2023. február 5., vasárnap

Gyorskeresés

Bánki Folder 17. rész (magam alá, ha már nem adsz ötöst)

Írta: | Kulcsszavak: Bánki Folder 17. rész (magam alá . ha már nem adsz ötöst)

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

"Amikor az isten tehetséget ad, akkor ostort is ad hozzá. Ez az ostor önkorbácsolásra szolgál. (Mindent Anyámról.I. felvonás, Esteban).

Tegnap este megtelt szotyival a hamutartó, de lehet nem tegnap este, összefolyik az idő. Tegnap este végig a lakásban voltam. Hétfő volt? Ma milyen nap van? Megvan, ma kedd van, vasárnap este telt meg, azt a hamutartót találtam. A bánki táborban volt egy focicsapat bulizni, lazulni, mikor takarítottam utánuk az udvaron, a fűben találtam. Citromsárga, négyzet alakú, a cigarettának a négy sarkán a hely kialakítva. Megtartottam, de ahogy be akartam borítani a szotyi héját a kályhába, beleesett. Ma délután tudtam csak kivenni, lehűlt a kályha. Totálisan eldeformálódott, már nem is négyzet és csak két sarka éri az asztallapját. Akkor sem dobom ki, így is jó, sőt így mégjobb.

Átfáztak a lábaim, begyújtottam a kályhába, de hiába sugározta a meleget, a két lábam fagyos volt, egész nap a ház körül lapátoltam a havat. Megpróbáltam fát vágni, nem indult be a fűrész, a gyertyát kitisztítottam, akkor sem. Feladtam. Átöltöztem a szakadt erdőre járós ruhámból a tiszta mackómba. Felhívtam Zolcsit, hogy ilyenkor mi van? Azt mondta öntsek a motortérbe egy kupak benzint, ha van szikra az beindítja. Megint átöltöztem a szakadt erdőre járó ruhámba, amit a nejem kifejezetten nem szeret. Ha este bemegyek, nem vetkőzhetek le a szobában, mert büdös, és ritkán engedem neki kimosni. A bungi is büdös a kályhától, a ruha beszívta a füstszagot. A pulóver ujjai szakadtak, foszlottak, a nadrág térdén hatalmas lebeny lyuk, a kökényes szétszaggatta. Hiába mosná ki, másnap szétizzadnám az erdőbe, amikor szemetet szedek. Hiába varrná meg, ezen már nincs mit, ő is feladta velem küzdeni, hogy sem kimosni, sem megvarrni nem engedem. Ő a lakásban nem tűri az ilyen ruhát, s nem nézi jó szemmel, ha a faluban ebben közlekedek. Nem elég, hogy punk vagyok, de szakadt és büdös.

Szétszereltem a Husqvarna-t újra, kivettem a gyertyát, újra megtisztítottam, szinte fénylett, beöntöttem a motortérbe egy kupak benzint, aztán gyorsan visszacsavartam. Röff, de semmi, megint, és megint, akár egy sampler. Nem akart életre kelni. Előtte a láncot éleztem és eltört a reszelő. Előtte havat lapátoltam, és akkora mennyiséget nyaláboltam fel, hogy eltört a lapát nyele. Mivel úgy is mocskos ruhában voltam, és gonosz hangulatban, elindultam a szelektívhez megnézni, hogy van e papírkarton. Haza szoktam hozni begyújtani. A nyaralóövezet mindkét végében van. Az egyiket már kifosztottam. Remek mulatság, lehet tudni, hogy ki mit kapott karácsonyra. Moulinex, dvd lejáccó, konyhai mixer, lapostévé.
A szelektív közelében egy anyuka fotózta a fiát, ahogy a lejtőn szánkózik, halotta, hogy gonoszul csoszogok a hóban, a sapkám mélyen a szememre húzva. Csak egy pillanatra fordult felém, s gyorsan elkapta a tekintetét. Szakadt punk, a térde kivillan, lifeg rajta a szakadás, gyanús alak. Gondoltam, hogy tovább megyek, nem erőltetem meg a napját azzal, hogy nekiállok kartonokat kukázni, még a végén összeomlana benne egy jól kialakított idea a világról, vagy Bánkról.

