2022. május 21., szombat

Gyorskeresés

Eretnek gondolatok az informatika fejlődési irányáról

Írta: | Kulcsszavak: opensource . microsoft . linux . informatika . története . támogatás . biztonság . fenntartható

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Nemrég egy munkahelyi vezetőváltás kapcsán ötlött eszembe pár gondolat arról, hogy hogyan is változott az elmúlt évtizedekben az otthoni, és vállalati informatika. Persze nem mindig előnyére... Eretnek gondolatok, csapongás és bosszankodás az informatika fejlődéséről alant ( a saját véleményem, ami nem biztos, hogy helyes, és jós sem vagyok, meg terjedelmi okok miatt sok mindent ki sem fejtek).

Az alapfelvetés az volt - miközben az új manageremnek az általunk kezelt szerverek működését magyaráztam - hogy milyen sok olyan dolgot használunk ma is, aminek az alapjait a 70-es években, vagy korábban találták ki. És ez nem kis dolog, hiszen általában csak a legjobban felépített rendszerek alkalmasak arra, hogy folyamatosan az adott kor igényeinek megfelelően fejlődjenek tovább.

Lehetne tehát erről elmélkedni - hogyan is változott az informatika az elmúlt évtizedekben, mi bizonyult időtállónak, és rosszak, vagy jók a mai irányok?

Az 50-es - 70-es évek a nagyszámítógépek korszaka voltak - a vége felé egy kisebb, pl. PDP minigép már csak pár szekrénynyi helyet folgalt, több terminálon több user dolgozhatott rajta. Ezelőtt persze volt még egy lyukkártya-korszak...

Persze az 50-es évek végén még ilyesmik sem voltak alapvetőek, hogy egy számítógép hogyan kap parancsokat. Elvileg az első parancssoros oprendszerek az 50-es évek végén születtek (a Multics-ban már megvolt). Egyáltalán előtte az sem létezett, hogy ha beír az ember - a teletype terminálba, nem ám képernyőre - egy szót, az egy programnak a neve, ami lefut. Parancssor nélkül terminálok, és különösebben interaktív programok sem léteznének. A terminál az egyik dolog, ami ma is használatos, bár általában más formában; soros portos kommunikáció, Linux/Unix konzolok esetén máig értelmezett fogalom a tty, terminálemuláció, de grafikus OS-eken is szokott lenni parancssori felület valamilyen formában.

A 60-as években született két fontos dolog : az IBM S360 mainframe és a Unix. A mainframe-eket már többször temették, de valójában azóta is léteznek - a kulcsszó a hatalmas teljesítmény mellett a megbízhatóság. Ugyan egyre kevesebb helyen van szükség ilyen szinten hibatűrő gépekre, de pl. nagyobb bankok, állami szervek a mai napig használják (az IBM pedig a mai napig fejleszti) ezeket. Nem meglepő, hogy az egyik leginkább átgondolt rendszer a mainframe : alapvető volt a fejlesztés során, hogy amit egyszer megírtak rá, annak a következő OS és hardvergenerációkon is futnia kell (elméletileg a S/360-ra ít programoknak a mai System Z-n is futnia kell). Az sem meglepő, hogy a 2000-es évektől kezdve Linux is futtatható mainframe-n (fut is nagy számban, virtuális gépként) - volt már Unix próbálkozás korábban is ezekre, de sosem hozott áttörést.

Apropó, virtuális gép; a mainframe kapcsán rengeteg olyan újdonság jelent meg a 70-es években, ami manapság már természetes. Több program egyszerre fut ugyanazon a gépen; virtuális gépek; több program fér egyszerre hozzá ugyanahhoz a memóriához/háttértárhoz (bár ezek itt még nem különültek el ilyen élesen) - ezek a fogalmak mind innen indultak, és terjedtek el más kategóriákban.


