Mk 10,15
Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen sem megy be abba.

Ha megkérsz egy 3 éves gyermeket arra, hogy mondja utánad azt a szót, hogy végtelen, akkor azt hallod vissza, hogy védtelen.

Ha gonosz akarnék lenni, akkor ennél az egy mondatnál már is be kéne fejeznem a sztorit és elvárni, hogy megértsd.
Az ha valaki őszinte, nyílt, teszem azt naiv, az negatívum? Vagy védtelen?
Kivel szemben védtelen? Azokkal, akik nem őszinték, nem nyíltak és nem naivak?
Ez a két tábor egymástól, mint olaj és víz elválasztható.

108. Gal 5,14
Mert az egész törvény ez egy ígében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
109. Ef 4,25
Azért levetvén a hazugságot, szóljatok igazságot, kiki az ő felebarátjával: mert egymásnak tagjai vagyunk.

Egy őszinte ember elvárja, hogy vele szemben őszinte legyek, aztán ha becsapom csalódik s megedződik, legközelebb Ő fog megcsalni engem.
Egy olyan ember, aki bizalmatlan, az úgy gondolja, hogy én mindenképpen becsapom, ennek vagy a védekezési mechanizmus érdekében hazudik.

Ma este mentem a nagyobbikért az operába. Nem előadáson volt, hanem előadáson. A diótörőt adták elő, gyerekkórusban volt benne. A kerékpárúton próbáltam belehúzni, hogy odaérjek érte időben, mert az előadás után kijön az utcára és úgy érzi magát, mint egy hajótörött. Hiába a sok hullám, az egyik sem őtet veri.


13.Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
14. Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki.
15. Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.

Nagyapám sokat mesélt arról, hogy az apja megverte, ennek ellenére mégis tisztelte. Apám is ugyanezt mondta Nagyapámról, sőt én is ezt mondom Apámról, de velem mégis történt valami, nem úgy gondolom már.

Sőt, nem is gondolom, hanem pontosan tudom, hogy a fiam nem örökölte ezt a vesszőfutást.
Jogállamban élünk, ma már nem erény, hanem családon belüli erőszak. Pedig hányszor emeltem már pofonra a kezem és pulykavörös voltam, de be kellett érnem azzal, hogy csak gondoltam. Soha nem emelnék rá kezet.
Magamban őrlődök és látom milyen szemtelen, ismeretlen fogalom számára az igen Apám. Főleg ha ismerős jár nálunk és ha megfeddem előtte a gyereket, mindjárt sajogni kezd a szíve, hogy hagyd már azt a gyereket.
Aztán hazamegy, én meg maradok a gyerekkel, aki pontosan tudja, hogy még a család barátai is megvetik az ellene irányuló fellépésemet. A fiam nagyobb tömegbázissal rendelkezik és a jog is az Ő oldalán áll ha testi fenyítést alkalmazok, teszem azt elszalad egy pofon. Elmúlt 10 éves, elkelne naponta egy tasli. Ha adnom kéne neki egyet és támasztja az indulat, akkor is csak gondolatban, mert már olyan nagy gyerek, hogy nézne ki már az ha a 63 éves Apám lekeverne egyet én, mint 40 éves hogyan üthetném a 10 évest. Hisz vannak már önálló tervei és külön világban él, naponta egyszer orrtörlőt csapunk s ha olyankor lelkileg nem is, de testileg összeolvadunk, mindkettőnk tenyere bizsereg egy darabig és a bizsergés idejére a másikra emlékezteti. Pont tegnap néztem, hogy gyerekek közt milyen kicsi, korán van még, vagy túl késő.

Ott tartottunk, hogy belehúztam a kerékpárúton és több alkalommal le kellett lassítanom, mert ráparkoltak a kerékpárútra az autósok. Amúgy is feszült este van, hiába a sok karácsonyi fény, szmog lepi az utakat és dugó, a villamos türelmetlenül csilingel, egy riasztó, kiabálnak egymással, hogy nem látod te? Utána meg egy cifra jelző. Magamban már minden erkölcstelenséget elkövettem a kerékpárúton hagyott autókkal, amikor is a szerencse az utamba szegődött. Éppen szállt ki a kocsijából és nyomta rá a villantót. Erre odaszóltam neki egy durvát és egy jelzőt, erre azt mondja három órája kering már hogy megtudjon állni. Egy idősebb járókelő is beszállt, járni alig tudott, de a botját gesztikulálva legalább 3 centimétert elemelte a talajtól nyomatékul. Gondoltam fordul a kocka és itt a forgónyomaték, a centripetalitás.
Miután észrevette, hogy a harmadjára elmondott három órája kering szöveg sem hatott és még mindig lázongunk az önkényesen megváltoztatott rendszere ellen, végre megfutamodott. Rávillantott az autójára, bőrülés és már bent is volt, beindít, indultam én is. Pár méter után azonban ösztönösen hátrafordultam, az ember sem hagyja ott szó nélkül a szarát, vagy ne vetne rá egy utolsó pillantást.

Bőrülés ismét villantott egyet, anélkül hogy arrébb ment volna. Éppen szállt ki az autójából, zakóját a hátára csapta és futva menekült a gyalogosok közé a járdára. Ő ezt már akkor is tudta, amikor készült jóvá tenni, engedékeny, alázatos lenni és csak azért csinálta, hogy becsapjon, csak azért ült vissza.
Egy őszinte ember elvárja, hogy vele szemben őszinte legyek, aztán ha becsapom csalódik s megedződik, legközelebb Ő fog megcsalni engem.

Ha megkérdezed tőlem mi az a végtelen, akkor csak gügyögve tudok válaszolni, hogy védtelen, vagy jobb lenne ha ráparkolnék az útra?

Jn 14,6
Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.

A út az azért van, hogy járjanak rajta, a parkolásért fizetni kell.