Még 1990 környékén volt egy használt HI-FI boltom a Bródy Sándor utcában, közvetlenül a rádió székháza közelében. A sarkon egy gyorsétkezde, rendszeresen együtt ebédeltem rádiósokkal, zenei szerkesztőkkel, bemondókkal. Ügyfeleim és vásárlóim lettek. Nagyon speciális kéréseket is teljesíteni tudtam. Bakelit lemezeket, magnószalagokat és használt erősítőket, lemezjátszókat, s hangfalakat árusítottam. Bejártak a boltomba kávézni, zenét hallgatni, válogatni. Egy barátom minden pénteken kivitt Münchenbe kukázni. A németek a legkisebb hiba láttán is azonnal kidobták a szeméttárolóba a hi-fi készüléket, de nem is kellett hiba. Elég volt, ha megjelent egy újabb változat. Egy Daciában utaztunk, abban is aludtunk. Nappal bejártuk a lemezboltokat és az áruházakat. Az áruházakból kötegszám elhoztuk az ingyenes újságokat, mert itthon azt is megvették. Gondold el, olyasmiért fizettek pénzt, amin ma mindenki bosszankodik, ha bedobják a postaládájába. Nem tudom miért imádták és keresték. Hoztunk többféle milkacsokit, azt is megvették, mert akkor itt még nem volt.
Esténként nekiálltunk körbejárni a lakótelepek szeméttárolóit. Ezek külön épületek, mint egy nagyobb buszmegálló. Kőből, szépen ápolt. A barátom megtanított, hogy ha bemegyünk egybe, sötét van és valaki jön, hogy lehozza a szemetet, ne rémüljek meg, ne próbáljam magam megjátszani, hogy nem is kukázok. Viselkedjek természetesen, mert kihívják a policét azonnal. Csak nyugodtan viselkedjek, ne legyen önérzetem, ne próbáljam meg elhitetni a jóléti németekkel, hogy tulajdonképpen nem is. Ő perfekt volt németből, hosszú évekig dolgozott kint a köztisztaságiaknál, tudta, hogy mire kell utaznunk. Hazafelé a Dacia fara szikrázott, úgy megpakoltuk. Marantz, Sennheiser, itthon sosem látott márkák és cuccok, némelyik csak tisztogatásra szorult, ami nem azt megjavítottuk.

Így aztán hiába szánkáztatta a nő a gyerekét, hiába villogott a vaku, hiába Bánk, nem fogom megjátszani az eszem. Bizony kukázok, papírkartonért megyek, hogy be tudjak vele gyújtani a kandallóba. A szelektívhez odaérve látom, hogy félméteres a hó, utoljára én járhattam ott, így nem sok értelme volt belegázolni. Mindegy, van még otthon bőven, de sosem elég. Útközben találkoztam egy bánki emberrel, ezen a héten először. Hatalmas frázisokat pengettünk meg, micsoda mélységek, a frazeológia csúcsa volt. Honnan, honnan, a faluból? Már éppen a nyelvemen volt valami jó kis hazugság, hogy kivágjam magam, miszerint nem kukázni voltam. Mondom a faszom, hadd érezze a törődést. A szelektívnél voltam megnézni, hogy van e papírkarton. Ahham, aztán elköszöntünk. Na tessék, innentől az egész falu tudni fogja, hogy guga kukázik, ha nem, akkor majd elolvassa, de a falusi hírmondók sokkal gyorsabbak, és olyat tekernek a történeten a végére, hogy kacsalábon fog forogni.

Mikor utoljára ekkora havat láttam, március környékén olvadt, s elöntött néhány települést, házak omlottak össze.