System/360 mainframe Forrás : Wikipedia

A Unix valamivel ismertebb - és a mai napig használatban vannak HP-UX, AIX, BSD rendszerek, valamint leszármazottaik. Ugyan a Linux hivatalosan nem Unix, de igen közeli utód. Persze kezdetben a Unix is meglehetősen "változatos" OS volt - az átlagos Unix buherátor sosem tudja, hogyan is hívják ezen a héten a print parancsot - de a POSIX óta azért sok lényeges dologban egységes. A jogosultsági rendszer, a shell-ek, a filerendszerek csatolásának filozófiája, stb. - ez mind kiállta az idő próbáját. A Unix sikerében is - ahogyan később sok más dologéban - fontos volt, hogy nyílt architektúrájú az elejétől fogva. A C nyelv szintén a Unix-hoz kapcsolódik, és bár sikeres, mostanra egyre több hátránya érzékelhető (memóriakezelés, biztonság terén). Ugyanakkor a C rengeteg más nyelvre hatással volt, és több továbbfejlesztése is létezik (akár a C++, akár a Rust-ra is gondolhatunk - elég nagy örökséget hagyott maga után).

A 70-es évek végén kezdtek terjedni a hálózatok - és már közel mai formájában az Ethernet szabvány, a TCP/IP protokoll. Ezek alapjaiban Xerox fejlesztései voltak, és mostanra alig találni más helyi hálózati protokollon működő rendszert. Persze változott (bővült) az átviteli közegek köre (koax, UTP, wifi), meg fejlődött a kapacitás, de ez még mindig Ethernet. A hálózatokon ekkor még csak nagyobb gépek voltak, de a nagygépekre kötött terminálok - ez is tekinthető egyfajta hálózatnak - elkezdtek okosodni, és megjelentek az otthon használható személyi számítógépek (Altair, Apple-k, Atarik, később a Commodore és ZX gépek, stb.) Ekkor születtek az első grafikus OS-ek, sőt, egyáltalán az ötlet (szintén a Xerox-nál), hogy az ember-gép kapcsolat nem csak karakteres lehet.


IBM PC (1981) Forrás : Wikipedia

Azért akadnak olyan dolgok is, amik kevésbé az örökkévalóságnak készültek :
Maga az IBM PC, aminek az utódait ma is használjuk, még a tervezői szerint sem egy hosszú távú megoldás volt, mégis cipeli az iparág a nem tökéletes megoldásainak örökségét - ez már a 70-es évek vége, 80-as évek eleje. Persze a hibái nem a tervezés idejéből adódnak, hanem a szándékokból, és persze a kor más, hasonló kategóriájú gépei sem voltak ennél mentesebbek a logikai bukfencektől (esetleg az akkori Apple-k, de azok sokkal több pénzért). A PC nagy előnye is a(z egy idő után) nyílt platform volt : bárki tervezhetett hozzá hardvert, írhatott rá szoftvert.

A PC-vel kb. összeforrt MS-DOS is a 80-as évek eleje köré datálható, aminek a nyomait (C: , D: , ugye? ) ma is felfedezhetjük a Windowsokban...

A 80-as évek végére, 90-es évek elejére a PC sokat fejlődött (színes, és egyre nagyobb megjelenítők, nagy kapacitású háttértárak, grafikus oprendszerek, egér, hordozható gépek megjelenése), a 90-es évek közepére pedig kb. egyeduralkodóvá vált a személyi számítógépek piacán : hosszú ideig csak az Apple gépei jelentettek igazi alternatívát (miután már az Amigák is eltűntek). A 90-es évek végére már alkalmasak voltak a PC-k valódi multimédiás feladatokra, filmek, zenék lejátszására is. A 2000-es évek elején robbanásszerűen elterjedő nagysebességű internet-elérések nyomán pedig gyakorlatilag megkaptuk a személyi számítógép mai formáját : hálózati elérés, multimédiás képességek, méretek az egész kicsitől a hatalmas gamer desktop gépekig, a 2000-es évek elejétől egyre jobban terjedő (és egyre használhatóbb) hordozható gépek. Sajnos az Internet is átalakult : a kezdetekben kommunikáció és információcsere céljából létrehozott hálózat célja manapság egyre inkább a reklámozás, megfigyelés és az adatgyűjtés. Persze az Internet nem mindig volt a web : az csak 1989 óta létezik, előtte a BBS, FTP, Telnet, IRC... stb. szolgáltatáok karakteres felületen működtek. Ahogy egyre több számítógép fért hozzá a hálózathoz, az informatikai biztonság is egyre nagyobb hangsúlyt kapott - de még mindig nem elég nagyot, nincs benne még a szakmai köztudatban sem az, hogy figyelni kell a hardver és szoftver biztonsági réseire, azok javítására, a kitettség csökkentésére, az átlagember pedig szinte semennyit nem gondol rá, hogy védje az adatait. (Olyan szinten sem, hogy azok ne csak egy telefonon legyenek meg. stb.)


