2024. március 28., csütörtök

Gyorskeresés

Klíneltem

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Klíneltem

[kép]

Érzem a tavaszt a zsigereimben, bár most bizonytalanabbul, mint régen, hogy kétszeres energiával ébredtem, csak a vágyakozás van meg bennem olyan erősen.
Kicsit korábban keltem és fogtam egy seprűt, aludt még az egész ház, a család is.
Kimentem az utcára és összesöpörtem csak úgy, aztán fel is locsoltam körbe a járdát.
Rengeteg csikk, papírzsebkendő, sörös doboz, kutyaszar és minden más meg falevél.
Napokban megjegyezte az egyik lakó, hogy de szépen feltakarított Zoltán, fizet valaki ezért?

Nem, csak egyszerűen itt lakok, válaszoltam. Nem mindegy, hogy hova fogadok vendégeket és hova engedem ki a gyereket. Út szélén törött sörös üveg, asszony ha leparkol mindjárt 20 ezer, inkább felkelek egy órával korábban és nem marad egy porszem. Tényleg más hazaérkezni úgy, hogy a ház körül tisztaság van.

Volt egy alkalom, hogy a kukát nem húzta ki a ház elé senki, akinek feladata lett volna elutazott, aki meg meglett bízva (én) elfelejtette. De nem is ez a lényeg, hanem reggel jött a kukás autó és biztosan látta, hogy a kerítésen belül vannak a kukák, 2 lépés az út szélétől, de nem vitték el. Mikor felébredtem és megláttam először kétségbe estem, hogy mekkorát hibáztam.
De végül rájöttem, hogy valójában a köztisztasági alkalmazottak hibáztak, nehezen esik le nekik, hogy ez már nem a szocializmus.
Vagy ha esetleg panasz érné Őket, akkor a cég megvédené és mögéjük állna?
Biztos?
Felálltam a kukák tetejére és páros lábbal tapostam össze benne a szemetet, hogy férjen még bele arra a három napra mire újra jönnek.

Hát nem tudom, ha azt a munkát én végezném, akkor megállnék és besétálnék a kukákért, hisz rendhagyó eset, mindig kint vannak a kukák, biztos valami történhetett. Majd ha külön pénzel nem jutalmazna meg senki, bezsebelném a köszönömöt, az is hatalmas érték, főleg ha őszinte.

Ma már nem dolga senkinek semmi, nincs felelősség. Miután feltakarítottam és fellocsoltam jött egy srác és a még vizes járdára rúgta lábbal a taknyos papírzsebkendőt. Nem szóltam neki semmit, kimentem, felvettem és bedobtam a kukába, ami 2 lépés.
Kigondoltam egy érdekes dolgot, patentra felsepertem és lelocsoltam a járdát szépen, tényleg porszem sem maradt, de az út szélén ott hagytam a nagy kupac összesöpört szemetet, mint egy kisebb vakondtúrás olyat.
Ezt még gyerekkoromból hoztam magammal, mindig én takarítottam a tanyánkat, két szoba, konyha, kamra és gang. Férfi létemre imádok takarítani és szeretem a rendet magam körül és a precízséget. Tudjam mit hova pakolok, behunyott szemmel tudjam merre van és ott legyen. Jött haza Apám és dicsérgetett, hogy milyen szépen kitakarítottál, de mikor meglátta az összesöpört szemétkupacot, amit ott hagytam és közben már rég játszottam, akkor azonnal megszidott.
Soha nem sepertem lapátra a szemetet, nem raktam kukába. Patent rend, minden elvágólag, fénylik a padló de a sarokban ott egy szemét kupac. Hiába kíméltem meg a szüleimet egy hatalmas munkától, hogy végigtakarítsák a lakást, ami nekik teher, nekem meg játék, hiába. Meglátták a szemetet tornyosulni a szőnyeg végénél, amit felszedni és a kukába rakni kb. egy perc, nem. Ők ezért rendre megszidtak.

Gondoltam vegyük elő újra és poroljuk le az eseményeket. Sosem látott rendet csináltam a ház előtt és tényleg szép volt a szemnek, de egy vakondtúrást ott hagytam jól látható helyen és boldogságtól sugárzó arccal leültem a lépcsőre, bekapcsoltam a rádiót, rockfélóra vagy mi, napsütés és sört is bontottam.
Látszódott rajtam az elégedettség, a nyugalom, mint akinek semmi dolga.
Jól éreztem magam tényleg és már előre röhögtem magamban, csak tudnám miért nem vettem filmre.
Jött ki az egyik lakó és a boldogságtól sugározva, mint aki átvette a nap fényét és legszívesebben ugrálna virágok között, mert megtalálta Jézust, él a megváltó.
Köszönök neki mosolyogva. Tényleg. (nem ciki ennyiszer használni ezt a szót?)

