2019. június 27., csütörtök

Gyorskeresés

Nem mondtam még?

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Mt 12,36
De mondom néktek: Minden hivalkodó beszédért, a mit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján.

Tegnap arról beszélgettünk a semsis Zsoltival, hogy mi előzi meg a beszédet mielőtt valamit kimondunk a szánkon. Egy bonyolult mérlegelési folyamat, hogy mit közöljünk a másik emberrel, mit kozmetikázzunk és mit változtassunk meg, hogy ne sértsék az érdekeinket. Apró kis hazugságnak tűnnek, mint amikor a háziasszony olyan ételt kínál, amit soha meg nem ennél és csak hárítod, hogy kösz nemrég ettem tele magam és még talán ki is találsz valami ételt, amit láttál, hogy evett valaki. De nem mondod ki, nem akarod megbántani, nem akarsz vele viszájt, pedig ha kimondanád, amit gondolsz magadban, ha a másik ember láthatná, hogy mi jár éppen a fejedben hát összeomlana a világ. Hirtelen rájönne, hogy megveted őt valójában azért, mert koszos a körme, koszos a ruhája, zsírfoltos is és az edény, amibe főzött ragacsos, meg sem érintenéd. Ő meg abból eszik minden nap.

12. Mt 15,11
Nem az fertőzteti meg az embert, a mi a szájon bemegy, hanem a mi kijön a szájból, az fertőzteti meg az embert.
13. Mt 15,20
Ezek fertőztetik meg az embert; de a mosdatlan kézzel való evés nem fertőzteti meg az embert.
14. Mk 7,15
Nincs semmi az emberen kívülvaló, a mi bemenvén ő belé, megfertőztethetné őt; hanem a mik belőle jőnek ki, azok fertőztetik meg az embert.
15. Mk 7,18
És monda nékik: Ti is ennyire tudatlanok vagytok-é? Nem értitek-é, hogy a mi kívülről megy az emberbe, semmi sem fertőztetheti meg őt?

Aztán rájöttem, hogy Jézus nem a test fertőzéséről beszél, de érthető is hisz ha erős méreg jut az ember szervezetébe, akkor az legyőzi Őt. Jézus az ember lelkének fertőzöttségéről beszél, hogy ami kijön a szánkon, amit beszélünk, amit kimondunk és mások hallják, az fertőzött és arról fog minden ember számot adni.
Igen ám, de eszembe jutott, hogy egy másik ember elől eltudom rejteni a gondolataimat, de Isten előtt lehetetlen, látja a legapróbb gondolataimat is
Zsolt 139,2
Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.

Ha igaz, hogy minden hivalkodó beszédért felelnünk kell, amit egész életünkben kimondtunk, akkor létezik a rendszer, amivel azt rögzíteni és visszajátszani lehet.
Kell hogy legyen akkor egy magasabb szintű folyamatnak is, miszerint mire gondoljak vagy ne gondoljak, valahol azt is mérlegelem, próbálom terelni a gondolataimat, azt hiszem az maga a lélek, amit már nem lehet lecsupaszítani tovább, nem lehet már atomjaira bontani s Isten előtt mégis meztelen.

Nemrég azt álmodtam, hogy ott állok egy számítástechnikai nagykereskedés bejárata előtt meztelenül és nézem, ahogy zárják be az ajtaját, mert záróra van és a tulajdonos megkérdezte tőlem, hogy kérek e még valamit, mert akkor visszamegy és kiszolgál. Illedelmesen mondtam, hogy nem, persze baromira zavart az is, hogy meztelenül állok előtte úgyhogy miféle illemre lehet ilyen helyzetben gondolni? Végül elmentek haza és váratlanul lejött az égből egy fehér és arany mintázatos papi ruha, amit rám öltöttek és nagyon kemény, merev anyagból készült. Más nem rémlik az álomból, de nagyon emlékezetes maradt, olyan íze volt az egésznek, mint valami ígéret. Bár túlmisztifikálni sem szeretném, kicsi lenne az esélye hogy hallgatnának rám az emberek már csak egy kolomp kéne a nyakamba. Hogyan segíthetnék én bárkin is hisz naponta kétségbe esem.

De azért furdalja az oldalam mégis, hogy mivel rögzíthetik és mivel játsszák majd le nekem. Meg egyáltalán mit, mert nem magnószalag lesz, nem egy cd lemez. Mivel lehet nagy terjedelmű anyagot rögzíteni biztonságosan? Vagy maga a lélek? Hisz emlékszek mindenre, biztos valahogy kinyerik majd a lelkemből az információt, mert akkor agyam már nem lesz, az itt marad a földön.

19. Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják;
20. Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják.
21. Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.