BBS site. Forrás : The Dog House BBS

Szerveroldalon a Unix és a mainframe gépek hátrébb szorultak a 90-es, 2000-es évekre, teret kért az 1991 óta létező Linux, és a Windows is, elterjedtek a különböző szinteken virtualizált megoldások, felhők. Asztali operációs rendszerek terén viszont nagyot csökkent a sokszínűség (főleg a Microsoft agresszív marketingjének köszönhetően) : az Amigák, a 8 bites gépek, SUN munkaállomások, és az OS/2 kiszorulásával a Windowson kívül maradt az időközben megjelenő Linux, és az OS X - utóbbi kettő marginális részesedéssel. Sok minden egyszerűsödött : jumperless alaplapok, egyszerűbb operációsrendszer-telepítés, új csatolófelületek - holott a felszín alatt minden sokkal bonyolultabb lett, sokkal több kód, sokkal több tranzisztor és alrendszer dolgozik mindenben.


Fujitsu S7010D - könnyű üzleti laptop a 2000-es évek közepéről

Új kategóriaként jelent meg 2010 után az Internet of Things, ami igazából kis célszámítógépek felhasználása vezérlési feladatokra - ez még egy formálódó terület, de már most látszik, hogy biztonságilag problémás, s hogy nincs összhangban a termékek életcikusa a felhasználók szokásaival. (Egy hűtő élettartama akár 10+ év, míg a beépített okoseszköz supportja 3... s meghibásodás esetén nem is lesz könnyű a vezérlő cseréje...) De ugyanezek a problémák jelentkeznek az ipari eszközökben, az IoT előfutáraiban is.

Persze a történeti áttekintés igen elnagyolt volt, mert nem ez a cikk fő témája : csak kontrasztként szolgál a trendekhez, illetve példákat mutat régóta élő megoldásokra. Az utóbbi időben viszont nekem úgy tűnik, hogy a valaha alapvetően nyitott, átgondoltságra és szabványokra épülő informatika bizonyos területeken egyre inkább a javíthatatlanság, zártság felé megy. Főleg, ha a személyi eszközök vonalát nézzük.

A korábban felsorolt példákban akadt pár közös pont, amik miatt sikeresek tudtak lenni, vagy éppen a mai napig fennmaradni. Ezek főleg a precíz, előrelátó tervezés, és a nyitottság (ide értve a szabványosítást is). Bármelyik, akár külön-külön is biztosítani tudja egy termék, vagy szabvány sikerét, vagy jövőjét. A mainframe és az Ethernet sikerét az átgondoltság biztosította, a PC-ét és a Unix-ét a nyílt platform. (Ellenpélda az Apple, amit egy másik stratégia is sikerre tudott vinni, a magasabb ár melletti magasabb minőség fenntartása - bár az Apple sem volt teljesen zárt rendszer, de a hozzá tervezett termékeknek szigorú követelményeknek kellett megfelelnie.) A nyílt platform biztosította a PC esetében azt is, hogy a fejlődés folyamatos legyen - ugyan a személyi eszközök esetén a PC monopolhelyzetbe került hosszú időre, de a platformon belül volt a gyártók között verseny.


