TESCO gazdaságos Evangélium

A traktoros csak reggeliért ugrott be a nagy bevásárló központba.
Kosarat vett a kezébe és idő keskenyén végigfutott a sorok között.
Zsemle, felvágott, paprika, paradicsom, 2 literes szénsavas, a pénztárnál cigi, aztán futás a buszhoz.
A tolólaposba beülve reggelizett meg, közben rádiót hallgatott és tervezte a napot. Munkaidő után vissza kell mennie a nagyáruházba bevásárolni hétvégére.
Reggeli után meghúzta a szénsavast és a traktor ablakába tette, hogy kéznél legyen.

Munka után lezuhanyozott, átöltözött és a melegre való tekintettel magával vitte a szénsavast, a buszon is az ölében pihent, épp csak a kupakja látszott ki a reklámszatyorból.
A vevőszolgálatos kis matricát rakott a szénsavas kupakjára, hogy a pénztárnál ne kérjék tőle számon.
Bevásárló kocsit fogott, lassan, kényelmesen, nem sietett. A szénsavas a kocsi aljára ülve figyelt, rémült volt attól, amit látott és valakivel nagyon meg akarta osztani.
Épp a pipere osztályon haladtak el és a férfi megállt nézelődni a borotvahabok előtt.

Pssszt! Figyelj rám, figyelj már!
A női dezodorok közül többen is felkapták a fejüket, körömlakkok is és a rúzsok is tanakodtak, hogy mit akarhat ez a koszos, összefogdosott üdítős flakon?

Figyeljetek, nincs sok időm, hogy elmondjam, de nagyon fontos. Ma egy olyan helyen jártam és olyasmit láttam, ami mindenkinek a végét jelenti.
Nagy sárga kocsikból, ömlesztve borultatok ki, Ti mind, egytől egyig, nem volt kivétel és ez a férfi egy nagy géppel földdel borított be mindenkit és elegyengette, nem maradt nyoma senkinek.

Az egyik drága dezodor felhúzta a szemöldökét. Buta vagy te, meg koszos is, meglátszik rajtad, hogy honnan jöttél. Ez ránk nem vonatkozhat. Nézd meg az én áramat és nézz végig a soron. Az ember nagy becsben tart bennünket. Látod ott a pultnál a hölgyet, hogy milyen gondosan becsomagol mindenkit? Látod mekkora gondoskodással és türelemmel, és mennyire örül az, aki megveszi? Honnan veszed, hogy azért fizet ki ennyit, hogy utána a föld alá rakja?
A körömlakkok is helyeslően bólogattak, hogy minden bizonnyal így lehet, Ők sem olcsóak s milyen szép üvegekbe vannak? Teljes képtelenség, amit állít ez a koszos flakon.
Egy darabig még értetlenkedtek, és egyetértően megbeszélték, hogy csak zavarkeltésre jó és valótlant állít, semmi nem igazolja az állítását. Ráadásul láttátok milyen maszatos volt, pfúj…
Közben a férfi a tejtermékek felé vette az útját és a bevásárló kocsi alján az üdítős flakon társra lelt.
Egy borotvahab és egyszer használatos borotvák társaságát kapta.

Sziasztok! Figyeljetek rám nagyon! Valamit tennetek kell, jó ha tudtok róla, hogy ha innen kivisznek benneteket, akkor egy olyan helyen végzitek, ahol gépek görgetnek rátok földet és betemetnek végleg. Innen az áruházból már sokan vannak ott a föld alatt összegyűrve és koszosan, mocskosan.

Barátom, intette csendességre a borotvahab. Nézz csak rám, elegancia és kecsesség, a bensőmről még nem is beszéltem, bár csak érezhetnéd valaha azt az illatot. Az emberek engem nagyon nemes helyen fognak tárolni, látom a szemükön, amikor leemelnek a polcról. S jobb ha tudod, hogy nem mindenki engedheti meg magának, nagyon sokan visszaraknak a polcra és az olcsóbb társaimat választják. Ha csak ábrándoznak rólam s elcsüggedve visszaraknak, akkor hogyan lehet, hogy utána kidobnak? Eszednél vagy?
Az eldobható borotva is ingatta a fejét és vizslatva körbenézett magán s megállapította, hogy nagyon szép a csomagolása. Majd a flakonra nézve konstatálta, hogy biztos azért mondja, mert ő tényleg koszos és róla el tudja képzelni, hogy valóban oda kerül.

