Amikor átkerültem a 7A osztályba a 7B-ből, akkor szerelmes lettem az Ibolyába. Előre elárulom, hogy viszonzatlan szerelemről van szó, de nem is plátói, ám annál szenvedélyesebb és gyötrő. Nem azt mondom, hogy a 7B osztályba nem voltak szép lányok, de egyiknek szépsége sem ragadott magával annyira, mint Ibolyáé.
Az A osztályba köztudottan azok a gyerekek jártak, akiknek a fejük jobban fogott egy kicsit az átlagnál, amire rásegítettek egy kis külön angollal, külön matekkal, mert különb gyerekek voltak némileg és volt hozzá anyagi fedezet is, hogy megfinanszírozzák a különlegeset. Én nem tudom, hogy miként kerültem át a B osztályból az A-ba, de onnantól a B osztály utált, az A osztály pedig nem fogadott be. Emlékszem nagyon sok cigit és kétdecist kellett lopnom a helyi super marketből, hogy lekenyerezzem az A osztály nagy menőit s külön odafigyelve arra, hogy mindenkinek a szája íze szerinti cigarettát ill. piát lopjam. Stul például a Kent cigarettát kedvelte, egy másik a Dunhill-t.
Nagyon sok megaláztatás árán tűrték meg a társaságomat a fiúk, soha nem adatott meg, hogy hangadó legyek vagy bármiben partnerük. A lányokra rá sem mertem nézni (kivéve Ibolyát) a lányok többsége romlott volt már akkor is. A fiúk élbolyba tartozó akkori elitje szabadon fogdoshatta tornaóra előtt a feneküket és a mellüket és Ők csak élvhajhász módjára visongtak. Meg is fogadtam a függöny mögül leselődve, hogy egyikhez sem lesz viszonyom. Nem, mint ha erre egy csöppnyi esély is mutatkozott, kínálkozott volna, de azért nem mindegy, hogy ki mondja ki a nemet. Aztán hosszú betegség után visszajött az osztályba Ibolya.
Ibolya Galbácskertben lakott, ahol a nagymamám. Így mindjárt találtam egy közös nevezőt, ami alapján közeledhettem hozzá. Lénye megigézett, romlatlan tündéri külső, zárkózottság, amolyan feltörésre váró kemény dió, de magában hordozta a nőiesség minden zamatát. Megkóstolni ugyan nem volt alkalmam sem a fenekét megfogni vagy a mellét a tornaóra előtt az öltözőben, a többiekével szemben pedig fogadalmam volt, így maradt a távoli szemlélődés, rajongás és végül egy gyenge pillanatomban egy levélke.
A levélkét otthon írtam meg miután megetettem a disznókat. Megmostam a kezem a lavórban és magamra húztam a szobám ajtaját. Sokáig töprengtem, hogy legyen e bátorságom vagy inkább maradjak szemlélődő és nézzem tétlenül, ahogy érdemtelenek illetik tenyerükkel majdan ha Ibolya már ivarérett lesz és nem bír a libidójával, végül belevágtam. Öt mondatban leírtam, hogy mióta megláttam se éjjelem, se nappalom és mondatonként töröltem le a fátylat szemeim elől.
Másnap reggel az első szünetben óvatosan a tolltartójába csúsztattam és kiosontam az osztályból. Szerencsétlenségemre a titkolt szerelemvallásnak szemtanúja volt az egyik cafka és vérlázító módon azonnal loholt elújságolni a híreket Ibolyának, hogy a fickó és a vahúr. Jöttek vissza azonnal a lányok, türemkedtek be az ajtón és vihogtak s már előre csorgott a nyáluk egy kis pletykára. Ibolya ugyan megszeppent és láttam rajta, hogy jól esett a lelkének a közeledésem de a nyakán fürtökben lógó sikonyázó lányok előtt muszáj volt ellepleznie érzelmeit, holott minden tekintetben őszintének mutatkoztak volna. Mindezen tények a későbbiek folyamán megakadályoztak bennünket, hogy érdemben közeledjünk egymáshoz.
Azonban ha el is bíztam volna magam és valamely oknál fogva részesültem volna kegyeiből volt még egy hátráltató tényező, amit nem elhanyagoló módon befolyásolhatta a bimbódzó kapcsolatunkat, bár megjegyzem időzőjelbe tenném. Amíg az osztálytársaim krémje külön angolra, külön matekra, külön kémiára, külön apám faszára jártak, addig nekem kilométereket kellett gyalogolnom teheneket itatni, szénát, lucernát kaszálni, lovas kocsin trágyát hordani, tehenet fejni.
Bár pengeélen táncoltam, amikor megpróbáltam helyre tenni a kialakulófélben lévő társadalmi értékrendeket, hogy hajh melyik hasznosb, rángatni a tehén tőgyét s egy kanna frissen fejt tejet lögybölni omlós kenyérhez, vagy az osztálytársaim kegyét, elismerését kivívni, Ibolya szerelmét elnyerni úgy, hogy minden reggel érződött rajtam a rekultiváció.
