2012.12.21-ét túléltük, öröm és boddotááá, jöhet a következő, már mindenki bátran és kórusban zengi röhögve, hogy rajtam/rajtunk még a világvége sem fog.

Next level.

Karácsony bazdmeg, nagyobb lapostévé, rohangásznak, mint pókok a falon, az a fa nagyobb kell, hogy legyen, mint másé, drága ajándékok, még szerencse, hogy 3 napig tart, mert be lehet osztani az időt. Első feleséghez az első gyereket, és a nagyik sugárzó arccal tukmálják rá a hasznavehetetlen szarságokat, hogy ugye örülsz? Jézusról szó sem eshet, áprilisban lomtalanítás, az ajándékot majd vagy kidobjuk, vagy becseréljük, ahol vásárolták. Második feleség már kicsit zsörtös, mert készülődött apait, anyait, az asztal terítve, de a hangulat morcos. Az ajándékok itt is rendben vannak, a harmadik feleség kötelességének érzi 26-án leszólni, hogy ő drágábbat vett, és finomabbat főzött. Frusztrált az egész, Jézusról egy szót sem, mert ez az ő születésnapja, ami a bevásárlásról szól, és arról, hogy mit zabálunk, mit rakunk bele a belünkbe. Ennyit a karácsonyról.

De, ha már így beleszaladtam elmondom nálunk, hogy megy. Sehogy, nincs jelentősége, nem öltözünk ki, nem rohanunk a templomba egy sablon prédikációért, s nem dobunk a perselybe.
Van két gyerkőc, miattuk van egy csenevész, legkisebb kapható fa, alatta minimal ajándék, két puszi, eszünk, mint máskor, s részünkről letudva. Szerintünk Jézus rossz helyre született, elnavigálta magát, rossz volt a gps, mivel senki sem az ő születésnapját ünnepli karácsonykor. Vagy tévedek? Nálatok főszereplő volt, végig Jézusról beszéltetek? Na erről ennyit. Skip Jézus.

Next level.

Szilveszter zzeg.

Durrogtatás, pezsgő, és fogadalmak, amit rendre elbuknak. Megfogadják a fészbuk előtt, hogy több időt töltök a családommal fészbuk helyett, és ezt kiírják a fészbukra. Sokan lájkolják, ezen felbuzdulva visszalájkol bármit, amit a lájkoló közzétett, mert ciki lenne, ha nem lájkolná, mókuskerék. A fészbuk a világ segglyuka, senki sem kíváncsi a másikéra, mindenkinek van. Eljön az éjfél, a szabadkőművelési központból ránkszabadított köztársasági elnök szép beszédet mond, könnyekig meghatódunk, ez a dolgunk. Aztán jön a csillámdurda, minden háznál van rakéta, ünnepelnek, igyekeznek túltenni egymáson, minél magasabbra, minél hangosabban. Másnap jönnek a helpek, segíts ég, segítsen az ég, mert elveszett a kutyám, de legalább chippelve van. Nem szóltak előre? Vagy tíccsák be bazzeg a szilvesztert, mert rohadt mocsok az ember, hogy nincs tekintettel se kutyára, se macskára, csak önfeledten ünnepli a rá váró nihilt, ami már régen jelen van az életében.

De, ha már így beleszaladtam elmondom nálunk, hogy megy. Sehogy, nincs jelentősége, este nyóckor lefekszünk aludni és szarunk a saskabaréra, egyáltalán van még? Vagy frissítették baginacsára? Már rég lemaradtunk, évek óta magasról, és páros lábbal szarunk a szilveszterre, a dudaorrú Bach Szilviánál és társainál elvesztettük a fonalat, igénytelen és jellegtelen humorral bombázzák az agyakat, reflexből kikapcsolja az ember a tévét, évek óta nem is nézem.

Next level.

Még mindig szilveszter, december 31.

