Vajon mi lehet az, amit a Samsung még nem valósított meg a mobiltelefonok világában? Fogták egyik csúcsmodelljüket, és elkészítették majdnem ugyanazt, sokkal olcsóbban.

Felépítés, kezelhetőség

Ultravékony, slider, színes, kinyitható, kiforgatható, kagyló, tábla, és ezek minden létező kombinációja. A koreai gyártó mindegyikre tud mutatni példát a saját palettájáról. Most gondoltak egyet, és egészen érdekes megoldáshoz folyamodtak: adott volt a D900, amely igen sikeres, de mivel nem éppen olcsó, így sokan csak álmodoznak róla. Na de nem hagyhatják, hogy ezek a potenciális vásárlók más márkához csábuljanak át. Ezért elkészítették a házon belüli másolatát, ez lett az E250. Persze nem lett volna sok értelme kiadni ugyanazt, mondjuk feleannyiért. Kompromisszumokat amúgy is mindennap kell kötnünk az élet minden területén, ez most sem volt másképp. Lássuk akkor sorban, a szinte ikermásolat ruha alatt mivel spóroltak a tervezők a kedvező ár érdekében!

Azért mégse ikermásolat, mert a tájékozottabb szemlélődő észreveszi, hogy valami nem stimmel. Leszámítva a tesztkészülék ezüst színét (egyébként a D900 is létezik ugyanilyen színben, és az E250 is van feketében), már összetolva is vannak gyanús jelek. Elsőnek ott van a billentyűzet. Más formájúak a gombok(leginkább a navigációs), és nincs a szélükön "törés". A csúsztatást könnyítő perem a D900-nál szinte nem is látszik, itt viszont hangsúlyosabb szerepet kapott. Ide rögtön kívánkozik, hogy jól is használható. Újabb különbség, hogy a kijelző alatt és felett íves a burkolat, míg a D900-nál itt teljesen egy síkban van minden. Ha hátulról látjuk becsukva, akkor viszont már igen jó szem kell a típusszám eltalálásához. Egyedül a webcím lett máshova helyezve, itt tényleg semmi különbség nincs.
Szétcsúsztatás után könnyebb a helyzetünk, főleg hátulról. A D900 jókora betűkkel, messziről hirdeti 3 megapixeles, autofókuszos kameráját, hozzá a nagy tükörrel és mobilfénnyel (mint azt kameratesztünk óta tudjuk, tényleg büszkék lehetnek rá). Ellenben az E250 optikája szinte gombostű méretű, tükörből is jóval kisebb jutott rá, mobilfény meg egyáltalán nem. A felbontást nem jelzi (ez érthető), ellenben megtudjuk, hogy rádió és Bluetooth biztosan található benne. Újra átfordítva az alsó gombok lettek átrajzolva. Amit viszont biztosan kevesen vesznek észre, hogy az E250 mindössze 1 mm-rel vastagabb a felsőkategóriás párjához képest. Maguk a gombok nem fognak hátráltatni a kezelésben, hiszen mindegyik elég nagy, világításuk megfelelő és jó a nyomáspontjuk.
A csúszka természetesen félautomata, rugós, egy nagyon picit talán több erő kell hozzá az ideálisnál (újabb faragás a D900-hoz képest). Oldalt nézelődve csak a kameragomb hiányzik a jobb feléről, ám meglepve láthatjuk a memóriakártya jelenlétét. Az eddig felsorolt különbségek nem tűnnek olyan komolynak (kivéve a kamerát, de erről később), hogy indokolják a jóval kisebb vételárat. Bekapcsoláskor viszont megértjük az egészet. Érzésem szerint itt egy kicsit túlságosan is meghúzták a nadrágszíjat a mérnökök

Nyilván nem maradhatott a D900 csodaszép QVGA ablaka, de a 128x160 pixeles felbontás már erősen a legalsó kategóriára jellemző. Nem volna koreai a Samsung, ha ebből ne hoztak volna ki valamit. Nem tudom miként, de a fizikailag is nagy (32x40 mm) és "csak" 65 ezer színű TFT megjelenítő nem is rossz. Közelről nyilván pixeles, de ennél sokkal rosszabbak is léteznek ugyanilyen paraméterekkel (és azok még kisebbek is), ráadásul a színei sem rosszak. A belsővel már jóval bőkezűbben bántak a gyárban. Menü gyanánt ugyanazt a BlackUI rendszert kapjuk, mint amely a felsőbb szinteken már általános. Épp ezért a kezelés nem is különbözik e modellektől, minden ugyanott van.

