A válasz bonyolult és nem egyértelmű.
Halihó. Viszonylag sok idő után jutottam el ehhez a kérdéshez. Miután kezdek anyagilag rendbe jönni, a számlán is egyre kellemesebb összegeket látok, jött a dilibogár.
Vegyünk autót
De most okosan, mert nem kell rögtön, csak hát legyen. A párom is pozitívan állt hozzá, az anyagiak úgy álltak, hogy megengedhetjük magunknak. Szóval idő dögivel, az igények egyszerűek, a választék hatalmas. A legegyszerűbben intéztük el a dolgot. Besétáltunk egy kereskedésbe, azzal a tervvel,hogy kifizetünk valamennyit, aztán veszünk egy újat, hitelre. Minimum fél év munkaviszony, BAR listán ne legyünk rajta, meg legalább 300 ezer beugró, tíz évre. Ezeket a feltételeket gond nélkül megugrottuk, de akkor is ott a háááááát... Átrágtuk az asszonnyal. Előnyök, hátrányok. Jó, mert garanciális a javítás, nagy valószínűséggel sokáig gondozásmentes a járgány, nincsenek alattomos rejtett hibák. Viszont fél évet kellett rá várni, és a jelenlegi helyzetben nem biztos, hogy ésszerű beleugrani egy tízéves hitelbe.
Írtam egy cikket, talán még emlékeztek rá, a címe: "Nyakán a kés az olcsóautósoknak"
Akkor azon siránkoztam, hogy 450 Forint a benzin. Így utólag jót nevettem rajta. Most örülünk a 480-as sapkának. Írjam azt, hogy igazam volt, legalább részben? Ugyan. Annyi történt csak, hogy az a bizonyos képzeletbeli kés végigszaladt a képzeletbeli torkon. Csiphiány, alkatrészhiány, üzemanyaghiány, nyersanyaghiány vérezteti ki az autóipart, jött egy háború, fogytán a kőolaj, az üzemanyagok ára az egekben, a fizetés viszont egy helyben toporog. Infláció, a forint a játékpénz szintjén mozog, új autót jóformán csak majdra lehet kapni, azonnalra nem. (Helló Merkúr!)
Az autózást azonban nem szeretném elengedni, az új autó projektet jegeltük, tehát vegyünk használt autót.
Milyen használt autót vegyünk?

Valami olyat, amiben négy 180cm magas felnőtt is kibír kényelmesen pár óra utazást. Javarészt ingázásra használnánk ketten, napi 40 kilométer. Évente négyszer-ötször azonban lenne egy 800 kilométeres kör is, amikor többen utaznánk. Tehát dízel a rövid távok miatt kilőve, ugyanakkor a kisautók, kisebb kompaktok sem felelnek meg. Kombi vagy egyterű, vagy tágasabb ferdehátú,esetleg szedán. A vezetési élmény számomra egyáltalán nem fontos, csak a kényelem. Összehasonlításképp, többre értékelek egy Multiplát egy Passatnál, de ez én hülyeségem.
Fontos, hogy ne legyen túl alacsony, ne a földre kelljen ülni, azt utálom. Nincs szükség nagy motorra, 90-110 lovacskával kimegyek a világból, az még nem is eszik sokat, de azért haladni is lehet vele, talán még autópályára is jó, bár az sem baj, ha nem. Végezetül, ne legyen öreg, max tizennyolc éves.
Ezekkel a feltételekkel keresgéltünk, nézelődtünk, és jól pofára estünk. Ötszázezer forintig csak sokat futott, lerúgott, agyonhasznált, törött, rosszul javított, rozsdás autókat lehet kapni, vagy olyanokat, amik hírhedten megbízhatatlanok. Gondolom, a tulajnál megjelentek az intő jelek, próbál rajta túladni minél előbb. Nagyon fura és meglepő volt, hogy 2018-ban háromszázért hazavihettél egy jól működő friss vizsgás autót, ami gond nélkül működött sokáig, azt most, 2022-ben nem teheted meg. A friss vizsga már nem garancia semmire. A piac az új autók akadozó ellátása miatt felszívta a minőségibb használt autókat, az olyanoknak, amik régebben alig tartottak 100-150 ezer forintra, azokat kapod most ötszázért.
Tehát feljebb tettük a lécet, elnyújtóztunk egy millióig, hátha találunk valami jót. Volt pár, ami tényleg ígéretesnek is tűnt, meg is néztük őket, hátha. Tök jó amúgy úgy vásárolni, hogy nincs rajtad nyomás, kényszer, hogy valamit muszáj venni. Kivételesen élveztem a vásárlás előtti perceket. Letelefonáltam egy szervizt átvizsgálásra, meg vettem egy hibakód olvasót, harminháromezerért, hogy mindenre felkészüljek. Nem volt hülyeség. Rossz lambda értékek, üzemanyag ellátási hibák, dugulások, meg a jó ég tudja még mire derült fény. Ezeket a vizsgálódásokat persze nem nézték jó szemmel, meglepően sok volt a mézesázosból agresszívvé váló arc.
Meg tudom érteni, elvégre úgyis rá tudja melegíteni a szép ócskaságot valaki másra, aki kevésbé felkészült. Néztünk egy Lancia egyterűt, ami tényleg jól nézett ki, annyira, hogy elvittük átvizsgálásra is. Vaskos meglepetés volt, hogy a váznyúlványok, bölcső, kipufogó, kettőstömegű mind rossz állapotban volt, majdnem milliós tétel a javítás. Az autóért amúgy 780 ezret kértek. Két hónapja nézegetjük az autókat, ami ígéretesebb, az már a telefonáláskor sincs meg, elképesztő, mennyire pörög a piac. A rosszabb állapotúak hamar kibuknak, ha gyakran nézed a hahut, észrevehető, hogy egy autó ára folyamatosan csökken, és még két hónap után is hirdetik. Így, két hónap távlatából, rengeteg csalódásból merült fel a kérdés:
Kell-e nekem egyáltalán autó?
Mer még egyszer nem akarok úgy járni, mint az Opellel. Használom másfél hónapig, és gazdasági totálkár. Egyelőre kivárunk. Megvárjuk, amíg visszaáll minden a régi kerékvágásba. Újra 300 Forint lesz egy Euró, ársapka, korlátozás nélkül tankolhatunk háromszáz forint környéki áron, rendes fizetést kapunk, amiből félre is tudunk rakni, és nyaralásra is telik. Igen, még hiszek a csodákban. Te is?