• xy
hívjál már fel ha van 2 perced, nagyorrú
•
22:19
Zoltan Zvolenszki
Fogalmam sincs hol a telefonom, be vagyok baszva úgy, ahogy elő van írva. Kérdezz tőmondatokban, lehet válaszolok, de ha megírod a számot itt, akkor holnap tisztán felhívlak. Nincs meg a számod, sem nagyorrúaknak, sem jelentéktelen faszkalapoknak nem őrizem meg. Tényleg sokat ittam, ma ne várj tőlem semmit.
•
22:20
Zoltan Zvolenszki
A számod nem tudom, de szóltam az asszonynak, hogy sürgősen keresse meg a telefonom, mindjárt hozza, ha neked megvan csörögj rám, és visszahívlak 20/2343346.
•
22:20
xy
akkor azé nem vetted fel..csak azt akartam kérdezni, hogy van-e kedved holnap estétől velem megtenni vagy 3200 kilométert autoban?
persze ha kijózanodsz addig és nem borul a terv..
•
22:21
Zoltan Zvolenszki
Van, ez nem kérdés, impróban utazom,.
•
22:22
xy
remek..06205257745..ez a te számod?
•
22:22
Zoltan Zvolenszki
Szarok rá, hogy hova, de én vezetek erről álmodtam ma éjjel.
•
22:23
xy
jó, akkor majd odacsavarozok az anyósoldalra egy fa(k)ormányt
•
22:23
Zoltan Zvolenszki
Na majd anyád utazik veled bazge, 20/2313346, a nejem olyan sürgősen mozdult, hogy ihaj. Minek telefonálni, írjad a lényeget.
•
22:25
xy
eddig 99%, hogy tesómat haza kell vinnem kocsival, nem repülhet, bonyolult majd elmesélem..
•
22:26
Zoltan Zvolenszki
Oké, értem, nem a repülés a lényeg, hogy jövök én a képbe?
•
22:28
xy
nincs kedvem egyedül végignyomni a visszautat, rád gondoltam, hátha hozzámszólnál ha már éppen ott vagy..
•
22:28
Zoltan Zvolenszki
Tényleg rühellek telefonálni, még bebaszva is jobb vagyok pötyögve, nyögd a lényeget, mi közöm? Közben olvastam, oké, számíthatsz rám, a visszautat megoldom, ennyi, boldog vagy?
Hja, hogy a visszaúton is velem leszel? Őőő izé, de nem vagy buzi remélem :d
•
22:30
xy
vezetni nem fog kelleni, de lehet..most éjfélig eldöl, hogy 100% lesz-e a 99%..igen, veled leszek..odafele 3an megyünk, vissza csak ketten
•
22:31
Zoltan Zvolenszki
Oké, akkor most komolyan írok, nincs életem, már tudod, hogy kié vagyok, ha te azt mondod azé vagy, akkor ott vagyok, a te életed az enyém, ne szopjuk egymás faszát. Megyek, ennyi.
Vezetni meg szeretnék, nincs jobb annál, amikor mindenki alszik és árokba fordulni, imádom.
•
22:32
xy
megbeszéltük..ide már nem írok, majd a mobilodra küldök egy üzit, hogy nagyjából mikor-hogy-merre-meddig..
•
22:33
Zoltan Zvolenszki
Túlbeszélve, takaródj innen, ne terhelj tovább ivadék megvárom, amíg az orrod is ideér, utána lájkolom.
•
22:43
Zoltan Zvolenszki
Megjött. Ne zaklass tovább csak akkor, ha szükség van rám, léptem az asszony mellé az ágyba. Előtte gyere le Bánkra, kihagyhatatlan. A bungiban már elég sokan sírtak, legalább nézd meg, hogy mennyire párás, ha nem is vagy meleg.
•
22:46
Zoltan Zvolenszki
Baszki, ennyire még az asszonyért sem voltam képes, amit érted megteszek de megtisztelő, hogy engem kérsz fel, alig ismerjük egymást, biztos van jobb haverod, akit évek óta ismersz, engem csak egyszer láttál, s akkor is rosszul. Na ennyi volt részemről a fasszopás, megyek be. Ha valami kell, hívj és megyek, az asszony már rábólintott, tudja, hogy hülye vagyok, téged még nem is látott, de látatlanban hülyének néz, meg is érdemled, ha én leszek az útitársad. BUÉK!
•
22:46
xy
nem tudom kihagyni, valahogy fel kell hogy vegyelek, odafele nem időzünk, visszafele sanszosabb..üdvözlöm a nejedet, neki boldog új éve lesz ha pár napra megszabadítom a nagy duda orrodtól..
•
22:51
Zoltan Zvolenszki
Meg tud szabadulni tőlem, ha akar, de nem teszi, ezt bóknak veszem, néha elengedem, de siet vissza, nem is értem tényleg megyek be hozzá, mert uncsi itt kint egyedül, neki meg bent. Már minden durva hozzászólással megpróbálkoztam, hogy lerázzalak, feladtam, tőlem reggelig nyomhatod az üziket, már nem válaszolok A lényeg, hogy szólj, hogy mikor és hol, átütemezem magam. Nem lesz nehéz. Mára ennyi volt, pezsgősbuborékosat a testvérednek, meg aki ott van, én már nem vagyok csak jövőre. Ne áruld el nekik, hogy milyen szar lesz. Hja, úton lesz paripa?
•
23:10
xy
na most intéződött el a járgány, igen lesz paripa
• kedd
•
12:48
Zoltan Zvolenszki
Gép előtt vagy orrképű?
Tök mindegy, szerezz hóláncot, anélkül nem szabad elindulni, mert ha van hó, ha nincs hó, ha a kinti rendőrök megállítanak, elsőnek azt nézik és a téli gumit. Írd meg a pontos címet, hogy hova megyünk, beütöm a gps-be.

