2019. június 18., kedd

Gyorskeresés

How to make evolution?

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Angol nyelven mérkőzik egymással a kreation és az evolution.

Vegyünk egy példát, s vessük górcső alá. Számomra úgy tűnik, hogy óramű pontossággal működik a világ, s minden teszi a dolgát, kivéve az embert.
A méh virágzáskor bibét látogat, a hangya lebont, a keselyű tetemet koncol, a kígyó apró rágcsálókra vadászik, holott ő is célpont, s amikor valami madár a karmai közé kapja, s a levegőbe emeli, s a fészekbe viszi ízekre cincálva a fiókáit megetetni, hát lehet ezt fejlődésnek nevezni?
Kakukk mikor döntött úgy, hogy nem épít saját fészket, hanem a tojásait más madarak fészkébe rakja? Volt olyan, hogy a kakukk madár költött? Mi motiválta arra, hogy elhagyja eme szokását?

Kezdjük az ősrobbanásnál. Bármelyik film elkészült, s a világegyetem tágul, bolygók gravitációja, érthető. De arról egyik film sem beszél, hogy amiből az ősrobbanás elindult, az hogyan alakult ki. Ez tök olyan, mint ha jönnének az UFO-k, s mindenki tapsikol. Én viszont feltenném a kérdést akkor is, hogy és Ők? Honnan származnak? Magukat teremtették, vagy evolution? Ha nekik sikerült evolucionálni, akkor a világegyetem végtelensége folytán nem csak nekünk, s nekik, hanem még vannak, csak idő kérdése. S, ha már megismertük az első UFO-kat, akkor a következő megismerés neve mi lesz? UFO-k letudva, de minek megállni, ne már!

Miért szégyenteljesebb az, ha a világot egy alkotó teremtette, mint az evolúció?
Miért érzi mindenki azt, hogy ledegradáló, megalázó számára az, ha van Isten, aki gondoskodik róla, mint apa a gyermekéről? Véletlenül van magnetoszféra, ami a föld közepén forgó, s fortyogó vasmagnak köszönhetően megvédi a föld élőlényeit attól, amit a Marson nem élne túl?

De kezdjük az elején. 4.5 milliárd évvel ezelőtt összeütközött a Terra és a Teia (Theia, Ceia), a két bolygó ütközéséből kiszóródott anyagból keletkezett a hold, szép kerek, árapály. Frankó.
Kérdésem a következő, honnan tudják a tudósok a 4.5 milliárd évvel ezelőtt terrának, vagy földnek ütközött bolygó nevét? Mi van, ha az UFO-k teljesen más néven hívják? Háborút fognak kezdeményezni, hogy kinek jut a név? S az UFO-kon túl élő más evolúciók, ha idelátogatnak, s az emberiség a homlokához csap, hogy izé, másodlagos UFO látogatás, erre nem számítottunk, ők pedig közlik, hogy nagy szart volt evolúció, meg terra és teia ütközés, meg kiszóródás. Mi vagyunk azok, akik mindenkit csak álmodnak, a világ nem létezik, s most azon nyomban felébredünk.

A föld lakosai elkezdenek könyörögni, hogy dream lécci ne, álmodj tovább bennünket, lehet, hogy rémálom, de ígérjük, hogy megváltozunk. Aztán egy rémálom mióta tehet ígéretet arra, hogy megváltozhat? Abból csak felébredni lehet. S, ha azt mondom, hogy ez az UFO-k utáni felismerés, láz, ami az emberiséget valójában izgalomba hozta, s jött az, amit a nevén nevezni nem lehet, mert ismeretlen számunkra, hisz csak álmok vagyunk, azt válaszolta, hogy köszi nem, felébredek.

Kérdés, hogy ki, és honnan, s hová?

Miután felébredt, felült a fészkében, elkárogta magát az éhes fiókáit látva. Szárnyait széttárta, s alálendült. Embert kapott a karmai közé, a fészkébe cipelte. Jöttére a fiókák a csőrüket tátva visongtak. Az ember még életben volt, amikor látta, hogy mi lesz a sorsa.

Közben egy párhuzamos dimenzióban robotok tüntettek jobb akkumulátor cellákért.
A robotrendőrség kénytelen volt beavatkozni a robotkormány utasítására, sok rendőr és civil sérült meg. A híradó is bemondta.

Az álmodó forgolódott az ágyában, a homloka verejtékezett, levegő után kapkodott, s úgy ült fel, mint, aki fuldokolva jön fel a víz alól. Próbált visszaemlékezni arra, hogy mit álmodott.
Csak nehezen elérhető foszlányok, piknolepszia. Megnyugtatta magát, hogy oké, semmi gond, már felébredtem, ébren vagyok. Hideg vízzel lemosta az arcát, s belenézett a tükörbe.
Na akkor fogta fel az egésznek a lényegét. Kint és bent a végtelen. Az idő nem létezik, nem is álmodtam, még most is tart, és változom. Kérdések merültek fel benne, amire nincsenek válaszok. Mielőtt megőrült volna teljesen hétköznapi dolgokkal foglalta el magát, mondván a munka megfegyelmez, s méltóságot ad. S aztán eszébe jutott a szorgos hangya.
Az is, hogy a hangya nem demokráciában él, nem tud szavazni.
Elhasalt a padlón, mert hűs volt, megnyugvást remélt. A fejében cikáztak az ijesztő gondolatok. Ki vagyok én és honnan? Válaszra várt.

Az evolúció nem válaszolt, csak fejlődött, válaszadásra képtelen, de fejlődőképes folyamat. Vessen magára, akinek lelke és kérdése van.
Az álmodó, aki mindenről tehetett, de nem ember, nem Isten, nem angyal, nem UFO, nem evolúció, csak elméletileg a terméke felegyenesedett. Eltökélte magában, hogy a végére jár. Kideríti, hogy mi az igazság. Elindult az ajtó felé, s lenyomta a kilincset.

Egy zöld maszkos, szemüveges férfit látott maga előtt, aki kérdéseket tett fel neki.
Tudja a nevét? Tudja, hogy milyen nap van? Tudja, hogy mi történt magával?

  • Nem lehet hozzászólni
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.