Apple Lisa és Macintosh (1984) Forrás : mac-history.net

Amin leglátványosabban jelentkeznek ezek a trendek, azok persze maguk a személyi számítógépek, és a velük rokon eszközök. A PC platformját annak idején az IBM végül engedte másolni, aminek eredményeképpen bárki tervezhetett, és árulhatott hozzá hardvert, valamint operációs rendszert is. A platform szabadon bővíthető volt, s sok cég árult rá operációs rendszert is. A PC-tulajdonos általában még a brand gépeket is bővíthette szabványos alkatrészekkel, s saját maga is összeállíthatott konfigurációt. Ez az asztali gépek terén persze ma is így van (a korábbi szabványosítás miatt), de a mára látványosan növekvő területeken : mobileszközök, telefonok, nincs (mobileszközök alatt értve a laptopokat is). Ezen esetekben persze nem volt a kiindulás sem olyan, mint a PC-knél - a hordozható gépek fizikai kialakítását senki nem szabványosította, bár architekturálisan szabvány PC-k - de pár dolgot hiányolok a piacon :

- Gyakorlatilag kétféle mobil OS van : Android, iOS. Azonban ezek is gyártófüggők, és olyan lehetőség is csak elméletben van, hogy bármilyen más oprendszert telepíts a telefonodra. (Arról nem beszélve, hogy egy PC-s OS egy 10-15 éves idősáv hardvereire feltelepül, a telefonok támogatási ideje pedig max. pár év - az Apple a kivétel a maga 4-6 évével.)
- Operációs rendszer terén a MS Windows mellett szinte semmi nem látható a desktop piacon; ennek káros hatásai már most látszanak a MS által kiadott kód minőségét nézve, de UI terén is egyre több furcsasággal találkozik a felhasználó, aminek viszont nincs következménye a cégre nézve - a felhasználók nem tudnak hova váltani. A szerver OS-ek piaca kiegyensúlyozottabb, több szereplővel (IBM és HP Unix-ok, BSD, Linux, Windows... a hardverek is változatosabbak : Power, ARM, x86, stb... ).
- A hardver ezekben a személyi kategóriákban egyre kevésbé bővíthető mostanra. Jobb esetben tárhely, és vége. A RAM és a processzor egyre több esetben van az alaplapra forrasztva BGA chipként, de néhol a háttértár is.

A gyártók számára persze ez csak jó. Egy tömegcikk gyártása egyszerűbb, ha nem kell csatlakozókat beletervezni, nem kell szabványokhoz igazodni, s ha nehezen javítható, nem bővíthető, akkor mindenféle hókuszpókusz nélkül gyorsabban avul, könnyebben vesz a vevő egy új eszközt. Az sem baj, ha nem az adott gyártótól, hiszen ha minden termék ilyen, akkor is kb. annyi vevő megy el, mint amennyi jön. S lehet a termékek életciklusával is játszani, így még több az eladás. Mostanra ebben segít a szoftveres avulás is - kivéve a hordozható számítógépek esetén, mert ugye azokra még mindig PC-s operációs rendszer kerül, akár több verziónyit is kiszolgál. A telefonok, tabletek avulása azonban szoftveresen gyakran gyorsabb, mint hardveresen. Nem mellesleg az egyre rövidülő életciklusok miatt sok szoftver optimalizálatlan,; a rendelkezésre álló plusz hardveres teljesítmény egy része így veszendőbe megy. (Ezen talán fordít, hogy egyre kevésbé nő a hardverek teljesítménye, így előbb-utóbb újra rá lesznek kényszerítve a szoftverfejlesztők az optimalizálásra.)