Nem?

Kérdem hová megy, gellértbe, reuma, orvos, ingyen, de szépen feltakarított Zoltán, elégedetten körbenéz, mint ha része lett volna a munkában.
Aztán a tekintete rávetődik a szemétkupacra. Azt ott hagyja, vagy mi lesz, vagy elfelejtette?

Na ezt már szeretem, mikor nem játssza az eszét és nem keresgéli a szavakat, nem kombinál, hogy mi legyen a történet, hanem csak úgy ösztönösen kibukik belőle.
Hetekig eljárkál úgy, hogy a lépcsőházban ott egy leesett zsebkendő, hirdetési újság, csikk, cigis doboz, sörös doboz, egyszer még emberi ürülék is meg hányás.
Kikerüli, átlépi, nem néz oda, nem az Ő dolga. Csinálja meg más, azért fizetik, hogy legyen egy felelős, akit kérdőre lehet vonni, hogy miért nem szedte még fel, 3 napja ott van a lépcsőn.
Elbúcsúztam tőle, teljen jól a napja és már vártam a következőt, jó reggelt, szevasz. Segítsek valamit kérdem? Nem köszi, válaszolta ridegen.
Fasza.

Mi?

Faszául feltakarítottál, odabólint elismeréssel és somolyog az orra alá, beszáll és már csukná az ajtót mikor odatéved a szeme a szeméthalomra, aztán néz rám kérdően. Nem mondja ki, csak gondolja. Nem baj, nem is az a lényeg, ott volt a nézésben, most megfogtam.
Értetlenkedve elhajtott.

Érdekes, hogy alig van ember ebben a társasházban, aki fogná a seprűt magától.

Jön a next és tolja le maga előtt a levegőt úgy szalad, párosával szedi a lépcsőt.
Csak odavet egy szevaszt rámnézés nélkül és kulcs zörög. Riasztó pitty, néz jobbra, balra és feltűnik neki a rend. A kocsijától jobbra a szemétkupac, mivel ránézett tudja, de nem nézett rám, nem kérdezett semmit.

Apámnak van egy ilyen hülye szokása, hogy ebéd megevése után (tudom lehetett volna elfogyasztása is, de tényleg), ott hagyott egy falat kenyeret a tányéron. Azt mondja azt már nem tudja megenni, az nem esik neki jól.
Mindig ott marad a tányéron, ez már tézis. Mint ahogy én is takarítás után az összesöpört szemetet, bár a feleségem mellett leszoktam róla. Pontosabban leszoktatott, néha rám ripakodott és meguntam, jobbnak láttam felszedni a földről.

[kép]

Hozzászólások

(#1) ktg3


ktg3
őstag

mindig akármelyik írásodat olvasom rájövök h élnek még rendes emberek! :R

(#2) tkazmer


tkazmer
addikt

Érdekes, pont ma(ill tegnap) láttam egy embert a buszmegállóból, aki egy közepes méretű nylon zacskót szedett tele az út 2 oldalán, a földön elszórt szeméttel...

úgy tervezték, hogy kibirjon egy atomtámadást is. De nekünk komolyabb fegyvereink vannak, mint pl Béla bá, a földmunkagépkezelő

(#3) FPéter


FPéter
aktív tag

Guga ebben élen jár, én is tanúja voltam 1-2 éve A Járdatisztításnak. :))

Amúgy soha többé nem tudnék társasházban lakni a fentiek miatt. Mindig én nyírtam a füvet, én mostam fel a lépcsőházat, én én én.... Mert ha nem teszed meg, ők se fogják. És valóban: inkább elvégzem más helyett a munkát, minthogy én igyam meg a nemtörődömségüknek a levét.
Ezek apró problémának tűnnek, de az ember általános kedvét azért tényleg meghatározza, hogy milyen környezetbe megy haza munka után.

De ha valaki annyira nem képes, hogy felszedje a háza előtt a szemetet és ezzel valamennyit javítson az életén, akkor rögtön érthetővé válik, hogy miért él körülöttünk olyan sok ''nehéz sorsú embernek'' látszó egyén. Ugyanis ha ennyit nem tesz meg, akkor nagyobb lépésekre sem fogja elszánni magát egy sikeresebb életért.

