Még a táborban dolgoztam, volt egy gyermekcsoport nevelőkkel, eljöttek hozzánk látogatóba, ide fel a hegyre. A tanárnő a nyuszikat látva tette fel a kérdést, a gyerkőcök csak ujjongtak a láttukon, simogatták őket. Kérdeztem tőle, hogy vega, hogy problémát jelent? Elmondta, hogy jobbára csak zöldségeket eszik, tojást és halat. Meséltem neki róla, hogy nálunk a hallal hogyan szokás. Van egy erős és brutál éles késem, egy másodperc alatt átvágom a fejét, szó szerint lenyisszantom, észre sem veszi, persze a standard az, hogy fejbe kell kólintani előtte. Szomszédink (nyaralóövezet) hétvégenként mennek horgászni, s vasárnap, amikor félrészegen kóválygok a kertben a bogrács körül, indulnak haza, s nincs kedvük kínlódni a megszerzett zsákmánnyal, így nekünk ajándékozzák.

A hölgy kiakadt a monológomon, hogy jaj ne beszéljek róla, mert nem bírja hallgatni.
Mit tett volna a múltban, amikor lemészárolták az embereket, családokat a saját családtagjaik szemeláttára? Na jó, volt egy éjszakai műsor a Kossuth rádióban, délvidéki mészárlás/betelepítés. Az érintettek megszólaltak, hogy megtalálták a tömegsírt 10 év után, s úgy ismert rá a férjére, hogy az ing, ami rajta volt, aznap vasalta neki. A beköltözők is megszólaltak, hogy a kályhán még a leves meleg volt. A műsor felénél már én is lekapcsoltam, éjszaka volt, aludni szerettem volna, valami pihentető dologra vágytam, rádiószínház, vagy ilyesmi. Ingerküszöb, mindenkinél más.

A tanárnő természetesnek vette, hogy a tyúkjaim tojásokat tojnak, s elfogyasztjuk őket egy-egy vasárnap, csak úgy kandikál ki a lába a fazékból, ez a helyén volt számára. De megriadt a gondolattól, hogy a nyulakat is megesszük, kikérte magának, s hevesen tiltakozott.

2013 május elején hoztam a kezdő állományt, 3db bak, 3db nőstény, aztán lássuk ki marad játékban alapon. 3 helyről vásároltam őket, s az egyik alomból bekerült egy fertőzés, májkövesedés, ami eluralkodott rajtuk nagyon hamar. Az első nyuszi magától elpusztult, ült, nem evett, enervált volt, nem mozdult. Elkülönítettem, s reggelre mehótt.
Következő nap a kedvencem ült le, nem reagált semmire. Arra gyanakodtam, hogy felfúvódott mindkettő. Hívtam segítséget, hogy mutassa meg, hogy kell levágni. 15 perc múlva a fagyasztóban tendált. Egy nap múlva már nem totojáztam, magam vágtam le azt, ami leült, s lázasan kezdtem keresgélni a megoldást a neten. Aki előző nap segített a feleségével, elmondta, hogy mi a problem, májkövesedés. A hús nem fertőző, csak a nyúl mája ment tönkre, s lett tőle beteg. Hja, érdemes megemlíteni név szerint is őt és a feleségét, hálám üldözni fogja őket egy darabig

Viszont nem jut eszembe a házaspár neve, nálam nem működik a módszer, hogy elkezdem sorolni az ABC-t, s hátha beugrik, LMNO-nál lefagytam, be kellett mennem az ósdi Nokia 3310-ért, hogy meglessem. Balla, az alattunk lévő utcából, jóformán cserekereskedelemben vagyunk velük. Én számítógépet javítok nekik, ők tojásokkal honorálják. ITT AZ IDŐ! Ismerős valahonnan, érdemes rághangolódni, mert mindjárt megnyomják a piros gombot, s az, aki a pénzre van ráutalva éhezni fog. De ez csak egy kis morzsa a sok infóból, volna még mit mondanom, de nincs kinek. Egy elpusztításra ítélt világban, aki túlélő, az olyan, mint az ondósejt. Megtermékenyítés közben nem lehet empatikus. Vagy ő, vagy a másik, s az egyik győzni fog, így születtél meg, másokat magad mögé utasítva te lettél az első. Ez nem humanizmus, még, ha hiszel is benne, születésedkor nem voltál humanista, másképp nem születhettél volna meg.

Na de vissza a nyulakhoz. Tanátam egy filléres módszert, amivel megállítható a fertőzés. Ultraseptil az ivóvizükbe, másnapra minden rendben volt, nagyon gyorsan hatott, azóta is minden stimmel, nekiálltak alagutakat ásni, mert, hogy szabadon vannak a tyúkudvarban. Ami a szomszéd irányába mutatott, azt betemettem, a többit nyitva hagytam nekik. Elvileg most lesznek ivarérettek, s szaporodni fognak, s igen, meg fogjuk őket enni, mert nem azért tartjuk, hogy gyönyörködjünk bennük. Vagy is igen, szépek, aranyosak, jókedvre derítenek, mert hajnalban nagy csinnadrattát raknak, s amikor alszok kint az udvaron, arra ébredek, hogy üzekednek. A nyulak késő este és hajnalban aktívak.