Telefonkönyv

Örülünk az 1000 férőhelyes kapacitásnak, bár a célközönség ezt nem fogja hamar megtölteni, viszont a többlet senkit nem fog zavarni. Egy névhez öt telefonszámot, e-mail címet és szöveges jegyzetet tárolhatunk (hopp, a születésnap hiányzik). Az öt szám kategóriáját megválaszthatjuk, lehetnek mobil, otthoni, munkahelyi, fax és egyéb típusok. E-mail esetén pedig 10 utótagot adhatunk meg. Kontaktjainkhoz hívófotót (videót nem), és saját csengőhangot jelölhetünk ki, illetve hívócsoportok is segítik a tájékozódást (ezeknél szintén van saját kép és dallam). Akárcsak a D900-nál, úgy itt is elrejtve, de megtaláljuk a hívásszűrést. Saját névjegyünk mellett a többi bejegyzést SMS, MMS, e-mail és Bluetooth útján továbbíthatjuk más eszközre. Törölni, másolni mindkét memóriában lehet egyenként és egyszerre is.

Üzenetek

Hagyományos szöveges írás esetén a megszokott 12-szeres összefűzéssel igen bőre ereszthetjük mondanivalónkat. Feldobhatjuk a sivár szöveget EMS képekkel, animációkkal és hangokkal, valamint formázott karakterekkel. Az írásban magyar szótáras T9 bevitel segít, akinek nem kell, kikapcsolhatja. MMS-nél sincs semmi rendkívüli. 295 kilobájtig pakolhatunk össze szöveget (1000 karakter/oldal), képet, fotót, videót, hangot, külső csatolmányként pedig tulajdonképpen bármit a memóriából. Utóbbi igaz az e-mail kliensre is, bár itt a maximális méret 70 kilobájt, ami egyrészt kicsi, másrészt elég furcsa érték. Ugyanakkor hitelesített szerver támogatás, időszakos lekérdezés rendelkezésre áll. A tárolással nem lesz gondunk, mivel SMS-hez 200 férőhely, MMS és e-mail számára 3 megabájt tartozik. Van SOS üzenet, tiltólisták mindenhol, ellenben nincs gépeléses üzenetnézet és a speciális, animált karakteres megjelenítés (lásd D900).

Szervezőfunkciók

A reggeli ébredés nem egy túl kellemes dolog (főleg hétfőn), azonban három ébresztővel már csak nem maradunk az ágy rabjai. Érdekes, de itt fejlesztés történt, mivel az időponton és a kijelölhető napokon kívül a reggeli ébresztőnél a szundi külön bekapcsolható és nem csupán az ideje (1, 3, 5, 7, 10 perc), hanem az ismétlések száma is megadható (maximum 10).

Ébresztőhangnak bármit kiválaszthatunk, legyen az hangfelvétel vagy MP3 zene, kikapcsolva természetesen aktív marad. Naptár szempontjából végképp nincs szégyellnivalója. Négy kategória, összesen 400 férőhely, riasztás, ismétlés, havi, heti és napi nézet, több ide nem kell. Akihez a szövegelés áll közel, annak ott van a jegyzettömb, ahová 100 darab, egyenként 1000 karakteres irományt kreálhatunk. Kötelező tartozék a grafikus világóra, itt további újításokra lelhetünk. A nyári időszámítás és az automata időzóna eddig is megvolt, az viszont új, hogy a főkijelzőre kitehetjük mindkét időzónát egy másfajta megjelenítéssel. Számológépe az alapfunkciókon felül ismeri a négyzetgyököt, a szögfüggvényeket. A mértékegység konvertáló, időzítő és stopper már nem tartalmaz extrákat. A diktafon egy adagra 1 órát rögzít, hívás közben nem használható.