Next level.

Eljött a nagy nap, január elseje, újév első napja, gondoltam nem eszek, minek szarnám végig az utat, így folyadékot is alig veszek magamhoz, ne miattam kelljen megállni. Nejem főzött parlagfű, menta és komló kombó teát, a nagyobbik fiam, amíg pakolta az utazótáskát, én addig próbáltam pihentetni az agyam, és kikapcsolni.
Este 9h-kor futott be XY, egy 9 személyes Ford kisbusszal. Mondtam is, hogy milyen hülyeség őt őrizni, miközben ő őr. Benyújtották az igényt pisikakára, mert többen is voltak. Érzéki búcsú a nejemtől, és már is úton voltunk. A történet lényege, hogy XY nővére terhes, és az orvos nem javasolta a visszautat repülővel, így a kislánya, aki 5 éves, és a férje, aki nem tudom hány éves, de ugyanazt míveli, amit én, informatikus, de neki van róla papírja. Szóval ez a díszes társaság útban volt Brüsszel mögé egy kisvárosba. Hogy nekem mi keresnivalóm közöttük? Csacsogni, szóval és ébren tartani a sofőrt + ha a helyzet úgy kívánja, akkor leváltani.
Menet közben akadt egy kis gond a gps-el, magyar hangja Eszter. Előző utunk alkalmával kipipáltuk az autópályákat, s ezt észben tartva, szünet nélkül mellénavigált, holott Brüsszelig és vissza csak és kizárólag autópályán szerettünk volna közlekedni, kerülve a földutakat. XY sógora angol származású, így átállítottam angolra a menüt, hátha többre megy, nem ment. Majd XY nővére próbálkozott, aki szintén perfekt, hogy belőtte az úti célt, de nem érti mi a baja a gps-nek az autópályákkal. Enyhe rutintalanságok után már az M0-áson tepertünk. Magyarországnak annyi, elhagytuk, eszembe jutott Orbán Viktor 2012-őt beharangozó beszéde, hogy szükség lesz viharkabátra, és esernyőre. Mi is kapunk, vagy ez csak nektek jár?
Ausztrián megállás nélkül, Németországban álltunk meg először, és eszembe jutott az ötödik elemből, hogy megkérdezem az első embert, aki utamba akad, hogy maga német? Nem volt nálunk lóvé, csak a kártyán, így a klotyóhoz kérnünk kellett, de nem is kellett, mert XY azonnali megoldással állt elő, hogy itt van 1-1 euro. Micsoda világ, már az ember szaporája is pénzbe kerül. Nincs ingyen a születés, az élet drága, a halál is pénzbe kerül, a pap behunyja a szemét, amikor bevasalja és kántál. De, hogy ezért is pénzt kérjenek? A fiam a mellettem levő klotyóban tevékenykedett, előbb végzett, s harsányan felkiáltott, hogy apa nézd! A budi önmagát tisztíccsa, körbejár az ülőke, illatosít, nem is volt kedvem leszállni róla. Ennyit a németekről. Hja, mert, hogy megvilágosodtunk, és alkalmunk nyílt körbenézni. Megállapításom szerint, ha németek találnak egy kis dombot, vagy kitüremkedést, azonnal kötelességüknek érzik, hogy oda templomot és kastélyt építsenek. Felfelé törekednek. Nem elég, hogy az építőanyagot fel kell hordani, ha Istennel szeretnének találkozni, akkor az is időbe telik, és jókora szuszogásba, mert mire oda feljutnak, hát nem mondom. Én inkább a völgybe építettem volna, akkor elég lett volna legördíteni a sziklákat és arra építkezni.

