Mt 26,28
Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, a mely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.

Adott egy fickó, hatalmas adag feltűnési viszketegséggel, s Isten fiának hívja magát. Nem tetszik a rendszert játszik, szembefordul a regnáló hatalommal, kritikával illeti az ősök elöljáróit, aztán csodálkozik, hogy ráfarag. Igazi megosztó személyiség volt, a halála óta erről beszél, s őt ünnepli az egész világ.

Gondolom nem hallottatok róla, de volt egy japán csaj, jó kövér, és frusztrált, így aztán gondolt egyet, hogy odabasz a háziasszonyoknak, nesze nektek recept. Kiállt a színpadra bikiniben és magas sarkúban, valami 50kg margarint pakoltak a csülkei alá és táncolni kezdett. Hatalmas esések és puffanások a síkosítóban. Volt valami 50 ember jelen, aki szénné röhögte magát, feltöltötték tyúktubra is, de jobbára a kutya sem tudja, hogy ez a performance valaha is megtörtént. Neki ennyire futotta, kínjában akár kapát is foghatott volna, ha már annyira érvényesülni akart.

A kérdésem, amiért ebbe a posztba belefogtam, hogy életünk során mit teszünk le az asztalra, s kinek a hasznára?

Napokban, útban Budapestre, Vácot elhagyva, láttam, hogy egy férfi bíbelődik az autójával, egyedül próbálja betolni kevés sikerrel. Eszembe jutott, hogy rengeteg időm van, akár segíthetnék is neki, visszatolathatnék, van vontatókötél a csomagtartóban. Nagy hóban, az utcánkban kirángattam egy mikrobuszt nemrég, mert becsúszott, utána én csúsztam be vontatás közben s a mikrobusz húzott ki a slamasztikából. Éppen olyan hangulatban voltam, hogy baszódjon meg az egész világ. Így a férfiról tudomást sem véve tovább álltam. Újpesten a Tesco mellett leparkoltam, mivel a számtek nagyker egy óra múlva nyitott. Nokia 3310-esemen nekiálltam bantumizni, jól elment az idő, végig nyertem. Kulcs elfordít és semmi. Hiába indítottam, lemerült az akkumulátor, mert az országútit felkattintva hagytam vesztemre. A nagyker kb. 2 kilométer, elindultam abba az irányba, vannak ott srácok, hátha bebikáznak. Menet közben visszafordultam, mert gyógykezelés után vagyok, gerincsérv, s elkezdtem sántikálni. A Tesco-nál több az autós, először egy taxisnál próbálkoztam, udvariasan bekocogtam az ablakon, tiszteletem, van bikakábel, lehetőség egy autó beindítására?
4000-ért válaszolta flegmán és unott arccal, de hívhatok autómentőt is, ha gondolja. Kicsit még ténferegtem, sehol senki, aki segíteni tudott volna. Nahhh, gondoltam, itt a nagy lehetőség Istennek, hogy beszálljon a játékba, nem hiába hagytam ott azt az autóst az út szélén, vettem az adást. Utolsó próbálkozás, beültem az autóba, kulcs elforgat, kicsit nyösszentett, de semmi. Az orrom előtt egy plakátragasztó, sötétzöld valami ford kombi. Nyalta fel az óriásplakátot létrán, az előbb még nem volt itt. Rákérdeztem, hogy bikakábel? Persze, hogy van! Jóember, te vagy a megmentőm, megtennéd, hogy odaállsz a kocsimhoz és beröffented, ha végeztél? Wáááhhhh, aki autófüggő, csak az tudja átérezni, hogy milyen csodás, ha beindul. Nem akarta a srác elfogadni az ezrest, de erőltettem, mondván már lassan egy órája keringek, hogy találjak valakit.

