Ismerős a szöveg?

Tudsz döntést hozni, vagy arra vársz, hogy más hozzon döntést helyetted, s mondja meg mit csinálsz? Attól függetlenül, milyen helyzetben datálsz, van véleményed mindenről.

Sándor! Ön mindenhez ért?
Mindenhez is.

Nem a Sándorokkal van baj, meg a mindenhez értéssel, a karakán véleményekkel, ami mögött nincs teljesítmény. Borostásan, másnaposan, koszosan elő lehet adni, hogy aki gazdag, az menjen a faxba, s onnan is továbbítva a világ egy másik pontjára.
Csináld utána, kezdődik a meccs, ahol lehet gólt kapni, meg rúgni. Ha nekiállsz panaszkodni, hogy az élet így meg úgy elbánt veled, beteg is vagy, szörnyű az életed, gratulálok. Nem lesz több életed bazdmeg, ha szeretsz valakit, mondd meg neki, ne várasd, ha nem szeretsz senkit, jelentsd ki. Ha mindenkit szeretsz, azt is mondd el, mondd ki, ejtsd ki a szádon, ne legyél néma, felfogtad a dolog súlyát, hogy csak az életben van lehetőséged?
Előtte nem, utána nem. Ki tudja mi lesz, nem rád van bízva, csak a részletek, de azt sem lájkolják, nem osztják meg.

Micsoda egy büdös, csatorna, szennyvízszagú duma, hogy éld meg az életed.
Pedig egyszerű. Nagyon egyszerű dolgod van. Legyél vidám, életképes, s ne rabszolga.
Ha nem tudod honnan jön a támadás, igen azt veszed észre, hogy panaszkodsz, hogy beteg vagy, elváltál, sanyarú a sorsod. Ki kért meg rá? Azt hiszed véletlen?
Minden olyan, mint a menetrend, előre megtervezték az életed, abban veszel részt, s véletlennek hiszed. Próbálsz rajta változtatni, de hova vezet? Megnézed a reklámokat, amik menedéket nyújtanak, meghallgatod a számokat, s felszabadít.

Csak egy kérdés, még mindig foglalkoztat, hogy mások mit gondolnak rólad, amikor táncolsz, vagy inkább nem is táncolsz?

Megtermékenyítésről gondolom, van fogalmad. Ez ugyanaz a játék, magasabb szintre léptünk. Már életben vagy, megszülettél, mi jön ezután? Segítek.
A móka ugyanaz, csak más a terep, az egész életed arról szól, hogy alkalmas vagy e.
S, hogy mire? Ez már csak akkor fog kiderülni, amikor teljesítetted.
Igen, tudom, lesz még ezután is kihívás? Nem tudom megmondani, tököm tudja, de hogy ez, ami körülvesz, átbaszás. Mióta rájöttem, hogy mire megy ki a játék hülyének néznek, de nem zavar, megtanultam kezelni. Amiatt, mert vesztesek ugatnak, mint veszett kutyák, nincs velük dolgom, akár a fogantatáskor, nem az számít ki mennyire okos, képzett, pozíció. Ha célba ér, akkor nem kell magyarázkodnia, mert ő fog életben lenni, megszületni. Erről szól az egész kibaszott megszületés utáni életünk is. Ha valaki képes felismerni, hogy ember, s azzá válik, emberként viselkedik, Isten útmutatása alapján, élet.

A világ vak, s ennél fogva megvakít.
Jó anyagiak, jó ház, jó család, jó autó, jó pénz. Mindig ez volt, ezzel programoztak végig, hogy légy büszke és hivalkodó, ne megalázott, s magadat még véletlenül se alázd meg.
Nagyon nehéz megalázkodni. Gondolj bele, hogy mivel jár. Bocsánatot kérsz. Még olyasmiért is, amit el sem követtél, csak, hogy működjön.

Visszataszító elmélet, csak olyannak ajánlom, aki tényleg életben akar maradni, s nyerni, ha szándékosan el szeretnék pusztulni, vagy beteg ember szeretnék lenni, akkor az anyagi javakban bővelkedést választanám.
De nem, egészséges ember vagyok, ami nem fog elmúlni, tele vagyok energiával, jó későn ébredtem rá, hogy rendelkezem vele, s mit tartalmaz. Nem dőlök el, nem sakkbábú vagyok, nem vagyok rahta a várólistán. Ez rád vár, adhatsz az orvosnak pénzt, költhetsz drága gyógyszerekre, a helyzet romlani fog, ezt már gondolom azóta fogod, amióta járod ezt a paraszolvencia, meg drága doktor úr utat. Na ehhez nekem soha nem lesz semmi közöm, ugye, hogy mennyire hihetetlen, ez van.

Te csak legyél gazdag, és költsd a pénzed orvosra!

Tegnap a Bajcsy-ban melóztam, klímát szereltem fel. Kardiológia, intenzív. Nem gyenge hely, ott naponta hullnak, mint a legyek. Behoztak egy faszit, akinek akkora pocakja volt, mint a Gellért hegy. Miután észhez tért az infarktus után, leszarta, hogy hol van. Elkezdte kérdőre vonni a profot, hogy most mi lesz, hisz ő befizetett egy Hollandiai nyaralásra.
A doki nagy lelki nyugalommal leintette, hogy magának nem nyaralásra van szüksége, hanem életre, s most éppen vesztésre áll.
A létrán álltam, szereltem valami elektromosat, de megállt bennem a tüdő az elhangzott mondat után, hogy velem is előfordulhat ilyen?

Szerencsére nem, s hogy miért? Bonyolult, ezt nem nekem találták ki, hanem neked, viselni fogod, belefutsz, panaszkodsz, s nem tudod az okát, hogy miért pont veled.
Futkároztam itt évekig a posztjaimmal, hogy elmagyarázzam, nem sikerült, még mindig beteg vagy és panaszkodsz, meg kullancs módjára ragaszkodsz az elméletedhez, hogy miért. A te dolgod, semmi közöm hozzá, hogy miért végzed ki magad, s miért nem az életet választod.

Ez az írásom azért született, mert kétségbe estem, reménytelenek, menthetetlenek vagytok.
Utóbbi hetekben sok orvos professzorral, s az osztályokon fekvő betegekkel volt dolgom.
Elhitték, hogy ennek így kell megtörténnie, ennyi. Akarok én ezen változtatni? Zavar engem, hogy valakinek a végbele ki van kötve az oldalára? Nem, nem zavar. Tudnék rajta segíteni, de már olyan szinten belétáplálták, hogy ez a sorsa, nem, nem érdekel.

Van nálam valami, ami nálad nincs.
Nem a sajátom, rám bízták, hogy amíg itt vagyok adjam át, de a világ olyan szinten elvakította az embereket, hogy hiába van ingyen, nem kell senkinek.

Jézusom.