Ugyanígy tekintenek ránk a mindenkori politikusaink, bár nem szeretem a szót, s nem is járok szavazni, de mindenkit becézgetnek, magához édesgetnek, a végén viszont mindent elvesznek. Én is bejárok a tyúkudvarba naponta többször is, táplálom őket, szeretgetem, a nejem irigyli is, mert, ha ő megy etetni nem szaladnak elébe a tyúkok. Viszont konzekvensen, előre eltervezve, a fazékban végzik, előtte viszont felhizlalom őket, hogy legyen mit. Így működik a politika minden világtájékon.
Elvesznek tőled mindent, hiába vagy tündérke, ellene tenni semmit sem tudsz. Lehet kimenni tüntetni, hazamész, elvernek, becsuknak, vagy mehetsz az általuk pénzelt bírósághoz jogorvoslatért, reménytelen. Tudom, hogy szarul hangzik, ez van, nincs mit szépíteni. Marad a tudat, hogy egyenes gerinccel csapnak ketté, mert te még emberként viselkedsz. Hja, van megoldás, de az nem szimpatikus senki számára, mert ugyanez a kőmíjes kelemen banda lejáratta, s így ha tálalják eléd, csak nevetsz rajta, be vagy programozva, aszerint viselkedsz, ahogy ők megtervezték.

A harmadik nyúl, ami kényszervágásra került, szintén kedvencem volt, nagyon barátságos, odajött hozzám, felugrott az ölembe, s amikor láttam, hogy beteg lett, nem gondolkoztam, felesleges az időt húzni. Nem érzékelt semmit belőle, megsimogattam, felemeltem, letettem a földre, s egy másodperc alatt kivégeztem. Elszorult a torkom, ahogy láttam a levágott fejét tátogni, nem érdemes haszonállatokkal barátságot kötni. Kőműveseknél szabadon alapszabály.

Hja, volt egy kukorékom, szerencsére már múlt időben. Elcseréltem pálinkára, elsőként kukorékolt, vagy is próbált, elég kezdő módon, jókat röhögtem rajta hajnal fél ötkor, amikor a legjobbat durmoltam az udvaron. Nem kukorékolni akart, hanem válaszolt. Messziről ide hallatszik a kakaskukorékolás a faluból, őket utánozta, hogy ő is kakas, szeretné megmutatni.
Röhögcséges módon tette, rövid, elvarrt kukorékolás, ami inkább a béka brekegésére emlékeztetett. Amikor hoztam őket, vagy is a nejem volt a küldönc, 21 kis öklömnyi, négyhetes cuccal állított be. Azonnal kívül voltak a kerítésen, mert még átfértek a lyukon. Szúnyoghálóval oldottam meg. Pár napja kakosodnak, jóval több kakas van köztük, mint, amire számítottam. A kis fehér belelendült, s elkezdte gyepálni a többi kakast. Volt egy nála megtermettebb alkat, akit meghagyok, mert szemre, viselkedésre jól végzi a dolgát, elintézte, megverte. De minden reggel ment a cidri. A fehér kopasznyakút el kellett választanom, amíg a kávé le nem főtt, s meg nem ittuk, utána le volt nyugodva. Jött egy ügyfél a faluból, s rácsodálkozott a tyúkudvarra, hogy itt az üdülő övezetben, jaj de szépek, s nincs kakasa, mert levágta, vérmes volt, többször rátámadt. Elkérte a fehéret, én is megszabadultam egy tehertől, pálinka lett a vége. 15 tyúkot bíztak rá, a Tengerszem Panzióval szemben, ha esetlen kakas kukorékol, na az tőlem származik, s a nejem elrakta a pálinkát, a barátnőivel nemsokára kiruccannak Miskolcra bulizni, ott isznak áldomást a kakaskára, jóféle pálinka, nem kóstoltam bele, csak az illata.

Na most megzavart a nejem, kell neki az olló. A tyúkól bejáratánál hagytam, apósom megmutatta, hogy miként kell levágni a csirke tollát, hogy ne sérüljön. Elkezdtek kirepülni a kerítésen. Azt sem tudom, mit akartam mondani, legyen mondjuk pálinka, szezonja van.

Melyik volt előbb, a tyúk, vagy a tojás? Itt az egyszerű válasz, a kakas, és ennyi

Lehet így lezárni egy témát?
Ugye nem, valami még hiányzik
Itt a vége, ne fuss el messzire véle, mert még nem fejeztem be, a kommentekre meg kár pazarolni az energiát. Tudom, hogy „guga hülye vagy”.