XY vezetett, a német-belga határra értünk, a gps (magyar hangja Eszter) értesített, hogy ön Hollandiában van, mire kinyomtam, hogy nem szeretném elolvasni a hollandokra érvényes tudnivalókat, addigra újra a németeknél voltunk és azt kellett kinyomni. Azt sem szeretném tudni, majd végre benyögte, hogy ez már Belgium. Valami benzinkutat kergetett az autópályáról letévedve, és apró sövényeken, csapásokon kanyarogtunk, a gps meg össze-vissza beszélt, hogy hol itt vagyunk, hol meg ott. Belgiumban találtunk egy benzinkutat, megcsapoltuk, a wc kulcsos volt és koedukált. Nem volt türelmünk kivárni a hölgyet, aki előttünk délcegen bevonult az ő székének rekedésével. Beálltunk egy kamion takarásába és uzsgyi tovább.

Kicsit vissza időben, mert eszembe jutott egy jó sztori. Angolul csak annyit tudok, hogy hleba, de az is oroszul van. Szóval XY sógora vezetett, éjjel volt, Passaunál ébredtem, osztrák-német határ, a csávó 160-al rongyolt bele a 60-as táblába, mindkét oldalt Police. Önkéntelenül is felrémlett a feliratos filmekből, hogy slowly, slowly, de nem hallgatott rám, és nem is eredt a nyomunkba senki, pedig sikítottam. Kicsit rám jött a hasmenés, és megpróbáltam összerakni ezt angolul, hogy ha sor kerül rá, akkor mit kell, hogy mondjak? Possible stop here make shit? Erre szerencsére nem került sor.

Belgiumból nem láttunk semmit, megérkeztünk, kirakodtunk csomagokat, családot, kicsit angol kertvárosi elit környezet, ahol fingani nem illő. Bedobtam egy kávét, ami azonnal kiütött. Tervbe volt véve, hogy innentől én vezetek. Készültem rá lélekben, hogy vajon milyen lesz a Suzuki után, de nem jött. XY vezetett, mint a gép. Kicsit bementünk a városba tankolni, minden lámpánál kamera. Magyar hangaj Eszter új fogalmat tanított, miszerint piros lámpán áthaladást a kamera rögzíti, tiszta 1984, minden méteren kamera, megfigyelnek és rögzítik minden lépésedet.
Next level.

XY-tól csak annyit kértem, hogy hadd vezessek nappal, világosban, mert ugyan már vezettem autópályán Suzukit, Bécs és Bánk oda-vissza, de ez egy idegen autó, kisbusz. Valahogy megfelejtkezett róla, mert csak akkor jutott eszébe, hogy átadja, amikor 200km-re volt Passau. Nagy lelki nyugalommal ledőlt hátul aludni, én meg befeszülve, halálfélelmemtől vezérelve beálltam a szélső sávban egy kamion mögé, mondván ez biztonságos tempó, követem. A nagyobbik fiam az anyóson keverte a kávét, amit elszürcsöltem, és még rosszabbul lettem.
Nagyjából 24 órája nem aludtam, csak ilyen pár perceket bólintva. Mondtam a fiamnak, hogy ott van a táskámban a Frontin, adjon belőle, az majd rendbe hoz. 20 perc elteltével már nem érdekelt semmi. Hatott, hiába villogtak a szembejövő sávból a kamionosok, hogy reflektorral megyek, lekapcsoltam neki, és megmutattam, hogy nincs más csak ez, mert az országútinak kampec, egész úton reflektorral közlekedtünk. Tapasztalatom semmi, ez a német autópálya, ahol nincs sebességkorlátozás. XY csak, annyit mondott, hogy 110-120 az ideális, tartsam a tempót. A fejemben volt az is, hogy az autópálya az csak egy olyan hely, ahol nyomni kell a gázpedált, és a tükörbe nézni. Mentem a kamion mögött biztonságosan a szélső sávban, és lestem a tükröt. Megjelent egy fénypont és azonnal mellettem volt, majd elsuhant. Így hogy a picsába előzzek? Mikor szünet volt kipróbáltam. Jó kis cocó, azonnal felgyorsult és ahogy odaléptem, már is suhanbongó. Csak a tükröt figyeltem, ha valami feltűnt mögöttem, akkor nem kockáztattam, lehúzódtam egy kamion mögé. Ahogy csillapodott a forgalom és mentünk bele az éjfélbe, egyre kevesebb volt a fénypont. Zavart a sötétség, a kialvatlanság, és az, hogy lassan haladunk. Megvártam, amíg megelőz vagy 4-5 autó, és a nyomukba eredtem, lemaradtam vagy 100 métert és legalább láttam az autópálya kanyarulatait. De ezek mentek, mint az ökrök, tartanom kellett a tempót, XY hátul hortyog, a fáradtságtól néha hördül egyet, nem sok választásom volt, pedig legszívesebben felébresztettem volna, hogy vegye át, mert rohadtul félek.