Bordy Andrásnál a tetőtérben csak legók vannak, botorkáltunk, kerestük a routert, valami hiba volt, s akkor mesélte, hogy egyszer kiment az Ecseri piacra, kutatott valamit. S, ahogy megkérdezte az árust, hogy ez miféle szerkezet, az árus visszakérdezett, hogy magának nagyon ismerős a hangja. Honnan ismerjük egymást? A Kossuth rádióból, én szoktam felolvasni a híreket. Ezt nem hiszem el, tényleg? Mutassa! S, akkor Bordy András fejből elmondta az aznapi friss híreket. Az árus teljesen odáig volt az örömtől. Ingyen odaadta a portékáját, amit Bordy kinézett magának. Mámegérte rádióbemondónak mennie. Kulcson volt egy nyaralónk, egyedül voltam kint, hűvös is volt, lusta voltam begyújtani a kályhába, befeküdtem a hideg takaró alá, hiába ittam, nem tudtam berúgni. Halkan szólt a Kossuth. Bordy Andrással volt egy beszélgetés, a hangja megnyugtató, arra aludtam el.
Később mikor már meglett a cégem, bejött hozzám Vass István Zoltán, hozott egy köteg pénzt, hogy Andrásnak születésnapja van, a kollégák összedobtak neki egy új számítógépre, intézzem el. Személyesen vittem ki a lakására, meghatódott színleg, mert már tudott róla. De cserébe az igyekezetemért kaptam tőle egy üveg vörösbort, amit egy pincészet neki címkézett fel.

Csak akkor szoktam cigizni, ha iszok, van, hogy 2-3 napig rá sem gyújtok. Jövök haza csalódottan, hogy eredménytelen volt a kukázás, latyakos, ködös és hűvös nap, nincs kedvem inni, nem megyek le a diszkontba léböjtkúráért (3 liter bor, 6 liter szóda). Nem is fogok írni, a nincsről nincs minek. Leültem az ágy szélére, csönd volt, a két gyerkőc már megjött, de csak annyit észleltem belőlük, hogy a két számítógép tápegysége zúg. Levente zenét szerkeszt, Benjámin Minecraft. Rácsörögtem a nejemre, de kinyomta, ez nálunk azt jelenti, hogy mindjárt itthon lesz. Már hallottam is, ahogy veri le a cipőjéről a havat. Menjek le a diszkontba, nincs itthon reggeli. A Honda környékéről ellapátoltam a havat, Kubi is letúrta a havat, érdemes rá odafigyelni, mert már nem egyedül traktorozik, a csajával, nagyon összejöttek, a traktor, ahogy haladt, varázslatos kis szívecskék és szivárványszínű buborékok lengték körül, s a hó is szikrázott. Nagyon romantikusak így közös hó kotrásban. Lehet kiskubi lesz a dologból, de ne szaladjunk elébe a dolgoknak. Kubi elkelt, ez a lényeg,.

Miután hazajöttem, letörölhetetlen belső vigyor volt az arcomon, guga formában. Ez azt jelenti, hogy késő estig a bungiban zenét hallgat és ír, amikor kimegyek pisálni, hallom, hogy a nejem bent fuvolázik, készül egy fellépésre, a kutyák sem ugatnak, minden a legnagyobb rendben. Nem szeretek bent lenni, mert, ha bent vagyok, akkor a nejem rám való tekintettel nem gyakorol, hanem tévét kapcsol. S csak is rám való tekintettel Spektrum és National Geografic. Én meg csak is rá való tekintettel bealszom a barátoközttre, és horkolok.
Apa! Naaaa? Fordulj oldalra!