És hogy kinek nem jó ez? Hát mindenki másnak. Valójában a többi iparágnak sem jó, a végfelhasználóknak sem, és a környezetnek sem. Az informatikai eszközöket sok iparág használja, akiknél rendszeres problémákat okoz a túl gyors avulás (azokon a helyeken is eszközt kell cserélni pl. szoftveres támogatottság hiánya miatt, ahol pedig teljesítménybeli gond nem lenne, vagy biztonsági problémák jelentkeznek a túl gyorsan megszűnő szoftverfrissítések miatt). A túl gyorsan avultatott, hosszabb távon fenntarthatatlan (nehezen, vagy túl költségesen javítható) eszközök túl nagy környezetterhelést, és túl sok kiadást jelentenek úgy a fogyasztóknak, mint a cégeknek. A fenntarthatóságot nem légből kaptam : ha egy gép tovább működtethető egy erősebb processzor, vagy több RAM beszerelésével, akkor kevesebb e-hulladék keletkezik. A további használat jelenthet más feladatkört is, persze.

Ide kívánkozik, hogy én nem látok eget rengető újdonságokat. A 2000-es évek közepe-vége óta van erős asztali gép,kicsi, könnyű, hordozható gép (notebook), okostelefon, ami többé-kevésbé számítógép tud lenni (előtte meg PDA-k voltak hasonló funkcióval), ezeket hálózat köti össze (akár vezeték nélkül). Ami változott, az a processzorteljesítmény, jobb akkuk, jobb hálózat, stb., de lényegi változás nem történt. (A teljesítménytöbbletet meg lezabálták a reklámok és a megfigyelés :D .) Az IoT szintén nem túl új dolog, csak régebben ipari berendezésekben voltak hasonló megoldások. Értelmezve a fentieket : az, hogy évente kidob az Apple (akárki) egy új telefont 1cm-el nagyobb LCD-vel, vagy az Intel egy új procit 300MHz-el magasabb órajellel, nem tekintendő minőségi, csak mennyiségi fejlődésnek. Viszont a fejlődés ilyen módú lassítása kiválóan jövedelmez : szép lassan csepegtetve az újdonságokat, a vevők mindet megveszik, több a bevétel.
Hogy mi a valódi fejlődés? Pl. a kvantumszámítógépek, vagy a veszteség nélküli grafén vezetőszálak, valódi holografikus kijelzők... Kb. erre a nagyságrendű változásra lehet gondolni, mint lényegi újdonság.


PostmarketOS Forrás : slashgear.com

Személy szerint nekem ezek a folyamatok kevésbé tetszenek. Abban azért biztos vagyok, hogy sok területen szükség lenne szabványosításra, mert a jól tervezett szabványok fenntarthatóbbá teszik a velük összhangban készülő eszközöket (mi lenne, ha egy adott telefonra, akár a garanciaidő lejárta után, többféle mobil OS is telepíthető lenne?). Szükséges lenne olyan irányba terelni az informatikai-szórakoztatóelektronikai fejlesztéseket, amelyek a jelenlegi előnyök mellett könnyebben javítható, vagy bővíthető eszközöket eredményeznek. A hardveres, szoftveres szabványosítás (mi lenne, ha tényleg lennének platformfüggetlen szoftverek - pl. a Java teljesítményveszteség nélkül...) ugyanakkor jó irányba vinné azt a problémát is, hogy a beágyazott rendszerek gyorsabban elavulnak, mint az általuk kiszolgált gépek. Ipari gépek, és önvezető autók esetén a gép élettartama 10-20 év (vagy még több), a beágyazott informatikai eszközé pedig jó eseten fele ennyinél már hosszúnak számít. A megoldás az, hogy vagy szoftveresen hosszú támogatású az eszköz, vagy egy szabványos, újabbra cserélhető a régi egység.