A férfi a kávéknál lézengett és addig félretolta a kocsit.
Az alkalmat kihasználva az üdítős flakon odaszólt a kávés dobozok felé.
Légy szíves figyeljetek rám egy pillanatra. Az előbbi helyzetekből okulva taktikát váltott és másképp fogott neki.
Tudjátok, hogy hova kerültök a polcokról? Van híretek arról, hogy az elődeitek hol vannak?
Mit érdekel az téged? Miért olyan fontos az, mi a problémád neked?
Megijedtek tőle, mert a flakon kissé viseltes volt az érdes férfikéz nyomán és bizalmatlanok voltak irányában. Mit akarsz tőlünk, kérdezték kórusban a kávés dobozok.
Ma reggel még én is itt voltam az egyik rekeszben, és elvittek egy olyan helyre, ahol láthattam a társaitokat. Mindegyik meggyalázva, kiürülve és koszosan ömlött ki egy nagy sárga autó rakteréből, utána egy gép földel takarta be őket és végleg eltűntek.
Nem hiszünk neked, nevettek rajta gúnyosan, nézz csak ránk és gondold el, hogy ki tenne ilyet? Te egy végtelenül ostoba és koszos flakon vagy, amit állítasz merő képtelenség.

A férfi a sörös és üdítős részleg előtt a kocsit ismét félretolta és a flakon megkönnyebbülve vette észre társait, akikkel reggel még egy rekeszben ült.
Fellelkesülve köszönt nekik, de azok nem ismerték meg.
Mit képzelsz magadról? Hogyan lehetnél ugyanolyan, mint mi?
Csak hasonlít a címkéd, a bensőd tartalma is kérdéses.
Jaj ne tegyétek már ezt velem! Reggel melletted ültem a rekeszben, ez a férfi vitt el magával és mutatott egy helyet, ahol mindannyian kikötünk. Engem is, téged is, mindenkit odavisznek innen az áruházból. Gépek taposnak el, s földet borítanak ránk.
Hangos kacagásban tört ki az egész sor, az üvegpalackok megremegtek és egymáshoz koccantak s legyintettek, hagyd el, nem tudja mit beszél.
Egy díszdobozos még hozzátette, hogy tud olyanról, aki évekig egy kirakatban volt kiállítva, tehát hiteltelen. Meg az emberek nem ajándékoznák meg egymást és hagynának itt borsos összegeket, ha így lenne.
De elég csak ránézni, neki tényleg ott van a helye.

1. Lk 16
19. Vala pedig egy gazdag ember, és öltözik vala bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozván:
20. És vala egy Lázár nevű koldus, ki az ő kapuja elé volt vetve, fekélyekkel tele.
21. És kíván vala megelégedni a morzsalékokkal, melyek hullanak vala a gazdagnak asztaláról; de az ebek is eljővén, nyalják vala az ő sebeit.
22. Lőn pedig, hogy meghala a koldus, és viteték az angyaloktól az Ábrahám kebelébe; meghala pedig a gazdag is, és eltemetteték.
23. És a pokolban felemelé az ő szemeit, kínokban lévén, és látá Ábrahámot távol, és Lázárt annak kebelében.
24. És ő kiáltván, monda: Atyám Ábrahám! könyörülj rajtam, és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő ujjának hegyét vízbe, és hűsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrettetem e lángban.
25. Monda pedig Ábrahám: Fiam, emlékezzél meg róla, hogy te javaidat elvetted a te életedben, hasonlóképen Lázár is az ő bajait: most pedig ez vígasztaltatik, te pedig gyötrettetel.
26. És mindenekfelett, mi köztünk és ti közöttetek nagy közbevetés van, úgy, hogy a kik akarnának innét ti hozzátok általmenni, nem mehetnek, sem azok onnét hozzánk át nem jöhetnek.
27. Monda pedig amaz: Kérlek azért téged Atyám, hogy bocsásd el őt az én atyámnak házához;
28. Mert van öt testvérem; hogy bizonyságot tegyen nékik, hogy ők is ide, e gyötrelemnek helyére ne jussanak.
29. Monda néki Ábrahám: Van Mózesök és prófétáik; hallgassák azokat.
30. Ama pedig monda: Nem úgy, atyám Ábrahám; hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájok, megtérnek!
31. Ő pedig monda néki: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad.