart menni. Megtettem, mert eleve én is hívni akartam taxit, hogy elvigyen a szállásra. Természetesen, nem, nem Komáromban volt a szálló a változatosság kedvéért, hanem mellette egy kis faluban, Koppánymonostoron. Remek. Egyre jobb nem? :D
Másnap reggel 3-kor ébredés, bő másfél óra alatt voltunk bennt a gyárban. Napi 3 óra utazással telt az élet. Szerencsére jófej szobatársak voltak, net is akadt. Viszont az ajtó mellett volt csak konnektor, és hárman voltunk a szobában. EZ hiper Fail... Azt hitték gondolom, hogy minen kenünk áram, majd gyertyával töltjük a telefont, a laptopot, táblagépet stb, vagy a szeretet erejével xD
Eddig sosem laktam munkásszállón, így sikerült ezt is megtapasztalni, hogy milyen. Írhatnám, hogy olyan, mint a kollégium, de oda meg eleve sosem jártam, így max említeni tudom, hogy olyan lehet.
Pár hónappal később költöztünk másik szállóra. A csapat Tatabányára került, én meg fel Pestre, mivel az az ismerős, akivel felvételiztünk idő közben talált egy párt maga mellé és hozzáköltözött, így felszabadult egy hely. Így kb 1-1,5 hónappal később csak felkerültem Pestre.:)
Itt a menetidp már csak max 20 perc volt, de ha olyan műszakba mentem akkor max 10 perc.
Eleinte a hely meglepett mert ez frankón egy szálloda volt, s eddig sosem laktam szállodában. Rendesen bejelentkeztem meg minden, felmentem a szobába, ami éppen üres volt, mert a másik két szobatársam éppen a szabadságát töltötte. Így berendezkedtem amennyire lehetett.
Viszont azt sosem gondoltam volna, hogy Pesten egy szállón nincsen csak 2 magyar nyelvű TV csatorna, a net csak nyomokan elérhető, de inkább nem, mint igen, de ha igen, akkor is olyan lassú volt, mintha modemen keresztül csatlakoztam volna fel 20 évvel ezelőtt. Vicc volt az egész. Volt hogy áramszünet volt délután 5 órakkor... Aztán a szobatársak is elkezdtek egyre jobban az idegeimre menni. Egyik olyan nagyarcú, mindenkinek beszólogatós hülyegyerek volt, s mellesleg hozzá képest én egy Adonisz voltam, a másik meg egy alkoholista drogozós kisebbségi srác...
El is jöttem inkább innét, olyan bő 1,5 hónapot vagy kettőt húztam ki ezen a siralmas helyen. A kezdeti hú de király érzésből csak menjünk már el innen érzés lett. A korona az volt, hogy egy darab kulcs volt hármunknak. Természetesen én a másik kettővel ellentétes műszakban dolgoztam (nem egy cégnél dolgoztunk), így mindíg rimánkodni kellett hogy engedjenek be munka után a szobába... Halál volt, tiszta idegesítő, hogy kopogsz, csörgetsz és semmi nem történik mert alszanak. Na ilyenkor belerúgtam egy akkorát az ajtóba jókedvemben, hogy felugrott mind a kettő... Szóval szerencsére át tudtam menni Tatabányára, ahová eredetileg is költöztek a többiek.
Tiszta megváltás volt, a pesti szállóhoz képest. Bár ez se volt fenékig tejfel, mert egy félig felújított szállóra költöztem.
Hol volt hol nem volt melegvíz, áram, net. Mindíg ment valami kopácsolás, ütvefúrózás, stb. Természetesen megvárták, míg éjszakára megyek dolgozni és napközben ment az építkezés gyakorlatilag, még füldugóval se lehetett megmaradni olyan hangosan. Szerencsére már manapság egyre ritkábbak ezek, de néha előfordul.
Van net, kábeltv 20 csatornával, melegvíz, áram, bár a hűtő itt is kurva kevés 3 embernek, és a szekrény is kb akkora, hogy az ideális az lenne, hogy hetetnte jár haza az ember, nem kéthavonta egyszer. Viszont mivel ilyen távol vagyok az otthontól (320km csak oda) így nem nagyon megyek, csak ha hosszabb ünnepek vannak, vagy leállás.
Szóval most itt lakom Tatabányán. Egész érdekes város, itt se laktam eddig sosem, de kezdem megszokni. Itt akkorák a távolságok, hogy leggyorsabb a helyi busz, aminek a volnajegy ára 270 Ft... Pesten 350... és ott legalább van fűtés a járatokon, itt nincs.
A város 20-25 kb hosszú és 3-4 km széles, szóval szeretek gyalogolni, de azért ennyire mégsem :D Bár ha jó az idő, akkor fel lehet trappolni a városközpontba. Juteszembe, megyeszékhelyről beszélünk :D Komárom-Eszterom megye székhelye? TA-TA-BÁ-NYA :D Pedig azt gondolná az ember, hogy vagy Komárom, vagy Esztergom, de nem.
Fél év alatt költöztem háromszor, szép arány ahhoz képest, hogy eddig 9 évig egy albérletben laktam, a munkahelytől 10 perc sétára.
Viszont mostanában rebesgetik, hogy leépítés lesz, csökkennek a megrendelések. Így lehetséges, hogy új meló után kell néznem...
Remélem sikerül találni albérletet a városban, és elköltözni a szállóról, mert nem igazán így akarom leélni az életemet. Van itt minden korosztályból ember, nők, férfiak, párok, házasok vagyenesen, főleg külföldi magyarok, a környező országokból. Romániából, Ukrajnából, Szerbiából és még ki tudja honnét.
Az albérlet árak kb mint pesten, és úgy kell bújni a hirdetéseket mert percek alatt elkelnek még így is... Vicc.

Itt a vége, legyen olyan szép napotok, amilyennek szeretnétek! :)

Copyright © 2000-2022 PROHARDVER Informatikai Kft.