Szoftveres oldalon pedig az open source terjedése lenne megoldás (természetesen szabványokkal biztosítva), mivel az biztosítja, hogy az adott szoftver többféle eszközre is elkészülhet (pl. régebbi eszközök hosszabb támogatása is megoldott), átlátható módon működik, s a támogatás sem feltétlen függ egy cégtől. Napjainkban komoly probléma az is, hogy egyes, zárt forráskódú szoftverek átláthatatlan módon adatokat gyűjtenek a környezetükről, ez nyílt forráskód esetén szintén hamar kiderülne. S szoftveres szempontból jelenleg a világ pár nagyobb cégnek teljesen ki van szolgáltatva. A Google, Microsoft, de még a Facebook bedőlése is igen nagy problémákat okozna (amellett, hogy a cégként működésük is rengeteget okoz), ugyanakkor az open source szoftvereket nem lehet megvenni (mármint ha nem ingyenes, akkor a céget nem lehet megvenni, hogy adatot szolgáltasson), bedönteni, adathalászatra használni, nyilvános mivoltuk miatt. És ha már adatbiztonság, nyílt és zárt forrás esetén is üdvös lenne a "secure by default" (vagy legalábbis az "eléggé biztonságos alapból") elv tovább terjedése.

Félreértés ne essék : nem azzal van a baj, hogy valaki szoftver- vagy hardvergyártásból profitot termel. Azonban az informatika véleményem szerint jelenleg már túl fontos szerepet tölt be az egész bolygó működésében (mintegy globális infrastruktúra, vagy globális közszolgáltatás) ahhoz, hogy egyes cégeken múljon bizonyos területek működése, vagy teljesen esetlegesen kialakított termékeken. Nem mellesleg borzalmas mennyiségű e-hulladék keletkezik az iparág túlpörgetéséből. Az alapok rendezése pedig minél később történik meg, annál macerásabb lesz. Profitot termelni pedig open source szoftverekkel is lehet : a RedHat, Suse, és több más cég is szépen megél belőle.

Hozzászólások

(#1) #90088192


#90088192
törölt tag

Hello :)

Értem miért írtad, és miért akarod a szabványosítást.

Nem fog működni, akkor sem, mert nem lesz hamarosan ember aki tudja, hogyan kell megjavítani, vagy aki tudja, annak akkora a bére, hogy nem éri meg,
Egyszerű esetem, egyszerű villanymotor, mivel $60 dollár a bruttó órabérem, így nekik nem éri meg, hogy megvegyek a 2 csapagyat, kiszállítsák és jómagam 2 órát eltöltsek azzal, hogy kicseréljem. mert ha megveszik az új motort akkor hiába drágább mint a 2 csapagy, 2 órát megspóroltak :R

Az elektronikai cuccok, meg ugye tényleg szakértelmet es felkészültséget igényelnek, akkor is, ha szabvány komponensekből épül fel.

(#2) hcl válasza #90088192 (#1) üzenetére


hcl
félisten
LOGOUT blog

Addig nem éri meg, amíg olyan a környezet. Amint nem az lesz az alap, hogy mindent kidobunk (mert mondjuk végre rájövünk, hogy nem kellene teleszemetelni a lakhelyünket), meg fogja.
Hogy nincs elég szakképzett ember : nem iparági probléma,hanem társadalmi. Nagyon sok javítanivaló lenne az oktatáson, globálisan. Csak ugye "valamiért" nem fontos ez ennek az idióta fajnak.

"Az elektronikai cuccok, meg ugye tényleg szakértelmet es felkészültséget igényelnek, akkor is, ha szabvány komponensekből épül fel."
Pont ez az, hogy kevesebbet. Nézd meg, hány fogalmatlan hülye tud PC-t összerakni.

Amúgy vannak meglepetések, van olyan szervergyártó, aki a behalt alaplapot garis csere után viszi megjavítani, és újra felhasználja. Dícsérendő.

[ Szerkesztve ]

Veszek _hibás_ LCD monitort,fényképezőgépet, objektívet, routert ---- Mutogatni való hater díszpinty

(#3) Domonkos


Domonkos
Ármester

Kerlek ne keverd az open source (nyilt forraskodu) es FREE/libre (szabad) kifejezeseket ha szoftverekrol van szo! A ketto kulonbozo.

[ Szerkesztve ]

Gender of electrical connectors is defined by the pins.

