Pár évvel ezelőtt megtapasztaltam milyen is egy házkutatás. Szerencsére nem a komolyabb fajtából.
Egy nyugodt hétvégi napon nagy kockulás közepette csöngetett valaki. Lusta vagyok ezért nem azonnal mentem ki, illetve gondoltam majd anyám/bátyám kinéz, hogy ki és mit akar. Nem így lett ezért lerongyoltam és láttam, hogy a kapuban egy férfi és egy nő talpig civilben áll előttünk. Közelebb megyek, megkérdezem mit is szeretnének.
Annyit kérdeztek, hogy XY vagyok -e. Mondom igen. Eddig azt hittem valamivel házalni jöttek.
Erre előkapják a jelvényt és a házkutatási paracsot, hogy most ők biza bejönnek. Természetesen azonnal össze sz.rtam magam, gondoltam mindenre. Mit tehettem, hogy idáig fajúlt a dolog. Természetesen egy kertesházhoz kutya is tartozik nem a kisebbik fajtából, így egyértelműen a kutya megállás nélkül ugrált és ugatott, védi a területét ahogy azt kell neki. Mivel nem azonnal tudtam lecsillapítani, kedves nyomozónak valószínűleg elfogyott a türelme, (kb. 1 percről beszélünk) ezért közölte ha nem fogom meg lelövi a kutyát. Itt kicsit felkaptam a cukrot, de hát senki nem akar rosszat magának, még azt sem tudom pontosan miért is kerül sor házkutatásra, ezért amilyen gyorsan tudtam megkötöttem a kutyát.
Felkísértem őket az emeletre, ahol szokásos kérdések feltétele után elmondták miért is kerül sor erre az intézkedésre, szeretnék -e tanut (azt sem tudtam van -e jelenleg itthon valaki vagy sincs), de én nem kértem. A beszélgetés folyamán kiderült mi is a szituáció és látszott rajtuk is, hogy nem valószínű találnak bármit is, mert nem én lehetek az "elkövető".
A rövid történet annyi, hogy a világ vége előtt egy megállóval, a keleti országrész egyik határmenti falujában valahova betörtek és eltulajdonítottak egy 25 ezer forintos készüléket, amiben az én nevemen szereplő SIM kártya volt utoljára behelyezve. Azonnal tudtam melyik kártyárol van szó. Akkoriban djuice-os voltam olcsó sms/hívás miatt sokan keresték ezt a díjcsomagot. Nekem már nem volt rá szükségem ezért a feltöltős kártyát eladtam egy embernek a történtek előtt legalább egy évvel. (Itt már tudtam hiba volt, de legalább tanultam a dologból.)
Így már tiszta volt miért is jöttek, bár az nem, hogy egy ilyen piti dolog miatt házkutatást rendeljenek el.
Ezek után már másképp áltak hozzám is. Átnézték a szobámat, természetesen nem találtak semmit. Ekkor mutattam nekik az aktuális mobilomat is, hogy ez egy kicsit drágább készülék, illetve szolgáltatónál lett vásárolva, nem igazán lenne szükségem egy lopott telefonra, főleg nem tőlem 2-300 km-re lévő faluból.
Megbeszéltünk mindent aláírtam a papírokat, ezek után behívtak még vallomást tenni. (Itt is nagyon korrektűl álltak a dologhoz, kedvesek voltak, a nyomozóval még le is álltunk dumálni a mobiljainkról.)

Egy élménynek jó volt, bár több ilyet nem szeretnék.
Az egészben az volt a legviccesebb, hogy mindenki otthon volt és senki sem vett ebből észre semmit. Bátyám a szomszéd szobában nem hallotta, hogy nyomozók vannak a házba. Anyám egy szintel lejjebb vendégekkel volt, de neki sem tűnt fel semmi. Azért kellemes, hogy lehet számítani a családra.

A helysírási hibákért előre is elnézést kérek.