Testreszabhatóság

Kívülről fújjuk, hogy környezeti profilok nincsenek, csak az egygombos némítás. Na viszont nem hiányzik a rezgés és csengés egyszerre (csak hívásnál) vagy van még rezgés, majd dallam, továbbá dallam, majd rezgés. A kijelzőt szokásosan bőven állítgathatjuk. A háttérkép már látszódhat a menü alatt is, mégpedig állítható mértékben, de a Parlamentes témának nyoma sincs. A főmenü normál ikonos vagy listás megjelenésű lehet, színtémából csak a fekete és a fehér közül választhatunk. Az operátori kijelzés helye, színe, stílusa és a kihagyhatatlan tárcsázóképernyő számok mérete, színe, háttere szabályozható. Utóbbinál már olyan is van, hogy színátmenetes stílusban mi adjuk meg, melyik színből melyikbe árnyalja őket (döbbenet, a koreai lányok biztos erre izgulnak). Lejjebb vihetjük a fényerőt, a világítás idejét a hosszabb készenléti idő érdekében, a billentyűvilágítás külön programozható.

A navigációs gombnál ezúttal csak két irányhoz igazíthatunk funkciót, mivel lefelé automatikusan a kamera menüt indítja. Felfelé viszont egy újabb gyorsmenü jelenik meg, ide pedig további 5 egyéb opció illeszthető be. Speciális gyorsbillentyű néven fut egy újabb okosság. Lényege, hogy ha az alapképernyőn beírunk megfelelő módon számokat, akkor a négy irány valamelyikét lenyomva, felhasználhatjuk azt. Mondjuk beírjuk, hogy 0800, majd megnyomjuk a felfele gombot, mire az ébresztőknél találjuk magunkat. Kiválasztjuk, melyikre lenne szükségünk és az időpontnál már előre szerepel a 8 óra, hiszen ezt írtuk a kijelzőre. Lehet olyat, hogy egy telefonszámot írunk be, majd átugrunk az SMS írásához és a címzettnél már szerepel ez a szám. A négy elérhető funkció nem állítható, azok fixen az új SMS, ébresztés, mértékegység konverter, naptár lehetőségekre vannak rögzítve. Végül még ide tartozik az offline, más néven repülős üzemmód, ami bármikor bekapcsolható.

Adatátvitel

Már eddig sem teljesített rosszul az E250, és ezután is kap még dicséretet. Az adatmozgatás szempontjából egy fél centivel nincs benne kevesebb, mint a D900-ban. GPRS és EDGE segíti a böngészőt és a gyors letöltést. Más eszközzel USB adatkábellel vagy Bluetooth-on tudunk kommunikálni. Előbbivel cserélhető meghajtóként kezelhetjük a memóriakártyát, utóbbi meg egyfelől egészen gyors (65-70 kb/s), másfelől még a sztereó zeneátvitelt is támogatja, tehát ki vagyunk szolgálva. A fájlkezelő olyan, mint eddig volt, a memóriahelyzet viszont nem. Alapesetben a készülékben nagyjából 10 megabájt helyünk van, ezt bővíthetjük tovább microSD kártyákkal. Az alapcsomag kártyát biztosan nem tartalmaz, a többit meg nem tudni, mert a dobozban csak töltő volt.

Multimédia

Hogy is volt az a kamera ott hátul? Elég kis szerényen bújt meg az egyébként kitűnő helyén (összecsukás után teljesen védve van). Nos igen, itt éreztem megint azt, hogy túlzásba vitték a csupaszítást. Az oké, hogy a 3 megapixel nem maradhatott, meg még a 2 megapixel is drága, de tényleg muszáj volt VGA-t beleoperálni? Ez megint a nagyon alap kamerás mobilokra jellemző.