Még 2012 nyarán jött egy hölgy, komoly terepjáróval, nagyon gazdag, két gyerkőc a hátsó ülésen, szép piros autó, soha sem tudnám megfizetni. Melózni mentem egy ügyfélhez, nekem volt elsőbbségem, de általában azok az emberek, akiknek nagyon sok a pénzük, sajátos elképzeléseik vannak a kreszről. Öntörvényűek, jóhiszeműségemben majdnem összeütköztünk, kivédtem, nem tudtam, hogy csuma gazdag hölgy ül a volán mögött, akit nem érdekelnek a szabályok. Letolta az ablaküveget és lekiabálta ordenáré módon a hajamat. Még a reggeli maradékok is a fejemen landoltak a fogai közül, nem vegetáriánus. Kicsit felzaklatott, kár, hogy nem a nejem vezette az autót, mert ő nem olyan béketűrő, valószínűleg kiszaggatta volna az ülésből, ha az igazságérzete nem engedi. Én csak legyintettem, hogy elég kövér vagy, biztos megvan a magad baja, aztán örültem, hogy nem csattantunk. Jövök vissza, de közben eltelt kb. egy óra is. A hölgy az út szélén kalimpál. Megállt az út mentén, a gyerkőcöket kiengedte a zöldbe, s közben a lámpa égett, hiába a drága terepjáró, vagy az akku volt szar, mert ezekbe már van olyan kütyü, ami megakadályozza, hogy végleg lemerüljön, vagy nem volt benne kütyü. Lényegtelen, megálltam, kézcsók, miben segíthetek? Már cipelte is elő válasz nélkül és sürgetően a bikakábelt, mert hogy nem az első eset, s az óta felkészült az ilyen esetekre. Még csak nem is volt neki kényelmetlen, hogy az imént leordította a hajamat, s most meg tőlem kér segítséget, úgy viselkedett, mint egy uralkodó. Nem köszönte meg, annyit mondott, hogy viszlát.

Szintén 2012 nyár, üres a tank, megyek tankolni, akkoriban még Suzuki. A benzinkút oldalában egy srác stoppol, végeztem a tankolással, megyek vissza Bánkra, s megálltam, hogy merre? Nagyoroszi. Nem abba az irányba mentem, de felvettem, legyen egy jó napja, elviszem, nem nagy távolság. Focista, meccsre ment, már éppen csak beesett, mert elkezdődött. Útközben megkínáltam sörrel, hogy érezze a komfortot. Kiszállt az autóból, elköszönt, s annyit mondott, hogy remélem, hogy találkozunk még az életben, s meg tudom hálálni. Nem volt nagy tett, oda vissza egy 30 kilométeres kitérő, időm is volt, nem siettem.

Megint 2012 nyár, fiamat viszem fellépésre, Suzukiban semmi hely, tele technikával. Elhagyjuk Bánjkot és egy cigány férfi, sétál a tanya oldalában, hátranéz hallva az autó hangját, de azonnal megfordul. Vettem az adást, nem ismerős vagyok, nem próbálkozik, mert esély sincs. Ennek ellenére megálltam. A körforgalomig tudtam elvinni, dőlt belőle a szó, napszámba volt szőlőt kapálni, nagyon keserves a helyzet, de reménykedik, hogy a kormány megoldja. Muhaha de nem mondtam neki. Kiszállt, s egy rongyos pacák sétált a körforgalomban. Ránk se nézett, pont arra gyalogolt, amerre indultunk. Megálltam mellette, hogy elvihetjük? Ő méregetett bennünket gyanúsan, mert, hogy ő nem stoppolt, hiszen ebben a szerkóban nullához konvergál, hogy bárki megálljon, akkor mi miért? Egyetlen szót sem szólt útközben, vittem 5 kilométert, intett szó nélkül és kiszállt.

