Először valami olyan címkiegészítést akartam adni a posztnak, hogy "- Elhalasztva", de az talán túl pesszimista lenne. Az előző posztommal (Az álmok valóra válnak...) egy sorozatot szerettem volna indítani, az volt a beharangozó, de aztán az élet mindig másként alakul. Ember tervez...

Már akkor is elindultak a találgatások, hogy vajon miről lehet szó, de ennek leleplezését a sorozatindító poszt után nem sokkal, decemberben vagy legkésőbb januárban akartam megjelentetni a következő résszel. Akkor kiderült, hogy még körülbelül negyedéves csúszás várható a tervekhez képest, így addig hallgatásba burkolóztam, úgy voltam vele, hogy majd megjelentetem akkor tavasszal és ott megmagyarázom a késlekedést is. Azonban most eldőlt - azaz eldöntöttem -, hogy a projekt csúszni fog.
Öröm az ürömben, ha mondhatjuk így, hogy ez nem rajtam múlott. Én a saját részemről elértem a feltételeket már decemberre, azóta a másik térfélen pattog a labda.

Miről is van szó? Nem akarom tovább fenntartani a homályt. Aki kicsit is ismer vagy legalább beleolvasgatott a blogomba, az sejtheti, hogy elég nagy autófanatikus vagyok. Az a fajta, aki kisgyerekként is mindig csorgatta a nyálát a Ferrarikra és a Lamborghinikre, és tátott szájjal bámulta a szupersport autókat, ha meglátott egyet az utcán. Ha anno megkérdezték volna tőlem, hogy mi az, amit kérnék, ha kívánhatnék majd felnőtt koromra, biztos, hogy valami sportautót mondtam volna.

Ez az, ami elérhető közelségbe került számomra és kisebb-nagyobb áldozatokkal bár, de tavaly év végére már készen álltam arra, hogy besétáljak egy szalonba és megrendeljem álmaim autóját.

Na azért, ne kapjon még senki a szívéhez, nem az imént név szerint is említett két szupersportautó gyártó valamelyikéről van szó vagy más, hasonló árkategóriájú autóról.
Az a gép, ami az utóbbi években az álmaim autójává vált, amelyik első gondolatom volt ébredésnél és az utolsó elalvás előtt, az egy szinttel azért közelebb áll a józan valósághoz... - de nem sokkal

Ez az autó pedig nem más, mint az Alfa Romeo Giulia Quadrifoglio.
Rabul ejtett ez a kocsi. Talán sokan értetlenül néznek most, és nem ugrik be erről a névről semmi. Egy külön posztot akarok szentelni annak, hogy bemutassam, mitől is annyira különleges és egyedi ez az autó. Előzetesen azért álljon itt pár figyelemfelkeltő információ:
- Ferrari által tervezett (a 488 GTB blokkjából származtatott) 510 lóerős biturbó V6 motor, 600 Nm forgatónyomatékkal
- Masszív karbonhasználat a karosszéria elemeknél a súlycsökkentés érdekében (karbon kardántengely, karbon tető, karbon motorháztető, opcionálisan rendelhető karbon ülések és karbonkerámia fékek stb.)
- 3,9 sec 0-100 km/h-s gyorsulás és 307 km/h végsebesség

De akkor mi történt? Miért nem ülök már benne vagy legalábbis miért nem vagyok 1-2 hétre attól, hogy forgalomba legyen helyezve és mehessek érte a kereskedőhöz?
Először is, az Alfa Romeo egy pre-facelift szerű modellév váltást eszközölt a Giuliákon (MY19->MY20). Tavaly október közepén leállították a rendelések leadását az előző modellévre, majd következett egy kis várakozási időszak, míg megjelenik az árlista az újakra. Én ezt körülbelül decemberre tettem előzetesen... Nem is tévedhettem volna nagyobbat.
A MY20 árlista (ami azért kulcsfontosságú, mert onnantól lehet rendelést leadni egy új autóra, hogy van hivatalos árlistája) a Giuliákra 2020 január második felében jelent meg. Azonban ez csak a Quadrifoglio "alatti" modelleket tartalmazta. A csúcsverzió rendelését továbbra sem tették elérhetővé. Előzetes pletykák szerint ez 2020 második negyedévétől lenne elérhető.
Rendben, mit lehet tenni, várok tovább. Legalább addig gyűlik még a pénzem, nagyobb puffer lesz mögötte. És így várakoztam epekedve, hol sztoikusabban, hol hisztérikusabban, attól függően, hogy épp hol kapott el az érzelmi hullámvasút.

Aztán jött a koronavírus. Először csak nevettem rajta. Aztán kezdett egyre kényelmetlenebbé válni. Amikor jöttek a hírek az olaszországi gyárbezárásokról, már feszengve húzogattam az inggallért. Ennek fele sem tréfa, mikorra lesz ebből autó így? Hitegettem magam, hogy nem lesz gond, kis további csúszás, de meglesz továbbra is simán minden. Pedig jöttek a pletykák. Az autókereskedő, akivel kapcsolatban állok, mondta, hogy azt rebesgetik, hogy 3-4 millióval magasabb lesz az autó alapára (EU-s CO2 büntetések, gyengülő forint, stb.). Ugyan, hisz ezt pletykálták az alap modellekről is, mégsem volt áremelés, mondogattam magamnak. De azért érződött, hogy itt már sokkal valósabb a veszély.
Árlista az autóra azóta sincs - nem is tudni mikor lesz -, viszont ezen a héten teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy beütött a krach. Az elszálló forintárfolyam ice bucket challenge-ként frissített fel, hogy félretegyem az eddigi hozzáállásomat és új döntést hozzak. Az autó projektet, bármennyire is fáj, el kell halasztani egyelőre. Másnak jött most el az ideje

Régebben foglalkoztam deviza (azaz forex) és árucikk kereskedelemmel, bár a daytrading-ben nem voltam annyira ügyes, hogy ezt életvitelszerűen csináljam. Viszont ez egy olyan dolog, hogy ha egyszer trade-elni kezdesz, örökre benned marad a trader, max elnyomni lehet. És egyrészt a brutálisan romló forint környezetet látva, mely gyorsan képes erodálni a forintban tartott megtakarításaim, másrészt a "kedvenc" instrumentumom, a nyersolaj - melynek a kereskedelmét a többihez képest mindig jobban értettem - olyan beszállási pozícióval kezdett kecsegtetni, hogy azt már nem tudtam figyelmen kívül hagyni (ha van rá érdeklődés, lehet, hogy erről is írok egy bejegyzést).
A sikeres kereskedő ismérve pedig az, hogy ha kell, akkor gyorsan és hatékonyan tud döntést hozni a beérkező információk alapján, akkor is, ha az épp ellentétes az addig tartott iránnyal.
Így még aznap feltörtem a MÁP+ -ban tartott befektetéseim, elkezdtem az éles számla nyitásának folyamatát egy brókercégnél és amint megnyílik, az összeget utalom hozzájuk. Amit az autóba forgattam volna.

A Giulia Q projekt nem lett törölve, a vágyakat nem lehet gombnyomásra kikapcsolni, de egyelőre bizonytalan, hogy mikor tudok visszatérni ehhez. Egy éves időtávban gondolkozok, de ha ezt tényleg meg tudnám mondani, akkor inkább a lottóznék.

És itt állunk most. Az akció közepén, a lövészárokban. Átmeneti tűzszünet a hétvégével, de hétfőn újra záporoznak a lövedékek...