Beállításokkal bőven felszerelték: négy felbontás (640x180, 320x240, 128x160, 128x96), három minőség (normál, jó, kiváló), éjszakai mód, digitális zoom, fényerőszabályzás, fénymérési mód (mátrix, középre súlyozott), fehéregyensúly (automata, nappal, izzólámpa, fénycső, felhő), kikapcsolható zárhang, 6-féle sorozatfotó (6, 9,15 kép, két sebesség), 15-féle indexkép, effektusok (fekete-fehér, negatív, szépia, domborítás, skicc, víz), 29-féle keret, időzítő (3, 5, 10 másodperc). Nyilván a kis felbontás miatt erősen az MMS-re korlátozódik a fotók felhasználási lehetősége. Lehetőséget kapunk a videózásra is, az más kérdés, hogy a 160x120 színes pixelhalmaz vajon kit hoz lázba. A fotókat megnézhetjük teljes képernyőn és zoomolhatunk, a videónál ezek nincsenek. Előbbihez egy igen egyszerű szerkesztőt kapunk. Mivel a kameráról gyorsan kiderült, hogy abszolút nem igényli a memóriabővítést, így a figyelmünk a másik fontos multimédiás tartalomra, a zenére helyeződik át.

Zenelejátszó az van, bár hangszínek egyáltalán nincsenek benne, az viszont bizonyosan szomorúbb, hogy nem fut a háttérben. Összesen négy lejátszási listánk lehet, listánként 30 számmal. Ismétlés, véletlenszerű lejátszás, kétféle animáció, és 14 fokozatú hangerő. Fentebb említettük, hogy csak töltővel kaptuk kézhez, ám nálam éppen egy teljes dobozos X830 is pihent a polcon, így az ahhoz adott fülest izzítottam be. Ez némileg pozitív irányú csalás, mivel az X830-hoz a normálhoz képest jobbat adnak. Sebaj, a lényeg az, hogy elfogadhatóan szól, hangerőből pedig nagyon is sok van (én a 14-ből még a feléig se mertem elmenni). Mivel a próbafüles egyben jack adapter, így a családban lévő W810i híres-neves fülhallgatójával szintén kipróbáltam. Igen, ezzel már igazán jól szólt, még ha a kellő távolság meg is volt a Walkman-ekhez képest.

Egy igaz ritkaság, egy valódi csemege Samsungokban a sztereó FM rádió, itt viszont ez is van. Tökéletesen ugyanolyan, mint a saját X700-amban, ugyanúgy 30 csatorna, kihangosítható, riasztási funkcióval, RDS nincs (a vételi érzékenysége meglepően jó), és fut a háttérben. Sokszor nem szokásom megemlíteni a JAVA dolgokat, most viszont duplán meg kel tennem. Részben a tesztmodellen bőven mérték a játékokat, egyből nyolcat tettek rá. Szinte mindegyik ismerős más Samsungokból, azonban az egyiknek már a neve is szó szerint provokatív. Azt mondja: Paris Hilton's Diamond Quest. Mi van? A kívül-belül gyári szőke botrányceleb már a mobilunkat se hagyja békén. Mellesleg a játék egy sima párosítós izé, 3 azonos "gyémántot" kell egymás mellé összehozni és akkor azok eltűnnek.

Végszó

Meglehetősen jók az esélyei az E250-nek. Sok tulajdonságban teljesen vagy majdnem megegyezik jóval komolyabb testvérével, ugyanakkor néhány helyen elég komolyan vették az olcsósítást (kijelző és kamera). Figyelembe véve, hogy nagyjából fele annyiba kerül, mint egy D900 (a cikk írásakor a kártyafüggetlen ára 40 ezer forint körül mozgott), viszont ehhez képest egyáltalán nem buta, jó minőségű, vékony és szép készülék, tehát érdemes számításba venni.