Aztán beszélgettünk tovább a Zsoltival és elmesélt egy történetet, amit hallott, hogy az egyik cigány gyereket felbérelték, hogy esténként menjen el autókat feltörni. Csomagtartókat főleg és ahol volt valami komolyabb rádiós magnó s másnap azt átvették tőle pénzért. Csinálta a srác egy hétig és egy darabig eltűnt, majd egyik reggel komoly arccal odaállt a megrendelője elé, hogy Ő ezt nem csinálja tovább. Miért kérdezték, valami baj van, történt valami?
Igen, válaszolta. Az egyik Audi csomagtartójában találtam 37 millió forintot.
Soha többet nem látták, csak hallomásból tudják, hogy elköltözött az országból nyom nélkül. Mikor hallottam arra gondoltam, hogy milyen szerencsés, aztán mégsem. Egyrészt ahhoz, hogy találjon ennyi pénzt el kellett indulnia kocsikat feltörni, vállalni a kockázatot, hogy megfogják és börtönbe kerül pár ezer forintért. Aztán eszembe jutott az is, hogy valóban én is örülnék ha sok pénzhez jutnék és nyilván lenne egy csomó tervem, házat vennék, biztosítanám a gyerekeim jövőjét, Ők meg a nagy jólétben elrontanák a sajátjukat vagy kitudja. Feltudnák vajon használni okosan? Nem sok millió forintra lenne szükségem, nem arra vágyom hanem nyugalomra. Tudni, hogy nem halok éhen, legyen hol aludnom, legyen egészségem és a feleségem szeressen, a többi már csak ajándék. Szívesen lennék én halász is, ha biztosan tudnám, hogy megélünk belőle biztonságosan és nyugalomban.

Azt sugallja nekem Jézus azzal a mondattal, hogy ne arra figyeljek, amit itt a földön összegyűjthetek, hanem arra, amit magammal vihetek.

De mi az? Mit lehet itt összegyűjteni a földön olyasmit, amit magunkkal vihetünk a halálunk után?
21. Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.

Ezt mindenképpen szeretném leírni, nemrég történt meg egy ismerősömmel, remélem nem haragszik meg ha leírom (nem wipes ). Vásárolt tőlem egy elég drága telefonkészüléket, de nem egyszerű módon. A készülék vidéken volt és ahhoz, hogy Pestre kerüljön hozzá, le kellett vinnie az én telefonomat, amit a srác megvett és annak az árába számítottam be azt a készüléket, ami végül hozzá került és az Ő telefonja meg hozzám.
Sikeres volt a tranzakció és az ismerősöm haza is vitte a telefont és már szövögette a terveket, hogy ezt vesz hozzá meg amazt, meg bluetooth adaptert.
Vásárolt polírpasztát és korongot, hogy egy karc se legyen rajta, a fúrógéppel felpolírozta. Majd felrakta tölteni és másnap a készüléket már nem tudta bekapcsolni. Garanciális volt a készülék de már problémás, hisz közben ki lett függetlenítve. Adott pénzt a szervizesnek és az átvette, mondta jöjjön vissza másnap. Végül nem tudták megcsinálni a készüléket, adtak neki cserébe egy újat, ami kicsivel olcsóbb volt, de legalább egy év garanciával. A legvégén fáradtan azt mondta elég volt a telefonokból, egy időre leállok, használom ezt és kész vége.
Előző nap már volt valami sejtésem a telefonnal kapcsolatban, mert megfogalmazódott bennem egy magyarázat és el is mondtam magamban, hogy ne sajnáld, nem a lábadat vágták le, ez csak egy telefon.
Másnap pont bent voltam a nagykerbe és hív a nejem, mikor jössz itt vár (mondjuk Lóbelt) már 15 perce. Mondom magamban minek vár? Eddig ilyet soha nem csinált, nem voltam otthon továbbment és kész, jött máskor, de most ott vár rám. Biztos a telefon, elromlott, tönkrement és hazafelé azon gondolkodtam, hogy ilyenkor mi a megoldás? De megelőzött, mondta hogy közben beadta a szervizbe és egy kis pénzért átvették.
Mondtam is neki, hogy micsoda hülye egy ország, ha az osztrákoknál lennénk simán elzavarnának.
Kis apró hazugságok, gondoljuk, kimondjuk és helyezkedünk, hogy ne sérüljenek az érdekeink. Mondom Lóbeltnek, hogy nem más ez, mint bálvány imádás. Az emberek szívében Isten helyett egyre nagyobb tv készülékek, hitelre megvásárolt autó csodák, nyaralások, szép házak és mindenféle földi javak vannak s ha mindent összegyűjtöttek maguknak, akkor a végén kinek adják?
Sokszor gondolkodom azon, hogy miért beszélek én Istenről? Mi abban a jó nekem, hogy kiröhögnek ugyan menj már, csak nem képzeled, hogy tényleg van? Akkor mi ez a sok betegség meg tragédia, olyankor hol van Isten ha meghal egy gyerek, tényleg mindig ezzel jönnek nekem, naponta hallom. Meg, hogy mire vársz, azt hiszed Isten majd megsegít, hát akkor bolond vagy ha arra vársz.
Azért tudnék miről mesélni, az én életemben Isten már munkálkodott.
Ha valaki behozza hozzám a számítógépét, hogy javítsam meg mert bízik bennem, az elvégzett munkámban, hallott rólam és elégedett is velem, akkor ezt elmondja másoknak is, bizonyságot tesz rólam.
Én is Isten munkájáról.
Nehéz ügy, mert Isten nem egy tipikus számítógép szerelő, aki csak úgy tetten érhető az asztal mögött és meghívjuk egy jó sörre , nehezebb megérteni a munkáját, átadni sem egyszerű ezt másnak, főleg hogy közben magában röhög rajtam, hogy mondjad csak hülye gyerek. Apró kis titkok, bár csak láthatnám mi jár a fejedben, mi az a gondolat, rajtam is elborzadnál, hogy folyamatosan a szemedbe hazudok. Fogalmazok és mire kimondom a szavakat már rég mást jelentenek, mint amire én valójában gondolok.
Miért kell az egész életünket szünet nélkül végighazudni, társadalmi szabályok kedvéért viselkedni modorosan és képmutatóan. Nincs aki rendet tegyen és uralja a káoszt, lássa melyik gondolat igaz, melyik hamis és ketté válassza?
Itt van pont ez, amit most írtam. Egy csomó mondatot visszaszedtem, mert na ezt azért már mégse nem azt írtam le, amit valójában gondolok.
Tudtátok azt, hogy a gondolatok közt is van különbség? Van elszálló és méllyen szántó. Az egyik, mint hopp ezt most elérem és megszaporázza a lépteit, de másnap már számára az nem hasznos információ, hisz naponta többször is beletaposunk a gázba, hogy ez most még rózsaszín, feszegetjük a törvényes keretek határait kimondhatatlanul.
De van, ami nyomot hagy még bennünk is, akik gondoltuk, nem csak az aki hallotta és évek múlva is felemlegeti, fontos volt neki, volt abban a gondolatban erő, mondattá lett és valakinek bement a fülén.
A fül az jó találmány, akkor is hallod a dacosan behunyod a szemed és erősen összezárod, hogy látni sem akarom. Isten ilyen, a füleden akkor is bemegy.