Oké, leülök, első fröccs, aztán szívjunk el egy cigit, amire sajnálom a pénzt, és ezért kapadohányt veszek, szofi szivarka, a legolcsóbb cigaretta, de legalább szar, nem szeretnék sokáig élni. Sokat tanultam az emberektől, nem boldogak, akik megérték az idős kort, mind panaszkodik, vagy arra büszke, hogy mennyit és milyen drága gyógyszereket vett, és az orvos az pedig, de azt már halkabban mondja, hogy mennyit adott neki. Ha ez a világ rendje, akkor köszönöm nem kérek belőle, Istenre bízom a dolgaimat, de ne ezt a sorsot, ha kérhetem.
Nemrég, nem mondom el ki volt, de bánki ember. Beteg, és egyedül. A felesége meghalt, a gyerekei haragban vele (bánkiak). Péntek délután leesett az ágyról, nem tudott visszamászni, elaludni sem mert, ha a földre dől, akkor kihűl. Kiabálni nem volt ereje, csak várt. Szombat délelőtt megálltam a háza előtt, tudtam, hogy a kapu, hogyan nyílik. Kopogtam, hahó, s megkönnyebbülten kiszólt, hogy az Isten szerelmére gyere be, nem tudtam mire vélni.
Visszafektettem az ágyra, maradtam vele egy félórát, megnyugtattam.
A bánkiak kedvéért, hogy ne sérüljön a lelkük nagyon, a szereplőt, a körülményeket, s a történetet meghamisítottam, hogy még véletlenül se ismerjenek magukra, mert az kibaszná a biztosítékot, és így télen a fagyban, az senkinek sem tenne jót. Van benne egy kis lényeg, csak a katarzis igaz, amit átéltem. Kérdeztem tőle, hogy hívjak valakit, hogy segítsen, felügyelje?
Csak annyit válaszolt, hogy ezeket?
Nekem nem teher, én szoktam ránézni.
Ha valaki valami kibaszott véletlen folytán magára ismerne, s megszólalna a lelkiismerete, csak nyugodtan, az enyémmel majd én elszámolok. Volna egy javaslatom, az nem elég, hogy Bánkon születtél. Ez nem is javaslat volt. Nézz már rá a szomszédodra, ha tudod, hogy egyedül él. Akár naponta, főleg, ha idős. Nem biztos, hogy van olyan állapotban, hogy be tudjon fűteni, lehet tüzelője, sincs. Ezek csak tippek, hideg, hideg, langyos, melegszik. Megvan, na ugye, megy ez.
A gyerekei tényleg bánkiak.

Leülök a gép elé, első, hogy beállítom a dátumot, mert, ha hideg van, akkor visszaáll 2008-ra.
2003-ban építettem magamnak a masinát, még mindig megy, de már nem hibátlan. Rég lecserélhettem volna, de én hűséges típus vagyok, még egy eldeformálódott hamutartóhoz is ragaszkodom, nem zavar, ha billeg, amikor belehamuzom. Kiröhögnétek, ha tudnátok milyen gépem van, tipikus suszter cipője, már minden baja van, de elbánok vele, ebből élek, ez a dolgom. Előre soha nem tudom, hogy miről fogok írni, mindig improvizálok. Nem is ismerek idegen szavakat, sem azt, hogy katarzis, sem azt, hogy improvizáció, a google-t használom, hogy legyen valami intelligens külseje az írásaimnak. Pedig csak 8 általánost végeztem, 6 elsőt és két másodikat, szia Péé Céé :DDD

Aimp3 On, automatikusan elindult az X-Perience utoljára betöltött albuma. Gyorsan kikapcsoltam, mert, amikor Olajos, és Hógolyó meghalt, s írtam, közben ezt a zenét hallgattam, elég szarul voltam, és alaposan kiütöttem magam léböjtkúrával, hogy feldolgozzam. Azóta is hiányzik a két ostoba. A nejem a gyerekek miatt mondta, hogy a legjobb megoldás a gyerekek miatt az lenne, ha hoznék egy új macskát. Mondtam, hogy szó sem lehet róla, pótolhatatlanok, márciusban jönnek a nyuszik, szeretni fogjuk őket, meg sokat simogatjuk, de már igyekszem nem kötődni hozzájuk, mert abban a biztos tudatban hozom őket, hogy a vasárnapi asztalon végezzék. Gyors, és kíméletes leszek, észre sem fogják venni.

Így aztán lecseréltem a zenét Mike Oldfield-ra. De miről írjak? Mi a fenét írjak? Nincs semmi mondanivalóm, a billentyűzetet bámulni meg nem szeretem. Kikapcsoltam a zenét, fröccs, cigi és filmezz.eu.

