Halihó!

A szokásos "problémám": munkába kell járni. Tömegközlekedés az idősáv miatt kilőve. Bicajozni nem optimális, napi huszonöt kilométer, oda vissza ötven. Sok. Az Opelnek vége, de mégis járni is kell valamivel.
Az Opel elment,( hatalmas szopás volt, nem kívánom senkinek, soha többet.) vettem az árából egy robogót. Őszintén szólva kicsit elbizonytalanodtam, tényleg akarok- e írni erről, ide. Amikor a Nissant mutattam be, kidöntöttem vele a kertkaput. Aztán motorikusan kérte a törődést, én hülye meg eladtam.
Utána írtam az Opelról, hát megkotlott az is. Lehet nem kellene kísérteni a sorsot, és nem kéne írni a mociról, hátha ez is megkotlik. Egy szó mint száz,ti tehettek mindenről.
Amit azért sajnálnék, mert kezdem megszeretni a kis Piaggio-t. Miután a kezemben volt a pénz, feltúrtam a Marketplace- t és bosszúból szinte mindenkinek küldtem egy " ez még megvan?" Üzit.
Sok potya telefonálás, üziváltás, lyukra futás után nehezen, de meglett a befutó. Egy 2008 ban gyártott Piaggio Free ötvenes robesz. Jó nagy kerekekkel, fekvő rövid minarelli blokkos, öntöttvas henger, működő akku, világítás, önindító, különolajzás, tuningmentes, megvigyázott szép állapotban, műszakilag egyben várt. Kellett nekem, mert az összetört Malaguti F10 motorkámnak szinte minden porcikája megegyezik vele, tehát alkatrészre sem lesz igazán gond. Igazából lefényképezhetném a motort, de lusta vagyok most kikelni az ágyból, meg amúgy is fúj a szél, esik az eső.
Nem izéltem rajta, lesírtam tízezer forintot, kipróbáltam és már írtuk is az adásvételit. Lábon hoztam haza, közel hetven kilométert motoroztam egyhuzamban végig a hatoson, Bonyhád felé Pécsváradig, majd onnét haza.
Régen robiztam már, el is szoktam tőle. Menet közben kiderült, hogy a tompított nem világít, csak a helyzetjelző, de bőven világos volt, nem zavart. A kilométerórán valószínűleg megnyomhattam a takarékos módot, mert rövid ideig mutatta csak a sebességet, aztán elment pihenni. Néha ha döccent a motorka akkor feléledt, megmutatta az aktuális sebességet, majd újra lefeküdt. Az is lehet hogy kevés benne a sebességmérő folyadék.
Az egyenesfutás nagyszerű volt, a motor élénken reagált a gázra, a fékek haraptak, a varió is szépen dolgozott, remekül kompenzálta az emelkedőket, miközben a blokk csendesen, egyenletesen zúgott.
Nem érződött semmiféle rendellenes vibráció, zaj, így ráálltam az ötvenötös utazóra, és rendben haza is értem. Bevallom, piszkosul élveztem döntögetni a kis gyöszt.
A hétvégén átnéztem, kikötöttem a különolajzást, mert félek tőle mint a tűztől. Volt egy kis szörnyűlködés is, olyan olaj volt benne, ami egyáltalán nem tűnt kétütemű olajnak, ezért is volt furcsa szaga a füstnek.
Kíváncsiságból egy cseppet öntöttem egy kis benzinbe, és csak hosszas noszogatás után oldódott fel. Jó hogy nem sült be a blokk. Bár ezek az olasz motorok szinte megölhetetlenek.
A hibalista bővült még egy lyukas hátsó sárvédővel, kiette a gumi. Először puha telóra gyanakodtam, aztán kiderült hogy a marhája nagyobb gumit rakott fel hátra. Ez cserés lesz, addig szabtam műanyag kannából másik sárvédőt. Az első gumi is öregecske, ez is le lesz cserélve.
Kimostam feleslegesen a légszűrőt, mert teljesen tiszta volt. A karbi kapott egy külső benzinszűrőt, ránéztem a variátorszíjra, ami szinte új volt. A lámpákkal folytattam, a hátsó is teljesen jó volt még, az elején meg nem az izzó volt kiégve, csak a kábelsaru csúszott le.
Megigazítottam, most jó. A kilométeróra spirál szintén egészséges volt, miután a Malagutiról leszedtem a meghajtó csigát, megjavult a mérő is.
Hát ennyi. Egy hete nyúzom, 1:40- es keverékkel és megy. Kétnaponta felvillan az alacsony üzemanyag jelző, ilyenkor kap négy litert az ötliteres tankjába, de a benzines kanna alján mindig hagy kicsivel több mint negyed litert. Ez azt jelenti, hogy kb. 3,7l/100 km.
Időben buktam kb negyed órát, annyival kell előbb elindulni. Igaz, ha nyelezném, akkor hoznám az autós szintidőt, de kell ez a motor holnap is.Néha hisztis, nem mindig indul első rúgásra, de másodikra mindenképp töfög. A világítása megfelelő, és az üléspozíció is kényelmes.
Jó dolog hogy a forgalom nem zavar. A legtöbb autós nagy ívben kikerül, vagy ha nem tud, türelmesen poroszkál utánam. Meglepő dolog, de kellemes is ez a plusz figyelem. Nem kell idegeskedni, mint a kocsiban, hogy itt jön a seggembe a hülye és villog, vagy mennék, de tötymörögnek előttem.
Igaz, jobban ki vagy téve az időjárásnak, öltözni- vetkőzni kell, de anyagilag nem visz csődbe, megbízható egyszerű technika, és ha mégis elromlik valami rajta, azt 90% meg tudod otthon csinálni. Alkatrész van hozzá dögivel, plusz tuning cuccokat is lehet hozzá kapni, csak vérmérséklet függő, hogy közlekedőedényt, vagy pályagépet akarsz belőle.