Értem ez alatt azt, hogy iskolakezdés előtt teheneket és disznókat supportáltam, majd beülve az eminensek közé azzal szembesültem, hogy mindenki felém néz. Hiába no, nem a külön angolnak van szaga, de aztán arra is rá kellett jönnöm, hogy nem is ezeknek lóg a tábla szalonna.
A teljes megsemmisülés lett rajtam urrá, ahogy el kellett tűrnöm a többnyire seggmegfogott cafkák lesújtó s megvető sziszegéseit, akik alig laktak tőlem egy tömbnyire. Na jó mondjuk utóbbi nem igaz csak a rím kedvéért illesztettem be.
Aznap este könnyeimmel küszködve próbáltam meg megtalálni elveszett egyéniségem, de nem hagyták. Beállított a Robi barátom és lihegve közölte, hogy szlovák lányok érkeztek a kempingbe. Felvettem a Scorpions által ismertté vált citromsárga s fekete csíkos gatyám, szegecselt bőrövet, csuklóvédőt és a Jolana szólógitáromat kézbe fogva bekerékpároztunk a tanyáról Gyulára. A kemping kerítésén át lesődtünk, hogy kik s mifélék.
Szép s visongó lányok, kokakóla mámorban. Átmásztunk és elég hülyén festettünk, ahogy hímkakas módjára szerettük volna felhívni magunkra a figyelmet. Leültünk a büfénél, széles terpesz, gitár a lábhoz, Robinál dobverő (pedig basszus gitáros volt, dobot soha nem látott (igaz basszus gitárt sem)).
Pipára gyújtottunk, jó kis rumos Borkum, a pipa előtte rumba áztatva s kiszárítva, illatával szlovák lányokat magához vonzva, Ibolyát jótékony homályba burkolva. Jaj mégsem, most egy pillanatra éles kardként belém nyilallt az átélt s megsemmisítő felismerés, jaj mit tegyek? Nem foglalkozom veled, mert tehénszarszagú vagy és pozsgás az északi oldalad, gondolhatta magában hisz tényleg tanyasi gyerek voltam és közelebb állt hozzám a kukoricás, mint a külön tornaóra, ahol erkölcstelenül lehetett lányok fenekét idomulva a tenyér vonulataihoz s nekem csak a függöny mögött jutott, megvárva míg elvonulnak s elcsendesedik, jaj de tönkretették a pubertás koromat. De nem is erről akartam beszélni végül, hisz írtam is az elején, hogy viszonzatlan. Ám egy szlovák lány, aki hasonlított az óvodáskori szerelmemre a Bucsai Marira, akivel sokat birkóztunk és hengerbucskáztunk együtt, na az belémhabarodott. Annyira, hogy aznap este volt á stubásznye, bovácse, zmrzlina, zapodnyij, hoderác, bunyevác, jedna, nula.
Aztán másnap reggelre is ott ragadtam vele egy sátorban. Délelőtt velük együtt zuhanyoztam és mentem reggelizni, alig tudtam kiejteni a magyar konyhásnak, hogy mit proszim, így nem is csodálkozom rajta, hogy fél adagot adott, látva félkegyelmű.
A szlovák szerelmet is elszúrtam sajnos, de ennek nem a tehénszarszag volt az oka, hanem a hirtelenségem, a mindent ide nekem de azonnal hozzáállásom.
Az egész szlovák lánycsoport kiment a gyulai várfürdőbe én meg utánuk a Scorpions által ismertté vált citromsárga s fekete, csíkos gatyám, szegecselt bőrövet, csuklóvédőt és a Jolana szólógitáromat kézbe fogva.
S miután megkértem jövendőbeli stubásznyámat, hogy hasra feküdvén ugyan kenje be a hátamat napolajjal, kisvártatva az egész szlovák tanári kar + osztálytársak körém sereglett, hogy ugyan egy szavukat sem értettem, de nyilván mit akarok én?
Ismét megsemmisülés és föld alá süllyedés, csíkos gatya, gitár hón alá és sietve távozván a sok sztrapacskát és bígyót kégyát rám kiabáló szlovák némber lángnyelve elől el.
Annak ellenére, hogy a lányok nem adták magukat olyan könnyen azaz nem mindegy kinek, volt siker élményem is. Azon a hétvégén egy lány az ölembe ült a Komló diszkóban és puszilkodtunk is. Sajnos a románc nem tartott sokáig, dacára a tiszta nadrágnak. Még aznap este elhagyott a cafka és más ölében láttam még mielőtt rádöbbent volna a valóságra.

Azóta is kárörvendő vagyok, egyik sem tudja mit szalasztott el vele. Kérdezzétek meg az asszonyom, vagy nézzétek meg a két gyerekem.

[link]