A válasz számomra mindössze két szó: kényelmes kapcsolattartás.

A napokban gondolkoztam el azon, hogy miért is akarok megint készüléket váltani. Nem, nem a jobb hardver, nincs szükségem sem kompakt fényképezőre, sem PSP-re. Az LG játéka pont kapóra is jött, hogy neki üljek és megfogalmazzam, engem – a jó néhány „mobil-mániákus” egyikét – mi motivál.

Elég régóta rendelkezek mobillal, jó ideje már csak okostelefonokat használok, notebook nekem csak ballaszt. Miután egyik régi jó barátom hüledezett notebook-ellenességemen (kvázi úgy nézett rám, mint aki kijelentette, hogy soha többé nem mos fogat), én kifejtettem, hogy minek nekem egy 1kg-nál nehezebb cucc, amikor az általam igényelt funkciók (napirend szervezése és szinkronizálása, némi szórakozás – értsd: böngészés, 5-10 perc játék, zene és néha filmezés; e-mailezés, közösségi oldal(ak)on keresztüli kapcsolattartás. – Igen, kedves fanyalgó Olvasó, tudom sokan csak felkapott divatnak tartják az ilyesmit, felesleges kacatnak, ámbátor nekem erről más a véleményem, de erre még visszatérek.), elérhetőek zsebből is. Elismerő hümmögés mellett megkaptam azt az egy apró megjegyzést, hogy „De nem mindegy a minőség és a kezelhetőség!”. És ez tényleg nagy igazság.

Miután egy lelkes ifjakból álló kis egyetemi munkacsoport tagja vagyok demonstrátori és szervezői feladatokkal, fontos, hogy bármikor átlássam a csoport időbeosztását és a lehető legtöbb módon el tudjam érni mind kollégáimat, mind hallgatóinkat. Előbbire szerencsére a Google online szolgáltatásai nyújtanak ingyenes és kényelmes alternatívát, utóbbihoz jó fórum egy közösségi portál, hisz az ilyesmi amúgy is nagy népszerűségnek örvend a fiatalok körében. (Na jó, „néha” hagyom magam belecsavarodni a szocial-hálózatba munkán kívül is.)

Na igen - mondhatná bárki – ez mind szép és jó, de ehhez nem kell feltétlen Android. Ez igaz, de eddig bármely rendszeren próbáltam egy átlátható szervezettséget fenntartani a munkámmal kapcsolatos dolgaimban, az eredmény a siralmas és a kielégítő közt változott: a Facebook ismerőseim és a kontaktjaim felét szinkronizáló Symbianos programon át a Windows Mobile állandóan duplikált naptárbejegyzésein keresztül rengeteg bosszúság ért (a prímet nővérem hetvenkét névnapja viszi – töröld őket egyesével!) , melyekre egyszerű válasz volt: „Ez ilyen. Ennyit tud.”

Emiatt gondolkodtam el annyiszor a váltáson. Kérek szépen egy olyan eszközt amiben nem kell az általam preferált online funkciók beüzemeléséhez kutakodnom, kézzel állítgatnom mindent, hogy mindezek után csalódottan és a készülék tárcsás felmenőjének szidása közepette hozzam helyre az idegesítőbbnél idegesítőbb hibákat!
Ha mindez megoldott, és mellé megkapom a kis szórakozás-adagom, a kényelmes használhatóságot, valamint a bőséges programkínálatot... Nos akkor mondom én azt, hogy a mobilom kényelmesebbé teszi az életem.

Úgy vélem, az Android magára ismert a leírásban.