Na még egy ilyen stoppos sztori, aztán befejezem. Balassagyarmatra mentem, szerintem 2012 késő nyár, mert már Honda volt. Vadkerten mentem keresztül, bige bögyös citromsárgában az út szélén int, megálltam. Dübörög a punk, lehalkítottam, séró belőve, felvettem. Eszembe sem jutott megdugni, csak végignéztem rajta, volt rajta cucc. Aztán belekezdett a monológba, hogy milyen szar az élete, Ipolyszögnél már legszívesebben kibasztam volna az autóból, de birka a türelmem. A gyarmati Tesco-ba ment bevásárolni, én nem emlékszem, hogy hova, de nenm ajánlottam fel neki a vissza fuvart. Nem szeretem a sipánkodást, és a panaszt hallgatni vég nélkül, sem azt, hogy valaki a szüleit vagy a férjét, esetében a volt férjét szidja vadidegen embernek.

Térjünk vissza erre a Jézus cuccra, aki egyszer csak fogta magát és szándékosan kiprovokálta, hogy aggassák már fel, onccsák már ki vérét, mert különben a kutya sem ismeri meg, hírnévre vágyott. Ki ne vágyna hírnévre, neki sikerült. A mai napig próbálkozom, 2003-ban voltam a csúcson 1.3 millió olvasóval (www.guga.hu) a bánkiaknak köszönhetően lelőttem a weblapot, lehet lesz még belőle valami, nem erőltetem egyelőre.

Szóval Jézus megkorbácsolta a pénzváltókat, tenyésztett falusiak disznajait hajtotta a tengerbe, vakoknak köpött a szemébe és láttak, bárkit meggyógyított, aki hozzá fordult. Vizet változtatott borrá, járt a vízen, s megannyi trükk. Nem volt neki elég a hírnév.
Leprásokat, bénákat gyógyított, de ez neki semmi. Az akkori média a szájról szájra, nagy hírverést akart, keresztre feszítették. Ugyan meghalt, s feltámadt, de azt csak néhányan látták, s egy ostoba könyvben meg is emlékeznek róla, miszerint a templom kárpitja kötté szakadt, meg halottak feltámadtak. Micsoda hisztéria egy keresztre feszítés körül. Aj már, hisz akkoriban ez volt a menő, nem a villamosszék, különben manapság az egyházakat az elektromos művek szponzorálná. Mindez semmi, nem érte be ennyivel, világuralomra akart törni, és elhitette a híveit, hogy visszajön, s király lesz.

Mindig ez a világuralom báááhhh. Vannak, akik csak a helyi szemétdombot akarják uralni, pl. Bánkot. Aztán vannak a megyei kakasok, mert ő a megyei kiskirály, térd reszket, ha valaki vele szemben áll. Majd jönnek a kisebbségi kiválasztott, lenyúlós prédikátorok, akik imádják a médiát, ha a kisebbséget bánccsák. Nekik akkor van porond, a kamerák forognak, vakuk villognak, nem számít a tett, a kisebbség bánccsása a lényeg, s a zeus pénzek lecsapolása ezen címszóval, majd elsíbolása. Majd jönnek a főkolomposok, jobbiktól, lehet más az aki itt lopig. Rendszerváltás óta hatalmas köd eregetése, ami soha meg nem valósult, de sikeresek, mert még mindig lehet szopatni a népet, van olyan hülye, aki beveszi, s elmegy rájuk szavazni. Zsiráf ez mind, hétvégenként rohannak kipában vihogni a zsinagógába a magyaron. Meg is érdemli.

A következő kör már globális, nem láthatóak, nem lehet rájuk szavazni, nem indulnak a választásokon, még is ők irányítják a világot, s azokat, akiket a színpadra kiraknak lokálisan, csak arra használják, hogy felfogják a politikai gyomrosokat.

2Thess 2,7
Működik ugyan már a törvényszegés titkos bűne: csakhogy annak, a ki azt még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia.