Pedro Almadovar filmjeit utoljára Budapesten láttam, amikor még nem voltam házas, és csajokat cipeltem magammal egy sírig tartó házasság reményében. Volt egy kellemetlen élményem, Otthonom Idaho. Az nem Pedro Almadovar, hanem Gus Vant Sant, az író William Shakespeare.
Lehet az író neve véletlen egybeesés, Almadovar rendező volt, és Gus Vant Sant is.
Bíztam benne, hogy a csajjal összejövök, minden jól alakult, de egy művész moziban ezt soha nem lehet tudni előre, ha ismeretlen filmre ülsz be. A főszereplőnek volt egy betegsége, hypersomnia, bárhol és bármikor képes volt elaludni. Buzik kihasználták, s arra ébredt, hogy éppen tolták. Én a csaj miatt nem álltam fel azonnal, a csaj meg rám volt tekintettel. A film után halványan elköszönt, ne haragudj, de ma nincs már kedvem semmihez, ez a film eléggé lehangoló volt.

Megnéztem a Mindent anyámról c. filmet Almadovartól, s aztán ültem üres tekintettel. Na ezek után miről írjak?

Mike Oldfield, fröccs és cigi. Átfutottam a híreket, rám már nincsenek hatással, mert kívülálló vagyok, nem leszek itt, ezt nem kell érteni. Megfordult a fejemben, hogy na most aztán jól belemegyek a hatalmas összeesküvői mellméretekbe. Megy, az adok kapok, Matolcsy szerint a világ, és a Forintot aláássák gaz külföldi befektetők, visszaszóltak Roubiniék: Magyarország a hibás, csak egy színház, pankráció. A pankráció lényege a látványos harc, de előtte megbeszélik a koreográfiát, hogy senki se sérüljön. Ők nem is fognak. Az amerikai adósságplafon megnövelése, még, ha sikerül is, csak február közepéig, március elejéig bírja, utána összeroppan. Nem tudom Magyarország miért kiemelt célpont a szabadkőművelési központnak. Miért fontos egy bájertől megrendelni a cikket, s aztán a média ugrál örömében, Gyurcsány kiáll a tömegek elé (láttad, hogy megőszült? Tisztára Obama.) én is cigány vagyok. Pörög a mókuskerék, polarizálnak minden téren, nehogy észre vedd, hogy ők nem egymás ellenségei, az ellenség te vagy.

Egynek azért örülök, az összeomlás mire felfokozódik, s a tömegek már nem tüntetni járnak, hanem Budapesten az utcákon galambokra vadásznak az éhezés miatt, addigra tavasz lesz. Nekem sem lenne kellemes a fagyban elmenekülni a családommal a rejtekbe.

Bánkot hallottátok gugáról, ha a megérzésem nem jönne be, fel a fejjel, februárban már forgatjuk az Élő kovácsműhelyt tradicionális alapokon, tiszta 1800-as évek. Hogy mire megjöttök, s indul a szezon, csorgó nyállal gyertek Bánkra. Lesz is miért, Józsi üti a vasat addig, amíg meleg, Orsi a szakács, és falusi vendéglátás. Én valami olyasmi leszek, mint a P. Mobilban az Schuster Lóránt, aki semmilyen hangszeren nem játszott, még is mindig ott volt, ő felelt a jó hangulatért. Már, ha a bánki tábor mellett lesz időm Józsiéknál debütálni. Egyáltalán mi az a debütáció :F

A hozzászólásokkal meg kár lenne elvenni az élét egy ilyen fasza kis posztnak, hogy én ugyan nem tettem volna ezt meg ezt, vagy jobban csináltam volna, vagy guga menj a picsába. Már rég ott vagyok, ha akartok gyertek utánam, ehhez nem kell komment :DDD

Ezt viszont, ha eddig kibírtátok, nézzétek meg: [Bánki Pánki együttes: pásztorbot díszítése ónöntéssel (zenekari próba helyett).]

Józsiról annyit, hogy dalszöveg író, el sem hinnéd, hogy milyen zenekaroknak, jobbára metálbandáknak írta a szöveget. Dobos, basszeros. De a filmen ez nem fog látszani, mert a Bánki Pánki együttes zenekari próbája elmaradt, s helyette egy alapos bebaszcsi, ami így sikeredett :DDD

  • Nem lehet hozzászólni
Copyright © 2000-2023 PROHARDVER Informatikai Kft.