(#4) zolle


zolle
tag

Ennyi elég a boldogsághoz. Lepucolod a járdát. Kitakarítod a szobád. Nekem a kocsimosás a legfelüdítőbb. És mennyibe tellene a taknyos zsepit az utcára kihúzott kukába dobni?
Biztos régen valami marha kitalálta hogy ilyen flegmának meg nemtörődömnek lenni jó, aztán azért ilyen minden ember. Pedig mosolyogni jó. Emónak meg depressziósnak lenni nem. Hiába divat.

ps: ha gugát olvasok, olyan érzésem van mint ha Zabhegyezőt olvasnék :D

(#5) pink75


pink75
aktív tag

guga, kedvet adtál az íráshoz:)

xxx

(#6) pink75


pink75
aktív tag

huhh vazz
most lesem, nekem is a Paulaner az egyik gyengém:)

xxx

(#7) joghurt válasza tkazmer (#2) üzenetére


joghurt
addikt

Tavaly a Föld napján felvételiztem egy közeli parkban (szemetet). Egy hét múlva ugyanúgy nézett ki, mint előtte. ''Hát efeknek, bafmeg?''

Különben meg ha mindenki csak napi egy szemetet szedne fel és vinne el egy szemetesig, folyamatosan tiszta lenne az egész.

A tej élet, erő, egészség.

(#8) Yaye


Yaye
őstag

Megmondom mi kéne ide, Szingapúr, az. Szemetelsz? $1000. (kb 130k HUF) Megint szemetelsz? $2000 és javító-nevelő közmunka. Tízszer is meggondolná mindenki hogy tahó módjára elszórja-e a mocskát szanaszét. De kár is álmodozni, ez egy ilyen ország... :(((

(#9) Huma


Huma
addikt

Hát nem tom. Dicséretes ez a nagy takarítási mánia, de én nem csinálnám az biztos. Más szemetét nem szívesen takarítanám fel. Hozzáteszem és sosem szemetelek. Üres csoki papír be zsebbe a legközelebbi kukáig (úgyis benne felejtem és egy hónap múlva dobom ki), az egyetlen dolog amit esetleg eldobok azaz élelmiszer pl.: kenyér, almacsutka de ezeket is csak a ”vadonban” bokor alá mivel úgyis lebomlik ill. megeszik az állatok (ez kb. félévente egyszer esik meg, általában ezek is inkább egy ideig zacskóban érlelődnek benn a táskámban).
Mindenesetre minden tiszteletem a cikkíróé. Én tavaly szedtem szemetet természetvédelmi területnél autóút mellett. Nem volt kellemes érzés (sz@ros pelenka és tsai), de utána jólesett látni a különbséget.
Szerintem nem az a hibás aki nem takarít fel hanem az aki szemetel.

Mod: Egyetértek Yaye-vel.


[Szerkesztve]

Izospórás harasztok: Sporofitonjuk sporangiumaiban haploid meiospórák keletkeznek.

(#10) Xantomas válasza zolle (#4) üzenetére


Xantomas
őstag

Guga írásai tényleg jók, ráadásul a 4. írása után lehet tudni a címből, hogy Guga alkotta.

Én is érzem a tavaszt. Falak közé zárva, fekvőgipszben a ZH időszak kellős közepén. Csakis azért, mert adtam a tavasz hangulatának, és hívott a természet.

Nem az egyszerű társasházak a durvák szemétügyileg, hanem a nemtörődöm, újgazdagnak látszani kívánó proliclasse. Lépcsőház takarítás, kukák kihordása, fű lenyírása nekik smafu. Aki pedig megcsinálja mert zavarja a kosz, a fölös szemét, vagy a gaz a kertben, azt megszólják. Ha valaki rózsákat ültet a ház köré, simán lelegelik. Ha kertfelújítás van, gallyazás, elburjánzott fák kivágása, akkor nem hogy segítenének a fölösen gallyakat elhordani... ott rohad 2 hónapig a kert közepén, mert a normálisabb azt mondja hogy csinálja az aki anyagilag is hasznot húzott belőle. Rúgjatok meg, de eddig bárkit kérdeztem, mindenki azt mondta, hogy a megszokott az, hogy aki kivágja a fákat, az el is szállítja, és beszámítja a fa árát.
Van aki a csikket, papírzsepit bedobja a gyep közepére, a hétvégi esti dorbézolásuk után otthagyják a szemetet, sörös dobozokat.
Ez nem egy park bakker, hanem az otthonuk! Akkor mit csinálhatnak a közterületeken?

Mátyásföld állítólag Pest Rózsadombja... eh, nem vettem még észre, néha olyan mint egy putri.

"Megint eggyel hülyébb vagyok, mint tavaly"

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.