A háttérhatalom, aki francia forradalmakat szervezett, a kőművesek, akik minden politikai megmozdulás mögött ott állnak, ami spontán. Nemrég volt a milla tünti honban, dobjuk össze a tüntetés költségeit címszóval. Csak annyit írtam nekik a sajtószabadság nevében, hogy gyerekek, ne pénzt szipolyozzatok, mint a papok, hanem mondjátok azt, hogy kell ingyen hangosítás és viszem. Azonnal kitiltottak. Természetesen, ha valaki csatlakozik az egymillióan sajtószabadságért vonalhoz, akármit nem írhat, csak azt, amit ők jóváhagynak. Nekik is van olyan, hogy ingerküszöb. Soros Gyuribá finanszírozza őket, aki Orbánt is pénzelte, tanítatta ámerikában. De mire? Hja, hogy a magyar állam adós. S mire költötte a hitelt? Csak nem olyanokra, mint Gyurcsány, Bajnai, vagy Morvai Hisztina, aki egyenes ágon rokona Gyuribácsinak? Egy követ fújnak, lehet elmenni választani, hogy merre menjen a vonat, ha csak egyetlen vágány van. Cionba megy, a bölcsek már megmondták.

S ki irányítja a mindenkori, de láthatatlan háttérhatalmat, akik rendszereket hoznak létre, fasizmust, demokráciát, szocializmust, kommunizmust? Hja, a Sátán, a hülye. Már az elején kezdhette volna azzal, hogy nyomorba és diktatúrába dönti az embereket nyíltan, minek ez a színház. Egyszer kérdeztem a koreait, hogy mi a módszere a Sátánnak? Az a lényege, hogy te magad akard, beleegyezel, rábeszél. Ezt válaszolta. Ezért kell a dualitás lokálisan és globálisan, oszd meg és uralkodj felettük. Lokálisan svédasztalról választhatod azt, amit a szakács elkészített, de a szakács ízlését követve, attól soha nem eltérve, csak is abból választhatsz. Ezért van az, hogy a lehet más az, aki itt lop Szakasits Árpád unokája, vagy Morvai Hisztina a nemzet ügyeiért harcolva valahogy zsiráf.

Globálisan meg vagy kifosztanak, vagy kifosztanak, haszonállat vagy. Motiválnak azzal, hogy ez kapitalizmus, az meg diktatúra, így érezd jól magad. De a bankok bezárnak, mondván hű de nagy baj van, eldobják a kipát úgy ajvékolnak, majd closed, pénzedhez, amit megtakarítottál, soha nem jutsz hozzá, mert a kormány, akiket a bankok irányítanak, hoztak egy törvényt. Államcsőd, bankcsőd? Te elhiszed, s aranyba menekítetted, s azzal próbálsz meg életben maradni? Olyan törvényt hoznak, hogy arannyal kereskedni illegális, törvénytúlsó, a szomszédod szalad a jegyzőhöz feljelenteni, hogy nimá, s elkobozzák. Noha semmit sem követtél el, egy kömcsi törvény által bűnözővé lettél, bűnt követsz el, mert törvényt hoztak rá. Volt már ilyen, csak a kőművesek ügyelnek rá, hogy egy generáción belül ne alkalmazzák, mert emlékeznek rá az emberek. 3 generáción túl szabadon alkalmazható.

Na szóval, az egész gépezetet a Sátán irányítja, s mindenki lehet híres és gazdag, ha az ő szolgálatában áll. Önvizsgálatot érdemes foganatosítani. Híres és gazdag vagyok, vagy csak gazdag, vagy híres? A Sátánt szolgálod, mert ezt a világot a láthatatlan, s levegőbéli hatalmasság uralja, s a hatalmat csak annak adja, aki őt imádja, vagy a pénzt. Ennél fogva felfuvalkodott, képmutató, önző, és érzéketlen vagy. Stimmel?

13. 1Kor 2,14
Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképen ítéltetnek meg.
14. 1Kor 2,15
A lelki ember azonban mindent megítél, de ő senkitől sem ítéltetik meg.