Mk 4,9
És monda nékik: A kinek van füle a hallásra, hallja.

Aztán meg mondom magamban, hogy micsoda egy kretén vagyok, hogy nem gondolok Isten dolgaival. Elbohókázok az ismerőseimmel, elviccelődünk és még ha tudom is, hogy komoly bajban van akkor sem hozakodom elő Istennel, inkább megtartom magamnak, csak gondolkodok, de nem mondom ki, nem beszélek róla, nehogy hülyének nézzen.

Csel 5,29
Felelvén pedig Péter és az apostolok, mondának: Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek.

Meg ott van az Öt tálentom példázata is (bocs ez kicsit hosszabb):

14. Mert épen úgy van ez, mint az az ember, a ki útra akarván kelni, eléhívatá az ő szolgáit, és a mije volt, átadá nékik.
15. És ada az egyiknek öt tálentomot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az ő erejéhez képest; és azonnal útra kele.
16. Elmenvén pedig a ki az öt tálentomot kapta vala, kereskedék azokkal, és szerze más öt tálentomot.
17. Azonképen a kié a kettő vala, az is más kettőt nyere.
18. A ki pedig az egyet kapta vala, elmenvén, elásá azt a földbe, és elrejté az ő urának pénzét.
19. Sok idő múlva pedig megjöve ama szolgáknak ura, és számot vete velök.
20. És előjövén a ki az öt tálentomot kapta vala, hoza más öt tálentomot, mondván: Uram, öt tálentomot adtál vala nékem; ímé más öt tálentomot nyertem azokon.
21. Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
22. Előjövén pedig az is, a ki a két tálentomot kapta vala, monda: Uram, két tálentomot adtál volt nékem; ímé más két tálentomot nyertem azokon.
23. Monda néki az ő ura: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
24. Előjövén pedig az is, a ki az egy tálentomot kapta vala, monda: Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, a ki ott is aratsz, a hol nem vetettél, és ott is takarsz, a hol nem vetettél;
25. Azért félvén, elmentem és elástam a te tálentomodat a földbe; ímé megvan a mi a tied.
26. Az ő ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, a hol nem vetettem, és ott is takarok, a hol nem vetettem;
27. El kellett volna tehát helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál; és én, megjövén, nyereséggel kaptam volna meg a magamét.
28. Vegyétek el azért tőle a tálentomot, és adjátok annak, a kinek tíz tálentoma van.
29. Mert mindenkinek, a kinek van, adatik, és megszaporíttatik; a kinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, a mije van.

Azt vettem magamon észre mostanában, hogy én is a földbe ásom Isten szavait, inkább a testemre koncentrálok a lelkem helyett.

Rm 8,9
De ti nem vagytok testben, hanem lélekben, ha ugyan az Isten Lelke lakik bennetek. A kiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.
Zsolt 17,3
Megpróbáltad az én szívemet, meglátogattál éjjel; próbáltál engem, nem találtál semmi rosszat; ha tán gondoltam is, nem jött ki a számon.


Gondoljátok meg, hogy mit beszéltek inkább Istent polírozzátok.

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.