Elterveztem, hogy elviszem az autót a német-osztrák határig, s utána átadom. De eszembe jutott, hogy ő már ledolgozott vagy 2000 kilométert, vagy többet, én még 200-nál sem tartok. Átléptük a határt, a gps jelezte, hogy 350 kilométeren keresztül semmi dolgom, a legközelebbi változás, majd akkor. Na ezt még levezetem, had aludjon. Nem tudom, hogy vezettem le azt a szakaszt én, aki Bánk-Rétság és vonzáskörzetéhez vagyok szokva Suzukival, napi max. 10-20 km. De volt egy része, amikor rendesen felébredtem. Azt mondtam, hogy Atyám adj éberséget és engedj koncentrálni. Onnantól olyan volt az egész, mint egy számítógépes játék, ahol nincs semmi felelősség. Csak tekertem a kormányt és léptem a pedált. Követtem az előttem haladó autókat, nem akartam őket utólérni, csak ébren maradni. Letudtam a 350km-es szakaszt, és a gps jelezte, hogy Bécs már csak 200km. Ezt már féllábon is, sőt, kitűztem célnak a magyar határt, hogy XY-ont, majd ott ébresztem. Bécs mellett rá kellett jönnöm arra, hogy igaz az a mondás, amit XY mondott, amikor átadta a volánt és kiszállt az autóból tántorogva. Annyit mondott, hogy azt álmodtam autót vezetek.
Masszíroztam a nyakamat, tornáztam egy helyben ülve, lehúztam az ablakot és kidugtam a fejem, gondoltam szexre, drogra, rákenrollra. Nem segített semmi. Megelőztem egy kamiont, és utána billegtem egyik sávból a másikba, mert nem tudtam, hogy melyik az enyém. Feladtam, bár a büszkeségemen esett a csorba, ami, ha porba hullik, hát nem vesztettünk semmit. Félreálltam valami kamionparkolóba, és felébresztettem XY-ont. Nem neheztelt rám. Pössentettem egyet ásítva, alig találtam el a bokrot. Befeküdtem hátra, és azonnal elájultam. Budapest előtt 38km-el ébredtem fel.
Éreztem magam olyan állapotban, hogy, ha bedobok egy kávét, akkor elviszem az autót Bánkra, jó lett volna, mert XY, utána még Debrecenbe tartott, de nem adta át a volánt. Bírta a gyepát, a 2A-n ránk villogtak a reflektor miatt, lekapcsolta és sötétben vágtáztunk, majd vissza a reflektor. Bánkra megérkezni gyerekjáték volt, újra otthon. XY-tól érzékeny búcsú, az elmaradt meeting-et majd nyáron bepótoljuk, adott egy láda sört, hogy húzzak befelé. Leültem az ágy szélére és felbontottam egyet. Lehet nem is kellett volna, kidőltem.
Egy kamionos, vagy, aki rendszeresen vezet, ezen most jót nevet, hogy ugyan már. De kérdezz meg egy szűz lányt, hogy mi a véleménye a szexről. Nekem ez volt, nem szeretem a magabiztos embereket, hogy csak nyugi, nem lesz semmi baj. Ember tervez, Isten végez. Amikor a németeknél suhantunk, a másik sávban kétszer is az útról kaparták a holttesteket, és kilométereken keresztül állt a forgalom. Eszembe jutott, hogy amilyen rutintalan vagyok, akár én is okozhatok balesetet. De a fáradtságom okán is, hiába volt ott a fiam, aki ébren tartott, az emberi agy képes arra, hogy hol a faszba voltam az elmúlt 50km-en keresztül? Levezettem, de nem is láttam az utat. Csak képek jöttek, aminek semmi köze a jelenhez, problémákat oldottam meg fejben, kapcsolatokat boncolgattam, hogy jobb lett volna így vagy úgy, de most ez van, eszmélés, hogy jééé vezetek, Mekkora szerencse, hogy eddig nem történt semmi baj.