Sokszor beleképzeltem már magam egy olyan ember helyébe, aki nem lelki, hanem érzéki.
Tényleg nem érti. Valahogy kimagyarázza, s indokokat kreál hozzá, nem is enged. Csak a lelki ember képes arra, hogy engedjen, mert Istentől adva a bölcsesség.
Ha valaki Istentől kapott bölcsességet, nem egyenlő egy diplomás ember tudásával, nem lexikális tudás. Inkább nevezném életben maradásnak minden helyzetben. Átlátja a készülődő szituációt. Számomra pl. elég néhány elhangzott szó, hogy tudjam összecsapás készül hamarosan, s érdemes e4lhagyni a helyszínt. Van, aki szerint az a bátor ember, aki végig állja a sarat. Robi barátommal a 80-as években, a Gólya kocsmában, egy előző helyszínen leitatták, s valamit tettek a piába, semmire nem emlékezett. Ott vette észre, hogy kirabolták, ugrott a napi bevétel. A Gólya kocsmában a hírhedt nyolcadik kerület alja. Felugrott és elkezdett ordibálni. Egy sörös üveget fogott a kezébe, és a falhoz vágta, a sör szétfröccsent, indulatos volt, nem volt hova menni, az asztaloktól azonnal felálltak az emberek, zömében cigányok, s előkerültek a kések. Itten mostan hirig lesz, lüktette a halántékom. A kocsmáros mentett meg bennünket, hozzám lépett, hogy te ugye a Garas Dezső fia vagy??? Meresztette rám a szemét, vettem az adást. Igyatok egyet! Sört bontott, s lassan kikísért bennünket az ajtón, nem akart balhét, csak kocsmát üzemeltetni. Volt neki bölcsessége. Átlátta a helyzetet, s hogy miként kell lekezelni.

8. Ismét vivé őt az ördög egy igen magas hegyre, és megmutatá néki a világ minden országát és azok dicsőségét,
9. És monda néki: Mindezeket néked adom, ha leborulva imádsz engem.
10. Ekkor monda néki Jézus: Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.
11. Ekkor elhagyá őt az ördög. És ímé angyalok jövének hozzá és szolgálnak vala néki.

Én is ember vagyok, itt a földön, s nehéz elfogadnom, hogy így működik, de senki sem tud róla semmit. Birtokolnak, kevélyek, dölyfösek, uralkodnak az embereken csak azért, mert a számlájukon sokkal több pénz van, s a számhalmazok határozzák meg az emberi minőségét, hogy mennyi pénzzel rendelkezik. Szánalmas. Mert a vége minden embernek ugyanaz, elföldelik, s férgek teszik a földdel egyenlővé, hiába volt pénze nagyobb autóra, mellre.

Viszont utána, minden ember lelke.
Általános iskolás koromban hülyítettek történelem órán azzal, hogy a rabszolgákat azzal biztatták, hogy majd a túlvilágon elnyerik a jutalmat.
Minden vallás, hit egyben megegyezik, a bűntől próbálnak szabadulni, megtisztulni. Gangeszben évente megfürdeni, hajnalonta körberohangálni csengettyűkkel övezve és tapsolni, majd leborulni sziklák előtt. Más és más, néha birkákat ölnek, s a vérüket áldozzák.
Valamitől megszabadulni, ami nem kimondott bűn, s nem is nagy vétek, de teher.

Nekem már nincs mitől megszabadulnom, Jézus megtette helyettem, megszabadított. Egyetlen vallás sem tartalmaz olyan önfeláldozást, amit ő tett vérformance az emberiségért, ostoba mutatványos. Akik Jézusban hisznek, s templomba járnak, mind vétkesnek, s bűnösnek vallják magukat. Szigorú szemmel néznek, fekete fejkendőben, s verik a mellüket, hogy én vétkem, én bűnöm, én igen nagy vétkem. Hiába vásárolta meg tőlük ez a bazári majom azzal, hogy szándékosan keresztre feszítette magát. Nem hatotta meg őket, a bűn az bűn és még Jézus sem veheti el, szerintük.

S, hogy miért nem járok templomba, miért nem vagyok vallásos? Mert Isten nem kövek közt lakozik, hanem a testem a szentlélek temploma. Ha ketten, s hárman összegyűlünk, mi lelki emberek, akkor köztünk van. Jézus vére tisztára mosott Isten előtt, igaz ember vagyok, de nem a saját cselekedeteim alapján.