(#4) hcl válasza Domonkos (#3) üzenetére


hcl
félisten
LOGOUT blog

Igaz, de amiről írok, ahhoz elég az open source, nem kell ingyenesnek lennie. Már ha arra gondoltál, hogy nem lehet megvenni. Magát a szoftvercéget nem lehet megvenni, hogy adatot szolgáltasson, mert nyilt forrású, tehát azonnal látszana a simli.

[ Szerkesztve ]

Veszek _hibás_ LCD monitort,fényképezőgépet, objektívet, routert ---- Mutogatni való hater díszpinty

(#5) Domonkos válasza hcl (#4) üzenetére


Domonkos
Ármester

Az ingyenes szoftver meg megint egy mas kategoria, nem arrol beszelek, hanem konkretan a szabad szoftverrol. Arrol amit szabadon futtathatok, modosithatok es tovabb adhatok, meg ha modositottam is. Az open source ezek egyiket sem kell engedelyezze, fuggetlenul attol, hogy ingyenes-e vagy sem.

Gender of electrical connectors is defined by the pins.

(#6) batyuska100


batyuska100
senior tag
LOGOUT blog

Jó írás, olvasása közben döbbentem rá, hogy mennyit fejlődött az IT :)

(#7) hcl válasza Domonkos (#5) üzenetére


hcl
félisten
LOGOUT blog

Igazából a lényeg csak annyi, hogy hozzáférhető a forrás, lehet tudni, mit csinál.

"Az open source ezek egyiket sem kell engedelyezze,"
Akkor valahol másképpen értelmezik, én az opensource.com-ot néztem most.

Veszek _hibás_ LCD monitort,fényképezőgépet, objektívet, routert ---- Mutogatni való hater díszpinty

(#8) Domonkos válasza hcl (#7) üzenetére


Domonkos
Ármester

Nem.
Es konkretan az altalad is linkelt forrasban is szerepel, hogy nagyon nem ugyanaz a ketto! Raadasul a linkben is pont a masik kifejezest hasznalod.

Gender of electrical connectors is defined by the pins.

(#9) hcl válasza Domonkos (#8) üzenetére


hcl
félisten
LOGOUT blog

Mire gondolsz akkor?

Veszek _hibás_ LCD monitort,fényképezőgépet, objektívet, routert ---- Mutogatni való hater díszpinty

(#10) blade zte


blade zte
őstag

Én fosásokért és kuncogásokért vettem egy Pinephone-t még Január körül. Igazából jó poén hogy sok linux disztrót lehet rá pakolni, de teljesértékű telefonként még nem sokat használtam abból kifolyólag hogy nem sok működő felület megoldás volt rá.

Mostanában kezd oda eljutni hogy talán teszek vele egy próbát. Egy SXMO nevű felületet használok PostmarketOS-en, aminek az a lényege hogy egy Window Managerrel és pár utility összescriptelésével kezelhetővé sikerült tenni egy teljesen normális asztali felületet (Mármint a terminál-rajongó, WM használó Linuxosok felfogásában használható). Természetesen van két másik casual usereknek készült GUI/DE is, illetve akár teljesen külön Ubuntu/SailfishOS disztró (meg sok másik, csak azok nem annyira előrehaladottak)

Teljesen alap asztali Linuxra készült programokat használok, beleértve a Firefox böngészőt is. Bár nem "snappy", de simán használható kategória. A telefonálás és sms is meg van oldva, de még nem próbálkoztam meg a simkártyám áthelyezésével.

Igazából úgy érzem elég jól áll a nyílt kis ARM eszközök szénája. Most árusítják a "community edition"-t ami mellé jár egy USB-c HUB HDMI-vel és USB portokkal ha esetleg dokkolni is akarnád a telód, ami alap linux rendszernél csak azt jelenti hogy más képernyőre kéred a kimeneted.

Szóval jókat írtál a telókról, de szerintem nem annyira szörnyű a helyzet mint gondolod.

[ Szerkesztve ]

Oppo find 7 astro black

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2022 PROHARDVER Informatikai Kft.