Maxi.thx XY-nak a meghívásért, elvesztettem a szüzességemet, soha nem vezettem idegen autót éjjel autópályán.
Next level.
Valami hajnal 5h felé érkeztünk Bánkra, XY kezébe nyomtunk egy marék cédét, mert nem volt útközben semmi zene, ami pörgetett volna. Elment, s aztán pár perc múlva a fiam szólt, hogy már megint itt van a ház előtt. Mi a faszom van, Tomtommal nem talál ki Bánkról? Ott hagytam a hátsó ülésen a telefonom és a fiam táskáját, megint érzékeny búcsú, immár végleg, aztán mikor legközelebb észnél voltam ő már nem, mert a fészbukon közzé tette, hogy itthon szundi.
Összefolytak a napok, túléltünk egy világvégét, részegségem okán átaludtam a szilveszteri petárdázást, jártam Brüsszel mellett 10 percre, hugyoztam török kamionossal egy bokorban, aki szabadkozott, hogy kevés a fizu, sok hugyi sok euro, válság van, a bokrok meg igénylik az ammóniát. Láttam közel 3800 km autópályát, és amikor a kisbusz ráment a sávelválasztó vonalra sikító hangot adott, mint amikor egy nő élvez. Nem mertem megkérdezni, hogy mi ez a hang, mert attól féltem csak én hallom, és hallucinálok. A fiam vette a bátorságot, s rákérdezett, XY megmutatta, hogy nincs mitől félni, átlépte a vonalat, vagy rajta maradt, de élveztük végig, jó volt veled XY. A többi meg jön magától.
A Bánki Folder alapvetően Bánkról, erről a faluról fog szólni, ami tengerszemként is ismeretes, lesznek videók, de most no milk today, mert nem volt rá idő. Bepótolom. Tudom, hogy sokan, akik nyaralni járnak ebbe a faluba, innen, erről a blogról tájékozódnak az aktualitásokról. Azt nem ígérem meg, hogy Bánki Folder-ként naponta jelentkezem, de jelen leszek, és a színvonal ugyanez. A legrosszabb, amit egy posztból kilehet hozni. Mivel rólam is szól, nem csak Bánkról, én meg nagyon rossz vagyok. Ha valami jóra vagytok kíváncsiak, ne engem keressetek, hanem Istent.

Máté Evangyélioma 19. rész

16. És ímé hozzá jövén egy ember, monda néki: Jó mester, mi jót cselekedjem, hogy örök életet nyerjek?
17. Ő pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat.
18. Monda néki: Melyeket? Jézus pedig monda: Ezeket: Ne ölj; ne paráználkodjál; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy;
19. Tiszteld atyádat és anyádat; és: Szeresd felebarátodat, mint temagadat.
20. Monda néki az ifjú: Mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva; mi fogyatkozás van még bennem?
21. Monda néki Jézus: Ha tökéletes akarsz lenni, eredj, add el vagyonodat, és oszd ki a szegényeknek; és kincsed lesz mennyben; és jer és kövess engem.
22. Az ifjú pedig e beszédet hallván, elméne megszomorodva; mert sok jószága vala.

Érti valaki az iménti példázatot? Miért ment el megszomorodva, holott úgy járult Jézus elé, hogy mit cselekedjem, hogy örök életet nyerjek? Magában azt gondolta, hogy a saját cselekedetei alapján képes lesz bejutni a mennyek országába. Nem jött össze, Jézus nem zavarta el, csak olyan feltételeket támasztott, amit nem tudott betartani, s nem tudott Istennek eleget tenni.
De, ha már Bánkról van szó, ma lementem piáért a diszkontba, és éppen az aktuális világvégéről volt szó, többen is konzultáltak erről.

Next level.

Napkitörés, nagyon nagy nap. Kisbolygó suhan el, március, államcsőd, féljetek, rettegjetek, nézzétek a híradót, minden rettegés után egy kis állatkerti hírek, kismajom született, végre levegőhöz jutsz, a szomszédodat kilakoltatják, behunyod a szemed. Erőlteted, nem akarsz tudni a valóságról, azt álmodod, hogy autót vezetsz.

De ki kormányoz téged?

A hozzászólásokkal meg kár lenne elvenni az élét egy ilyen fasza kis posztnak, hogy én ugyan nem tettem volna ezt meg ezt, vagy jobban csináltam volna, vagy guga menj a picsába. Már rég ott vagyok, ha akartok gyertek utánam, ehhez nem kell komment